A patkolókovácsok születésének helye
2018. november 15. 12:10 Közélet | Szerző: EgetoReka
Mezőhegyes nevével összeforrt a Nemzeti Ménesbirtok, amelynek sikerességét egy oktatási intézmény is támogatja. Erről és a Ménesbirtok múltjáról, jelenéről beszélgettünk Pap István vezérigazgatóval a Rádió 7 csütörtöki Napraforgójában.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka.
A jogutód változatlan célokkal, de a modern és nyereséges mezőgazdaság termelés érdekében meghatározott feladatokkal folytatja a megkezdett hagyományokat. Igyekszik megfelelni a tőle alapítása óta elvárt példamutató szerepének – különös tekintettel a biológiai alapok megőrzését szolgáló vetőmag-termesztésre és -feldolgozásra, valamint a szarvasmarha-tenyésztésben a tenyész-alapanyag előállítására, továbbá a legkorszerűbb gépek, mezőgazdasági berendezések kipróbálására és gyakorlati alkalmazására – tehát mindazon, máig sem elavult követelményeknek.
A ménesbirtok hatalmas kiterjedésű, rengeteg embert foglalkoztak. A munkaerő utánpótlását támogatja egy szakközépiskola is a településen. Egészen pontosan 1911 óta van szakképzés Mezőhegyesen, 107 éve indult. Akkor még alsó fokú iparostanonc iskolaként, de már akkor is a Ménesbirtok munkaerőigénye hívta ezt életre. Azóta tulajdonképpen folyamatosan létezik, különféle intézményi kereteken keresztül azóta is folyamatosan működik. Nagyon sok az olyan hagyományos szakma, ami például a régi időkhöz köthető volt, például a lovasszakmáknál a nyerges, a rézműves, a szíjgyártó, a bognár, a kocsifényező, ezek ma már nem léteznek. Csak a patkolókovács, ami megmaradt. Utóbbit a mai napig képzik Mezőhegyesen.
A cél az, hogy a Ménesbirtok 5 éven belül Magyarország és 10 éven belül Európa legmodernebb nagyüzeme legyen. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztik a Ménesbirtokot.
ÉR.
Cikk megosztása
