A Móra Ferenc Múzeumban megváltott belépőjeggyel két kiállítóhelyet is meglátogathatunk
2022. május 24. 07:30 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor
A Móra Ferenc Múzeumban megváltott belépőjeggyel megtekinthető a Fekete ház összes kiállítása is 2022. június 25-ig.
A Fekete ház aktuális kiállításai a következők:
Joachim – A holdfény impresszionistája
A Móra Ferenc Múzeum egy különleges, elfeledett szegedi festőművészt, a „holdfényes impresszionizmust” képviselő Joachim Ferencet mutatja be a Fekete ház emeleti kiállítótermében. Joachim művészete a francia századfordulós modernség hangulataiból táplálkozott, az éjszakai fényektől a ragyogó impresszionista napsütésig, a Csontváryt idéző naivitástól a szirének szimbolista táncáig. A JOACHIM – A holdfény impresszionistája című, március 20. – június 26. között nyitva tartó, rangos magángyűjteményekből és közgyűjteményekből válogatott tárlat ráirányítja a figyelmet a rendhagyó életmű kivételes értékeire.
A tárlat kurátorai: Rieder Gábor művészettörténész és Szabó Tamás restaurátorművész.
Joachim Ferenc (1882–1964) a századelő magyar festészetének egyik felfedezésre váró, sajátosan franciás hangon megszólaló, különleges képviselője. Művészete az impresszionizmusból, a neoimpresszionizmusból, a szimbolizmusból és a századforduló éjszakai tónusokra érzékeny esztétikai világából sarjadt ki. Bár a küzdelmes életű festőt elsősorban szülővárosában, Szegeden tartották számon, sokat élt és állított ki Budapesten, illetve különböző európai városokban is. 1905-ben jutott ki először Párizsba – rövid szegedi, pesti, müncheni és nagybányai tanulmányok után –, majd 1907-ben Szeged városának ösztöndíjával tért vissza a modern művészet forrongó fővárosába. Szisztematikus akadémiai képzésben nem részesült, de tanúja volt a párizsi modern magyar művészek élénk társasági életének, jó barátság fűzte Czóbel Bélához, Mattis Teutsch Jánoshoz és – a később neves New York-i műkereskedővé váló – Brummer Józsefhez.
Az avantgárddal kacérkodó barátai ellenére Joachimot elsősorban az impresszionizmus, illetve az annak a nyomán kialakuló poszt- és neoimpresszionizmus világa varázsolta el. Azokon belül is a leszálló éjszaka különleges optikai világa, amiben a kékek és lilák meghatározó szerepet játszanak. Ő maga „esthangulat”-nak nevezte ezt az illékony, átmeneti napszakot, mi „holdfényes impresszionizmusnak”. A különös alkonyi-esti fényekre vadászva járta be a Riviérát, főképpen Marseille és Menton vidékét, de így jutott el az impresszionisták egyik kedves helyére, a normandiai Honfleurbe is. Ezeken a helyszíneken születtek meg azok az éjszakai tengerparti látképek, amelyek egész egyedivé teszik Joachim életművét, külön helyet jelölve ki számára a magyar modern festészet történetén belül.
1913-ban már a párizsi Függetlenek Szalonjában állított ki, de karrierjét derékba törte az első világháború. Bár festett hadnagyként, és termékeny maradt az 1920-as években is, a nemzetközi pályafutását már nem tudta folytatni. A holdfényes tájakhoz és a naiv hangon megszólaló enteriőrképekhez ekkor társult a virágzó fák népszerű, napfényes impresszionizmusa. A két világháború között Joachim felváltva élt Szegeden és Budapesten, de közben több európai utazásra is alkalma adódott (Marseille, Velence, Bécs stb.). A vészkorszakot bujkálással töltötte – zsidó származású párját és gyermekeiket menekítve –, a szocreál érában pedig végleg elhallgatott, teljesen marginalizálódott. Utolsó gyűjteményes tárlatára 1945-ben került sor a szegedi Kultúrpalotában. Küzdelmes pályafutása alatt a művészet eszményeit követte, még ha sokszor nyomorognia kellett is miatta. Néhány támogatót mindig talált magának, neves szegedi műpártolókat, mindenekelőtt a híres műgyűjtőt, Back Bernátot vagy dr. Wolf Ferencet.
A Magyar Nemzeti Galéria két festményét őrzi, a szegedi Móra Ferenc Múzeum 19 darabot, melyeket 2017-ben – a művész Bostonban élő unokájának támogatásával – restauráltak. További különleges alkotásokat a család leszármazottai és magángyűjtők birtokolnak, mind Magyarországon, mind külföldön. A restaurált, újra teljes fényükben ragyogó képek különleges ereje hívta életre a 140 évvel ezelőtt született festő jubileumi kiállítását 2022-ben.
A tárlaton és a hozzá készült katalógusban olyan művek kerülnek sok-sok évtized után újra reflektorfénybe, amelyek mutatják, hogy Joachim Ferenc „holdfényes impresszionizmusa” megbecsülést és külön fejezetet követel a magának a modern magyar festészet történetének lapjain.
Tér – Mozgás – Játék
Új időszaki kiállítás nyílt a szegedi Fekete házban, melynek címe: Tér – Mozgás – Játék. A tárlat Konok Tamás festőművész és Vásárhelyi Tamás biológus közös projektje: a kiállításon megjelenő festményekhez készültek olyan makettek, melyeket a látogatóknak kell kipróbálniuk.
Egy különleges együttműködés eredményeként jött létre a Fekete ház új kiállítása. A Tér – Mozgás – Játék című tárlat Konok Tamás festményeit mutatja be Vásárhelyi Tamás makettjeivel kiegészülve. A kiállítás alapgondolata az, hogy Konok geometrikus formákból felépülő festményei „életre keljenek”, két dimenzióból három dimenzióssá váljanak.
Vásárhelyi Tamás biológus megtapogatható, mozgatható szerkezeteket készített a festményekhez, így hozva közelebb az alkotásokat a közönséghez. Tekerhető, forgatható, húzogatható makettekről van szó, melyek kapcsolódnak valamelyik festményhez. Céljuk a fizikai törvényszerűségek ábrázolása, hogy a képeken látható geometrikus formák a valóságban milyen kapcsolatban is állhatnak egymással.
Szabó András grafikus- és festőművész “Múzsák és szerelmek”
A kiállítás megtekinthető: 2021. november 5. – 2022. február 13. – Fekete ház (Szeged, Somogyi u. 13.) Meghosszabbítva: 2022. július 3-ig.
Cikk megosztása
