125 éve született az egész ország tanára
2020. november 11. 09:30 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor
Százhuszonöt éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán Öveges József piarista szerzetes, Kossuth-díjas főiskolai tanár, fizikai szakíró, a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, egy egész ország tanára. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga.
Öveges József Korán elhunyt néptanító apjának családja kétszáz év óta tanítóskodott, anyja négy gyermeket nevelt fel. A győri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, 1912-ben belépett a piarista rendbe, s 1920-ban pappá szentelték.
1919-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen, ezután a piaristák gimnáziumaiban tanított Szegeden, Tatán, Vácott és a fővárosban. 1946-ban kilépett a rendből, és a Közgazdasági Egyetem tanárképző intézetének meghívott, majd rendes fizika tanára lett. 1948-tól 1955-ös nyugdíjazásáig a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt.
Első könyvét még Tatán írta 1929-ben, Időjóslás és időmeghatározás címmel, az előfizetőket neki kellett összegyűjtenie, akárcsak száz évvel korábban a magyar íróknak. Az 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel, rádió- és televíziós sorozataival megalapozta az új magyar természettudományos ismeretterjesztést.
A bonyolult kísérleteket is olyan egyszerűen magyarázta el, hogy a teljesen képzetlenek is megérthették. Ráadásul mindig csak egyszerű eszközökkel dolgozott, így bárki otthon, a konyhaasztalon is kipróbálhatta a kísérleteket. Kedvenc hasonlata a jerikói rózsáról szólt, amely “ronda összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, kivirul és csodálatosan szép virág lesz”. Ilyen száraz dolognak tartotta a tankönyveket, amelyeket csak a tanár magyarázata, kísérletei tehetnek a diákok számára vonzóvá.
A kísérletező fizikatanítás és a népművelés kiemelkedő szószólója volt, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban (TIT) filmvetítéses előadásokat tartott. 1970-től természettudományi játszóházakat tervezett, ahol szülők és gyermekek együtt ismerkedhettek volna a természet törvényeivel. A Bocskai és Zsombolyai utca sarkán létre is jött a TIT Természettudományi Stúdiója, az építkezés azonban elvitte a pénzt, a játszóházra egy fillér sem maradt. Megszervezte viszont az úgynevezett jelenségbemutató kiállításokat, amelyeken a látogatók is kísérletezhettek; ezek voltak az első interaktív bemutatók Magyarországon.
A televízió 1957-es nyitó programjában már félórás műsort kapott, amellyel igen jó visszhangot szerzett, ezután tizenkét éven át mutatta be közérthető, ízes magyar nyelven fizikai kísérleteit a képernyőn, milliók érdeklődését keltve fel a hangtani, hőtani, fénytani és elektromos jelenségek iránt.
Szuggesztív tanáregyéniség volt, magyarázat közben ő maga is fellelkesült, és nem riadt vissza a szinpadias eszközök alkalmazásától sem. Havonta jelentkezett műsorával, igazi tévésztár lett, a televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát is vezette 1958 és 1969 között.
1946-os megalapításától szerzője, később szerkesztője volt az Élet és Tudomány című lapnak, ő hívta életre a Kísérletezzünk és gondolkozzunk című rovatot.
1948-ban kapott Kossuth-díjat fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért, 1962-ben Bugát Pál-emlékéremmel, 1970-ben SZOT-díjjal tüntették ki. Több mint harminc kötete jelent meg, válogatott írásai Nagy Öveges-könyv (1989) címmel Simonffy Géza szerkesztésében láttak napvilágot.
Öveges József 1979. szeptember 4-én halt meg Budapesten, hamvai a zalaegerszegi temetőben nyugszanak.
Forrás és kép: sokszinuvidek.24.hu
Cikk megosztása
