A Plague Tale: Requiem – még sötétebb utazás
2022. december 24. 06:30 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor
Amicia, Hugo és Lucas révbe ért látszólag, a borzalmak viszont már ott ólálkodnak a háttérben ismét - írja az iPon.
A Focus Interactive az A Plague Tale sorozatával hatalmas sikert aratott. Alternatív történelmi játékként, fiatal szereplők szemszögén át mutatta be azt a brutális világot, ami még a patkányok és a pestis által jelentett veszélyek nélkül is sötét és kegyetlen. A misztikus/fantasy vonal nemcsak egy jól kitalált történetszálat jelentett, hanem alapvető mozgatórugója is lett a sorozatban.
Amicia mindent alárendel annak, hogy testvérét (és később édesanyját) megmentse, és a Requiemben is ez marad a fő mozgatóerő. Misztikus/titkos társaságok, emberi kegyetlenség és a világ borzalmai mellé felvillannak segítőkész, kedves és szeretetteli pillanatok is, de a játék a dark fantasy felé húz még így is.
Nyers, véres és kegyetlen világ ez, ahol egy kisfiút sújtó betegség és átok ezrek halálát okozza és olyan erőket szabadít el, amikre csak remélhetjük, hogy megoldást és ha lehet gyógymódot találnak hőseink.
Az előző rész, az Innocence még 1348-ban kezdődött, amikor is már jó évtizede dúlt a Százéves háború (1337-1453) Franciaország és Anglia között. Amicia és Hugo pillanatok alatt elveszítik apjukat és az inkvizíció elől menekülve egy háború, pestis és hatalmas patkányhordák által sújtott országban igyekeznek túlélni. Eltelik némi idő, mire kiderül, hogy az inkvizíció a család vérvonalában előforduló ősi átok (Prima Macula) miatt csapott le és a születése óta betegeskedő Hugo az, aki magában hordozza ebben a generációban a kórt. Lucas a fiatal alkimista is csatlakozik a kis csapathoz – aki később, mikor ideiglenes otthonra lelnek egy kastély romjai között tovább folytatja annak az elixírnek a kifejlesztését, amit mestere hagyott rá, és ami állítólag stabilizálhatja Hugo állapotát.
Ez csak időlegesen sikerül, ugyanis közben kiderül, hogy édesanyjuk Beatrice életben maradt és Hugo elrohan megmenteni őt, ami végül odáig vezet, hogy a Prima Macula elhatalmasodik a fiú felett, tovább lökve a végzet felé őt, egyszersmind misztikus erőt is adva számára a meneküléshez. Mindezek után a végső összecsapás is elérkezik az inkvizíció katedrálisában és az Innocence záró képernyőjén Beatrice, Lucas, Amicia és Hugo egy kis szekérrel indulnak el egy békésebb jövő felé.
Fél év telik el a Requiem kezdetéig és a játékos, bújócskázós intró után ismét életveszélyben találják magukat a főszereplők és menekülni kényszerülnek. És ez lesz mindig: ha egy kicsit is fellélegezhetnek, ha egy szikrányi örömet is találnak valamiben, biztos, hogy hatalmas tragédia közeleg. Ha úgy vélik végre megpihenhetnek, netán otthonra lelnek, akkor száz százalék, hogy hullákon, ellenséges katonákon és összeesküvő „segítőkön” keresztül vezet az út tovább.
A Plague Tale folytatásában azt gondolhatjuk, hogy a legrosszabbat már mind láttuk az előző részben. Nagyon hasonlít a Walking Dead első évadára, ahol a zombik, az élve felzabálás és a barátok elvesztése után úgy gondoljuk a szereplők túlélték és látták mindazt, amit az a világ hozhat számukra. De mint ahogy ott, itt is kiderül, hogy az emberi tényező, a kicsinyesség, az önzőség és a kivagyiság gyakran sokkal de sokkal gyilkosabb kór, mint maga a pestis vagy a patkányok tengerként hömpölygő áradata.
Amicia tapasztaltabb harcos lett, de egyszersmind a PTSD és a kiégés is megjelenik a viselkedésében, egyfajta megkérgesedett, a cél szentesíti az eszközt szemléletmódot is magáévá tesz időnként. Lucas lesz az, aki a reményt életben tartja, és aki alkimista tudásával tovább növeli a harcos lány repertoárját. Gyújtó és tüzet eloltó lövedékek, bombák, összezavaró porok, nyílpuska és rejtett (mondjuk ki, orvgyilkossághoz legjobb) tőr alkotja a felszerelés gerincét. A harc sokszor rajtunk múlik, hogy öldökléssé fajul, vagy inkább a lopakodást és az óvatosságot választjuk. Vannak helyzetek, amikor fixen az egyik megoldást kényszerülünk használni, de legtöbbször tényleg csak rajtunk múlik.
Szegény kis Hugo még mindig nyomorult, szenved, lelkiismeretfurdalás gyötri, dührohamaiban patkányokat szabadít el és egy olyan kolonc, akinek a megmentése mindenek felett áll. Igyekszik a maga módján, de a játék nagyon jól érzékelteti egy kisfiú hatékonyságát, mindemellett pedig szívszorítóan sokat szenved (és mellette mindenki más is) a történet végkifejletéig. A készítők jelenlegi állása szerint ez a rész lezárja a sorozatot, de nehéz elképzelni, hogy ne lenne valamiféle folytatás vagy előzmény a jövőben.
A Plague Tale: Requiem egy véres, rettenetes és szívfacsaró történet arról, amikor a sors játszadozik velünk és dark fantasyként nyers és ocsmány látleletet mutat az emberi tényező legsötétebb oldaláról. A reménykeltő, nyugodt/békés részek pedig csak azért vannak, hogy a sötétséget még jobban kiemeljék, sajnos ellensúlyozni, pláne legyőzni viszont nem tudják.
Melankolikus tragédia, elkeseredett élet-halál harc és reménytől lassacskán megfosztott tehetetlenség alkotja a sorozatot – de mindezt zseniális karakterekkel, fantasztikus részletességgel megalkotott (és elborzasztó) helyszínekkel, pazarul megírt történettel tálalva kapjuk. Ínyencség, bár azt nem akarjuk tudni, hogy mik is a pontos összetevői és milyen áron kerültek a tányérra.
Forrás és kép: ipon.hu
Cikk megosztása
