Hírek / Közélet

A magyar gazdaság nemcsak túlél, de növekedni is tud

2021. március 15. 07:45 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor

Újabb jel gazdaságunk válságállóságára. Meglódultak a beruházások a tavalyi IV. negyedévben. 2020 utolsó három hónapjában összesen 4093 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg. Ezzel az előző negyedévhez képest 4,8 százalékkal, a válság előtti év, vagyis 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítva pedig 2,5 százalékkal nőtt a beruházások mértéke – hangzott el az M1 Summa című műsorában.
 
Az erősödő teljesítmény elsősorban a költségvetés és a családok növekvő beruházásainak köszönhető: az ingatlanügyek 24 százalékkal, a közigazgatás 21 százalékkal, az oktatás 20 százalékkal, az egészségügy 23 százalékkal tudott növekedni az év utolsó három hónapjában.
 
„A beruházások növekedése, az azt jelentette, hogy ez volt az egyik tényező, ami a meglepetést okozta a GDP-adatokban. Tehát emiatt is lett kisebb a visszaesés. A beruházásoknál azt látjuk, hogy az állami beruházások nőttek a negyedik negyedévben, míg a nagyobb vállalatok beruházásai, azok csökkentek, igaz, hogy a csökkenés már nem volt akkora mértékű, mint a harmadik negyedévben” – árulta el Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője.
 
Vagyis az év utolsó negyedévében már a vállalati szféra is elkezdett éledezni.
 
„Ez azért fontos, mert a korábbi válságok idején hosszabb ideig álltak le a fejlesztések” – mondja az ING vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint átmeneti lehetett a beruházások megtorpanása.
 
Virovácz Péter úgy fogalmazott: „A vállalatok elkezdték visszavágni a beruházási költségvetésüket. Egyre többen jelentették be azt, hogy elhalasztják ezeket a beruházásokat. Viszont ennek a válságnak a különlegessége az az, hogy úgy tűnik, hogy viszonylag rövid ideig tart. Egy átmeneti botlást jelent, és lényegében nem írja át tartósan a gazdaság keresleti folyamatait, vagyis a vállalatok nagyjából 1-2 év múlva ugyanazzal a kereslettel, sőt, növekvő gazdasági dinamikával találkozhatnak. Ami lényegében azt mutatja számukra, hogy megéri beruházni. Tehát azok, akik elhalasztották a projekteket, ezeket nem a fiók mélyére rakták, hanem ott hagyták az asztalon, és lényegében azt láttuk, hogy 2020 második felében ezeket a projekteket újra elővették, és újra elindultak a beruházások.”
 
„A beruházások a jövőbe jelentett hitet is kifejezik” – jegyzi meg a szakértő, aki azt is hangsúlyozza, hogy a válság idején zajló fejlesztéseknek nemcsak most, hanem a későbbiekben is lesznek érezhető gazdasági hatásai.
 
„Ez a beruházási dinamika, ez nemcsak most tudja támogatni a gazdaság növekedését, hanem a következő években, hiszen munkahelyet teremt, keresletet támaszt a gazdaságban, és a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját segíti, serkenti, és innentől kezdve nemcsak most profitálunk belőle, hanem még évek múlva is. Ezért fontos tehát, hogy ezek a beruházások nem omlottak össze, sőt, a IV. negyedévben már pluszos számokat láttunk” – tette hozzá Virovácz Péter.
 
„A magyar gazdaságvédelem középpontjában is az állt, hogy a beruházási ráta – vagyis a beruházások GDP-hez viszonyított százalékos aránya – magas szinten maradjon” – hangsúlyozta Varga Mihály februárban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján. „Ezt a célt sikerült is elérni” – mutatott rá előadásában akkor a pénzügyminiszter.
 
Varga Mihály úgy fogalmazott: „Jól látható, hogy még ebben az időszakban is, 2020 első háromnegyed évében a nemzetgazdasági beruházásokat tekintve Európai összevetésben a második helyen, míg az állami beruházások arányát tekintve az első helyen volt a magyar gazdaság. Ebben van jelentős előnyünk, és ez alapozta meg az elmúlt évek növekedését, és alapozza meg a következő éveknek a növekedését.”
 
A kormány várakozásai szerint idén tovább növekedhetnek a beruházások. Ezt segítik a kormány beruházást támogató intézkedései, a folyamatban lévő kapacitásbővítések, az adócsökkentések, és a tartósan az Európai Unió élmezőnyében szereplő beruházási ráta.
 
Forrás és kép: hirado.hu


next 5

A mi világunk

Hírek