Áttörést hozhat Japánban a robotoknak a koronavírus-járvány
2020. december 27. 08:45 Közélet | Szerző: Dudás Róbert
A gépek jelenleg még a technikai újdonságok iránt különösen fogékonynak számító szigetországban sem mindennaposak.
Japán gyakorlatilag a világ robotlaboratóriumaként is felfogható, ahol már évtizedek óta kiemelt helyet szánnak a gépeknek. Nincs ez másként most sem, a koronavírus-járvány elleni harcban. A ZMP nevű gyártó különböző, fertőtlenítőszeres és egyéb modulokkal felszerelt egységei járják a pályaudvarokat és más épületeket, s fertőtlenítik azok területét. Emellett robotpincérek szolgálják fel egyre több helyen az élelmiszereket és az idősotthonokban is egyre gyakrabban jelennek meg a Pepper nevű modell és társai.
Takashi Ando, a Panasonic robotfejlesztési vezetője nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy amit különösen most, a koronavírus-járvány idején megélhetünk, az a piac növekedését hozhatja magával. A piaci elemzők is úgy gondolják, hogy mindez megvalósulhat. A Research And Markets az augusztusi tanulmányában azt írta, hogy a szolgáltatásokat végző gépek területe 2019 és 2025 között 14 milliárd dollárról 64 milliárd dollárra növekedhet.
Az Avatar-in nevű startup, a legnagyobb japán légitársaságnak számító ANA tulajdonában van és megalkotta a Newme nevű távvezérelhető egységet, amelynek zsiráfszerű nyaka van és annak tetején egy táblagép található. Az utóbbin keresztül például a koronavírusos betegek kommunikálhatunk a külvilággal.
A Sony az Aibo nevű robotkutyát fejlesztette ki, amelyet folyamatosan új funkciókkal lát el, így az most már képes parancsra üdvözölni a hazatérő gazdáit. Emellett dallamokkal ösztönöz a kézmosásra és megtisztítja a lábait.
Shunsuke Aoki, a Yukai Engineering alapítója a Qoobo nevű kisállat-helyettesítő gépen dolgozik. Az új egység egyúttal a Japánban a robotfejlesztésben zajló változási folyamatot is jelképezi: a humanoid, nagy méretű modellek megalkotását egyre inkább felváltja a kisebb, kevésbé humanoid egységek készítése. Az ok egyszerű: az utóbbiakkal szemben nincsenek szinte túlzó elvárások és ez különösen a robotipar korai fejlesztési szakaszában fontos. Jó példa volt erre a Sharp által 2015-ben bemutatott, mindössze 19,5 centiméter magas és 390 gramm súlyú RoBoHon, amely egyszerre okostelefon, játék, személyi asszisztens, kamera és vetítő.
Az egyébként már májusban látható volt, hogy a robotgyártók és elsősorban Kína, mint a világ legnagyobb robotpiaca, lehetnek a koronavírus-helyzet nyertesei. Az ázsiai állam ugyanis komoly összegekkel támogatja a cégeket.
Forrás: sg.hu
Cikk megosztása
