Az óraátállításnak köszönhetően éves szinten egy közepes méretű magyar város fogyasztásának megfelelő energiát spórolunk meg. Az elmúlt években számos vita folyt arról, hogy megmaradjon-e az óraátállítás intézménye, az Európai Unióban pedig Jean-Claude Juncker bizottsági elnöksége idején még a lakosságot is megkérdezték a rendszer sorsáról. Mégis a napjainkban zajló energiaválság miatt több érv szól az energiatakarékosságot szolgáló óraátállítás mellett, mint ellene.
– A klasszikus időszámítás a téli, azonban az óraátállítást érintő vizsgálatok azt mutatták, hogy a nyári időszámítás eredményez jelentős energiamegtakarítást – erről beszélt Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 Ma reggel című műsorában. Mint rámutatott, a téli időszámítás alkalmazása a délutánokat terheli meg energiahasználat szempontjából.
„Felmérések kimutatták, hogy a villamosenergia-felhasználás a 17-19 óra közötti sávban a legintenzívebb az Európai Unióban, a téli időszámítás bevezetése pedig ezt közvetlenül érinti” – mutatott rá.
Az alkotmányjogász arra is emlékeztetett, hogy az Unióban korábban komoly viták övezték az óraátállítás intézményét. Felidézte, hogy az Unió a tagállamok hatáskörébe delegálta volna annak eldöntését, hogy maradnak-e a téli-nyári időszámítás alkalmazásánál vagy kivezetik azt, a jelenlegi energiaválság miatt azonban a kérdés lekerült az asztalról.
Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy a tagállamok közötti eltérések eleve hétköznapi, gyakorlati problémákat okoztak volna az időzónákra osztott világban, tehát az uniós tagállamok egységes döntésére lett volna szükség.
Ahogy a beszélgetésből kiderült, a téli-nyári időszámítás bevezetését a második világháborút követő energiahiányos világgazdasági környezet hívta életre.
Forrás: hirado.hu
Kép: pixabay.com