Az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény tizedik módosítását
2022. május 25. 07:15 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor
A kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is – döntött az alaptörvény tizedik módosításával kedden az Országgyűlés.
A képviselők 136 igen, 36 nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő módosítást.
A parlament ugyancsak elfogadta – 136 igen, 45 nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.
A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból – például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt – kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít.
Az indoklás hangsúlyozza: különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.
A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.
A kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a háborús helyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja.
A törvényjavaslat indoklása szerint a szabályozással kapcsolatos garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket – erre irányuló indítvány esetén – az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.
Átmeneti szabályokat fogadott el a Ház a veszélyhelyzet megszűnésére
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűntével a kormány rendkívüli jogrendben hozott intézkedései hatályukat vesztik, ami átmeneti rendelkezések bevezetését teszi szükségessé. Az erről szóló jogszabályt 136 igen szavazattal, 45 nem ellenében fogadta el a Ház.
Az idősgondozás segítése céljából elindul a Gondosóra-program, amely egy segélyhívó eszközt és egy hozzá kapcsolódó távfelügyeleti és diszpécserszolgálatot nyújt az időseknek. A jogszabály tartalmazza az ehhez kapcsolódó adatkezelési szabályokat.
A törvény megteremti a munkaerő képzését támogató GINOP program végrehajtásához szükséges szabályokat.
Emellett fenntartja a harmadik országból érkező munkavállalókra vonatkozó, veszélyhelyzet alatt kialakított szabályokat. Ugyancsak tovább alkalmazhatók az önfoglalkoztatók támogatására kialakított veszélyhelyzeti szabályok.
Három hónapig lehet még forgalmazni otthoni használatra gyorsteszteket, utána ismételten csak az egészségügyi szolgáltatók végezhetnek koronavírusteszteket.
A jövőben már nem érvényesül az automatikus házi karantén szabálya a magáncélú külföldi utazásról hazatérőkre, és az a szabály is megszűnik, hogy erre az időszakra nem jár táppénz.
Változnak a pedagógussztrájk szabályai is, a módosítás érinti az elégséges szolgáltatást: nem maradhat el tanóra az érettségi előtt álló osztályokban, de nem szenvedhet csorbát a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása sem. Más esetben a tanórák 50 százalékát kell megtartani, de folyamatos felügyeletet kell biztosítania az iskolának, lehetőleg az osztályok összevonása nélkül, a diák saját oktatási intézményében. A jogszabály tartalmazza a szankciókat arra az esetre, ha a munkavállaló nem a törvényben szabályozott sztrájkjogával él, hanem más okból tagadja meg a munkát.
Az Ukrajnából menekülőknek nyújtott segítségről, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál tartott választásról, az inflációról, a környezetvédelem és a rendvédelem ügyéről, az egészségügyi dolgozókról, és a pedagógusok is beszéltek a képviselők a napirend előtti felszólalás során az Országgyűlés keddi ülésén.
Cikk megosztása
