A nagy blöff, avagy mit tanulhatna a futball a Formula 1-től?
2021. április 21. 07:00 Sport | Szerző: Dudás Róbert
Tizenkét nagy futballklub bejelentette a Szuperliga megalapítását, amire a labdarúgás európai irányító szerve, az UEFA kemény szankciókat helyezett kilátásba az új sorozatban részt vevő csapatokkal szemben. A helyzet kísértetiesen hasonlít a 2004–2005-ben a Formula 1 szakadásával fenyegető ellenszéria, a GPWC megalapításához, amit a legnagyobb autógyártók hoztak létre. Bernie Ecclestone mesteri húzása akkor megmentette az F1-et a kettészakadástól. Vajon az európai futballt ki menti meg?
A költségcsökkentés nem új keletű az élsportban, és a Formula 1-ben különösen nem az. Már 1989 végén azért tiltották be a turbómotorokat, mert túl magasnak tartották a fejlesztési költségeket, ami veszélyeztette a csapatok létbiztonságát. Néhány évvel később az autóipart forrdalmasítja az elektronika számítógépes vezérlése, és a világbajnok McLaren éves költségvetése az 1988-as 180 millió dollárról négy évvel később több mint 35 százalékkal, 295 millió dollárra ugrott.
Az autógyártók lehettek a szakadár futballklubok példaképei
A közepes és a kisebb csapatok azóta több alkalommal követelték az autósport irányító testületétől, a Nemzetközi Automobil-szövetségtől (FIA), hogy tegyen határozott lépéseket a költségek megzabolázására. Miután az FIA elnöke bejelentette, hogy próbálkozásai – főként a nagy csapatok ellenérdekeltsége miatt – kudarcot vallottak, „alulról jövő” kezdeményezés indult az elszabadult költségek megfékezésére.
Ezzel egy időben a 2000-es évek elején a Formula 1-ben szereplő nagy autógyártók, a Mercedes, a BMW, a Toyota, a Honda, a Renault, a Ford és a Ferrari vezetői úgy érezték, ők tartják el sok százmillió dollárból az egész sportágat, ezért nagyobb beleszólást követeltek a szabályalkotásba, de még nagyobb szeletet akartak az FIA és a Bernie Ecclestone vezette Formula One Management (FOM) reklámbevételeiből.
A helyzet tehát kísértetiesen hasonlított a tizenkét futballklub motivációjára, ami végül az Európai Szuperliga tervezett elindításához vezetett.
Az említett autógyártók 2004-ben megalapították érdekvédelmi szervezetüket, amely a Grand Prix World Championship (GPWC) néven egy idő után nyíltan azzal fenyegette az FIA-t és a FOM-ot, hogy ellenszériát indít, ha nem teljesítik a követeléseiket. Ebben a csapatok akarták megszabni az indulás technikai feltételeit; azt, hogy melyik versenypályákon tartanak futamot, és természetesen maguk között osztották volna szét a televíziós közvetítésekből és a reklámokból befolyó jogdíjakat is.
Blöffölt a Ferrari, de egyben maradt a Formula 1
A helyzet a 2005 januárjára odáig fajult, hogy a GPWC közzétette a saját versenynaptárát, és félő volt, hogy a Formula–1-es világbajnokság kettészakad. A kilátástalannak tűnő helyzetben Bernie Ecclestone zseniális húzással maga mellé állított két csapatot, s ezzel megbontotta az autógyártók egységét.
Ecclestone 100 millió dolláros éves juttatást ígért a Ferrarinak, továbbá évi 25 millió dollárt a Williamsnek, mindkettőt „történelmi jutalék” jogcímen.
A Ferrari – amely Michael Schumachernek köszönhetően 2000 óta nyerő szériában volt, ezért alapvetően ellenezte a többiek költségcsökkentésre, illetve technikai leszerelésre irányuló terveit – egykettőre beadta a derekát, csakúgy, mint Sir Frank Williams, akinek csapata éppen az utolsó szezonjára készült a BMW-vel, ezért nagy szüksége volt minden centre.
#F1's points-paying Saturday 'Sprint Qualifying' races are to be rubber-stamped next week, following the agreement of a budget cap break worth up to $600,000 per team to cover damage costs:https://t.co/IkfNo7SLdp— RaceFans (@racefansdotnet) April 19, 2021
Sokan máig vitatják a Ferrari 100 millió dolláros éves apanázsának jogosságát, és felteszik a költői kérdést: vajon a Formula 1-nek van nagyobb szüksége a Ferrarira, vagy a Ferrarinak a Formula 1-re?
Az európai csúcsfutballra vetítve is helytálló a kérdés: vajon az UEFA Bajnokok Ligája kevesebb lenne-e a Manchester United vagy a Real Madrid nélkül, vagy az évszázados múlttal rendelkező kluboknak van nagyobb szükségük az UEFA által lebonyolított kupasorozatra?
Blöfföltek a csúcsfutballklubok is?
Szabados Gábor sportközgazdász az M1 keddi adásában úgy fogalmazott, hogy a kezdeményezés csak blöff a kontinens leggazdagabb csapatai részéről.
„Ez inkább egy nyomásgyakorlás a klubok részéről. Amit a Szuperligáról leírtak, az inkább azt mutatná be, hogy milyennek szeretnék látni a Bajnokok Ligáját. Ha meg tudnának egyezni az UEFA-val abban, hogy a Bajnokok Ligáját úgy alakítsák át, ahogy ők szeretnék – hogy például a nagy csapatok kapjanak garantált főtáblás helyet alanyi jogon, a bevételekből is nagyobb arányban részesüljenek –, akkor minden további nélkül maradnának a Bajnokok Ligájában” – mondta Szabados Gábor.
Hasonlóan tehát ahhoz, ahogy a Ferrari 2005-ben blöffölt, de végül – megfelelő díjazás fejében – maradt a Forma–1-ben, vélhetően meg lehet egyezni az európai futball topcsapataival is. Ahogy a gazdaságban és a profi sportban oly gyakran, minden a matematikán, azaz a bevételek elosztásán múlik. Ebben pedig az UEFA követhetné Ecclestone, illetve a FOM példáját, hogy megelőzze a világ legnépszerűbb sportjának kettészakadását a vén kontinensen.
Forrás: M1, hirado.hu
