Az összes kórházi tartozást rendezik
2018. november 30. 09:13 Közélet | Szerző: CzabarkaJanos
Idén is rendezi az összes kórház tartozását a kormány, erre mintegy 55 milliárd forintot biztosít – jelentette be az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy észszerűen ki kell dolgozni az egészségügyi intézmények gazdálkodásának tervét, amely hosszú távon is működőképes. A kabinet döntött az ápolónők és a védőnők fizetésemeléséről, illetve az alap- és sürgősségi ellátórendszer átalakításáról is.
A cél az, hogy a betegeknek minél kevesebbet kelljen várniuk, és tíz percen belül érdemben foglalkozzanak velük – írja a Magyar Idők.
A kórházak konszolidációjára 55 milliárd forintot, míg az egészségbiztosítási kassza forrásának megemelésére 34 milliárd forintot fordít a kormány – jelentette be Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere tegnapi sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: az ápolónők és a védőnők fizetésemeléséről is döntött a kormány, ennek értelmében négy év alatt, vagyis 2022-ig összesen 72 százalékkal, lépcsőzetesen megemelkedik az érintettek bére a 2010-es összeghez képest. Az első emelés jövő év június-július környékén várható.
Kásler Miklós arra is kitért, hogy a kormány elfogadta az alap- és sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját. Az alapellátáson belül a miniszter szerint minél hamarabb meg kell oldani az ügyeletek kérdését és össze kell fogni az egészségügynek ezt az eddig szétszórt spektrumát. Szavai szerint a cél az, hogy a diagnózist az alapellátásban készítsék el a betegről; ehhez arra van szükség, hogy a háziorvosok a második, harmadik szakvizsgájukat is használhassák, és hogy járási szinten fogják össze a tevékenységüket. – Ez azt jelenti, hogy a születéstől az időskorig minden ellátási formát elérhetővé tesznek a lakosságnak járási szinten is, a gyermekgyógyászattól kezdve az iskolaorvosokon, a fogászaton, a védőnőkön át a dietetikusokig – hangsúlyozta Kásler Miklós.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet: a működőképes járási rendszerhez az is szükséges, hogy a diagnózishoz minden eszközt biztosítsanak a járásokba, illetve hogyha nem sikerülne diagnózishoz jutni helyben, akkor az elektronikus egészségügyi szolgáltatási téren keresztül juttassák el a leletet egy másik ellátóhelyre ahelyett, hogy a betegnek kellene utaznia. – Ezzel szorosan összefügg a sürgősségi ellátás, hiszen jelentősen rövidülhet a várakozási idő, ha valóban olyanok kerülnek ide, akik azonnali ellátást igényelnek – jelentette ki a miniszter.
Ehhez bevezetik a triázsrendszert, így attól kezdve, hogy a beteg megérkezik a sürgősségire, 3-4 percen belül felmérik, hogy a sürgősségnek milyen foka áll fenn, ennek megfelelően küldik a beteget tovább, a végleges ellátás helyére, ahol az orvosoknak tíz percen belül el kell kezdeniük az érdemi kezelést. Mindez képes elosztani az eddig egyetlen, emiatt hosszú időt jelentő várakozási sort. További újdonság, hogy a sürgősségi ellátóhelyeken is megjelenik a háziorvosokból álló alapellátási egység, ide kerülnek azok a páciensek, akik nem szorulnak azonnali ellátásra, ezért azokat sem akadályozzák, akik valóban sürgős problémával érkeznek – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Kásler Miklós ismertetése szerint a kormány elfogadta az öt legsúlyosabb népegészségügyi jelentőségű betegség programját is, amelyek gyakorlati megvalósítása a következő időszak feladata lesz. Mint mondta, az öt egészségügyi nemzeti program gyakorlatilag az egész magyar egészségügyet érinti, hiszen az ágazathoz nem lehet csak részenként viszonyulni, mivel minden mindennel összefügg. – Az öt program teljes megvalósítása több évbe telik, a tervek szerint ugyanis nem kapkodva, hanem megfelelően átgondolva és határozottan szeretnék azokat megvalósítani – közölte a tárca vezetője.
Az év végi konszolidációról szólva a miniszter arról tájékoztatott: az erre szánt 55 milliárd forint pontosan annyi, amennyivel a kórházak összesen tartoznak, és ezt az összeget vállalja át tőlük a kormány. – Ezzel együtt szeretnénk hosszú távon is működőképes koncepciót kidolgozni a kórházak gazdálkodására az észszerűség, a célszerűség és a szabályosság elveinek érvényesítésével – fogalmazott Kásler Miklós.
forrás: Magyar Idők
