A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő – tájékoztatták az MTI-t. Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A szegedi és a miskolci egyetem, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves - jellemzően magas szénhidráttartalmú - biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok - a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának - helyi energetikai hasznosítására.