2019. február 11. 14:53 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor
A FutureMap alapítója hozzátette, hogy a Kínában alkalmazott kulcsfontosságú technológiák nem különböznek a más országokban használtaktól, de például a szociális kreditrendszer csak az ázsiai államban képzelhető el. Indiában nem működne, mert ott már demokratikus társadalom van, amely nem engedné meg egy ilyen megoldás bevezetését és alkalmazását. Az ilyen rendszerek ugyanis csak az autoriter országokban, például Kínában és talán Észak-Koreában működnek, de az utóbbiban nem rendelkezik mindenki okostelefonnal. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy mindez még Kínában is csak kísérlet.
Úgy véli, a szociális kreditrendszer nem feltétlenül rossz, hiszen a csalások elleni harcban is használják. Ez azért is fontos, mert több ezer gyermek hal meg például mérgezett bébiételek miatt. Tény viszont, hogy a rendszer bizonyos részei tényleg durvák, például, amikor elveszik valakinek az útlevelét, mert az elnököt korruptnak nevezi. "Európa nagyon fontos szerepet játszik, ha arról van szó, hogy a technológiai innovációkat összhangba kell hozni az adatvédelemmel. A kontinensen ugyanis nem bíznak sem az amerikai, sem a kínai modellben. Európa számos területen, a termékbiztonságtól kezdve az adatvédelemig, példakép lehet. Ázsia más, ott lebontják a határokat és a falakat, s az emberek kritika nélkül szeretik a globalizációt és az új technológiákat" - fejtette ki a szakember.
"A közösségi média megoldásait a nyugati világban találták fel, de az emberek nagyon kritikusak azzal szemben, mert úgy hisszük, hogy inkább problémát jelentenek, mint megoldást. Ázsiában mindezt másként látják és ez részben arra is vezethető vissza, hogy nagyon ügyelnek arra, hogy a destruktív tartalmakat eltávolítsák. Szigorú szabályok és komoly büntetések vannak. Az online hálózatokat a fontos témák megvitatására használják az emberek és segítenek az információkhoz való hozzáférésben. Ezáltal nő a választásokon való részvételi hajlandóság és a politikában való részvétel is. Ázsiában szeretik használni ezeket a technológiákat, míg Európában utálják" - vélekedett Parag Khanna.
Kiemelte, hogy míg az elmúlt 40 évben Kínát Japán és a kistigrisek (Hong Kong, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan) finanszírozták, és emelték fel, addig most Kína ugyanezt teszi a dél-ázsiai országokkal, Pakisztánnal, Bangladessel, Indonéziával és a többivel. Ezek népességük miatt ha Kína gazdasági növekedésének csak a felét is érik el, összesítve 10 év alatt elérik Kína jelenlegi GDP-jét. Ezzel az önbizalmuk nő, és már most kezdik felmondani, illetve újratárgyalni a számukra hátrányos kínai hitelszerződéseket.
"Ázsia visszatér a természetes többközpontú állapotba, és államai annyira függeni fognak egymástól, mint korábban soha. A megarégió országai már most többet kereskednek egymással, mint a világ egyéb részeivel. Ezt a folyamatot tovább gyorsítja a kínai-amerikai kereskedelmi háború, és míg eddig Ázsia gyártott a nyugati világnak, ez a trend megfordul. Míg ma a kontinensen senki nem hívja magát ázsiainak úgy, ahogy Európában az emberek magukat európaiaknak, biztos vagyok benne, hogy ez meg fog változni." - mondta Parag Khanna.
Forrás: sg.hu
Kép forrása: arabnews.com