Hírek / Közélet

A Facebook alapítója vagyonával segíthette győzelemhez Bident

2021. október 15. 06:45 Közélet | Szerző: Dudás Róbert

A 2020-as amerikai elnökválasztás rendkívül szoros verseny volt, amelyből végül a demokrata Joe Biden jött ki nyertesen. Az egykori elnök, Donald Trump már a számlálás alatt azt állította, hogy a választást riválisa javára „manipulálták” és „ellopták” tőle a győzelmet. Most egy tanulmányból kiderült, hogy a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg vagyonával segíthette győzelemhez Bident.

Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója több százmillió dollárt juttatott a 2020-as választások alatt olyan, névleg párton kívüli nonprofit szervezetekbe, amelyek a választási irodák finanszírozását manipulálva a demokrata szavazatok javára billentették a mérleg nyelvét – derült ki a The Federalist által közzétett tanulmányból.

A William Doyle, a texasi Irvingben található Caesar Rodney Választáskutató Intézet vezető kutatója által végzett elemzés szerint a magánforrás-finanszírozás a kulcsfontosságú csatatérállamokra irányult, hogy növelje az akkori demokrata elnökjelölt, Joe Biden szavazatarányát riválisával, a republikánus Donald Trumppal szemben.

Az olyan államokban, mint Georgia, ahol Biden 12 ezer szavazattal nyert, és Arizona, ahol tízezer vokssal diadalmaskodott, a hatalmas többletforrások a jelek szerint Bident juttatták győzelemre. A jelentésben azt állítják, hogy nem hagyományos kampányfinanszírozásról vagy lobbizásról volt szó, hanem a „jogi kiskapuk” ügyes manipulálásáról, ami valószínűleg lehetővé tette, hogy a 2020-as választást a világ egyik leggazdagabb embere „megvásárolja”.

Célzott pártfinanszírozás a csatatérállamokban

William Doyle és csapata szerint a választási adminisztráció magánfinanszírozása az, ami jelentősen megkülönbözteti a 2020 novemberi elnökválasztási kampányt minden korábbitól. A Mark Zuckerberg által pénzelt két nonprofit szervezet – a Technológiai és Polgári Élet Központ (CTCL) és a Választási Innovációs és Kutatási Központ (CEIR) – állítólag 419,5 millió dollárt (130 milliárd forintot) utalt át a Facebook vezérigazgatójának magánforrásaiból a helyi önkormányzatok választási irodáiba.

A demokrata voksok megszerzésére használt módszerek a leírások szerint az adminisztratív gyakorlatok és adatmegosztási megállapodások sokaságától kezdve a kulcsfontosságú, ingadozó államokban folytatott közvetlen kampányokig terjedtek.

 

 

Utóbbira példaként hozta fel a jelentés, hogy a nonprofit szervezetek önjelölt „szavazási navigátorokat” finanszíroztak Wisconsinban, és ezeknek az embereknek az volt a feladatuk, hogy – lehetőleg már a bejárati ajtónál – segítsenek a választóknak, válaszoljanak a kérdéseikre, és biztosítsák, hogy a demokrata szavazók még véletlenül se adjanak le érvénytelen szavazatokat.

A koronavírus-járvány ideje alatt „önkéntes segítségnyújtás” ürügyén a Technológiai és Polgári Élet Központ és a Választási Innovációs és Kutatási Központ a jelentések szerint együttműködött a helyi önkormányzatokkal, hogy biztosítsák a demokrata szavazatokat.

Az The Federalist elemzésében felsorolja, hogy a CTCL miként érte el célját nonprofit szervezetek, közösségi médiaplatformok és közösségi média választási befolyásolók igénybevételével. Ezek közé tartozott az általános levélben történő szavazás népszerűsítése, amelynek veszélyeire Donald Trump már a választásokat megelőzően, a kezdetektől fogva figyelmeztetett. Az egykori elnök a rendszert katasztrofálisnak és a választási szabálytalanságok melegágyának nevezte.

A manipulálásnak a tanulmány szerint itt még nincs vége: a választási irodáknak Zuckerberg nonprofit szervezetein keresztül nyújtott finanszírozás állítólag a határidők meghosszabbítására is irányult, ami a levélszavazást részesítette előnyben a személyes voksolással szemben. A feltételezések szerint ez tette lehetővé a „szavazatpótlást” azoknak a jellemzően demokrata résztvevőknek, akik érvénytelen voksot adtak le. Nekik aktivista csoportok igyekeztek segíteni, hogy javíthassák szavazólapjaikat, mielőtt túl késő lenne.


    Mindemellett a kutatás felfedte azt is, hogy a CTCL illegálisan kihelyezett, ellenőrizetlen urnákat is használt a levélszavazatok begyűjtésére.

A CTLC 25 alkalommal fizetett ki egymillió dolláros (310 millió forintos) vagy annál nagyobb összeget városi és megyei szavazóirodáknak többek között Arizona, Georgia, Michigan, Észak-Karolina, Pennsylvania, Texas és Virgina államokban. A 25 szponzorált állam közül végül 23-ban nyert Joe Biden.

Egy árnyékrendszer segíthette győzelemhez Bident

Összefoglalva: a tanulmány kiemeli, hogy ezeket a magánszervezeteket gyakorlatilag nem lehet ellenőrizni,  mert pénzügyi szempontból nem átláthatóak, és nem vonatkoznak rájuk ugyanazok a szabályok, illetve ellenőrzések, mint a közalkalmazottakra és intézményekre.

A jelentés szerzői szerint a 2020-as választást átható „szerkezeti torzítás” volt az, ami lehetővé tette Joe Biden számára a győzelmet. A jövőben, a további államonkénti elemzések lezárását követően, a projekt során egy „alternatív választási térképet” kívánnak készíteni, amely azt tükrözi, hogyan alakultak volna a 2020-as választási eredmények a 419,5 millió dolláros (130 milliárd forintos) Zuckerberg-manipuláció nélkül.


Forrás: hirado.hu

 


next 5

A mi világunk

Hírek