Hírek / Közélet

Címkék

#fejlődés #Ázsia

Ázsia évszázada jön

Február 11. 14:53 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor

Parag Khanna, a FutureMap tanácsadócég alapítója szerint a 21. század ázsiai évszázad lehet és ezt tükrözi az angol nyelvterületen hamarosan megjelenő könyve is, amelynek címe The Future is Asian. A szakember pár napja a Digital, Life, Design (DLD) innovációs konferencián már kiemelte, hogy a technológia nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Ázsiában 600 millió embert lehetett kivezetni a szegénységből. A kontinensen a globalizációra és a nyitott határokra pozitívan tekintenek, s Ázsia egyre nagyobb gazadásági jelentőséggel bír, immár a világgazdaság teljesítményének 40 százalékáért felelős. Ez az arány pedig a következő években tovább fog nőni, sőt, Khanna már akkor úgy vélte, hogy jöhet akár egy "ázsiai évszázad" is.
 
"Ázsia már most is a világ gazdaságilag legjelentősebb régiója, ahonnan a világgazdaság teljesítményének 40 százaléka származik és ahol a világ lakosságának fele is él. Ázsiában vannak innovációk, kísérletezések és sok dinamika. Amerikai, Afrika és Európa is egyre inkább ázsiaivá válnak és a régió felé fordulnak. Látható, hogy a világ egyre inkább ázsiai lesz. Ez nem csupán a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozik, hanem arra is, hogy egyre több ázsiai él például Európában és sok európai felhasználó inkább a kínai nyelvet tanulja meg, mint a franciát."
 
"Ebben a technológia nagy szerepet játszik és jelentős mértékben hozzájárult a kontinens felemelkedéséhez. A folyamat a 20. században kezdődött Japánban, s ezt követte később Dél-Korea és Kína is. Utóbbi végül gazdasági és technológiai szuperhatalommá vált azáltal, hogy Japánt másolta le és Amerikától lopott el számos dolgot. Kína az amerikai technológiát gyakorlatilag kisajátította, majd gyártani kezdte. Napjainkban viszont Ázsia már a hatalmas technológiai innovációk játéktere" - jelentette ki Parag Khanna.

A FutureMap alapítója hozzátette, hogy a Kínában alkalmazott kulcsfontosságú technológiák nem különböznek a más országokban használtaktól, de például a szociális kreditrendszer csak az ázsiai államban képzelhető el. Indiában nem működne, mert ott már demokratikus társadalom van, amely nem engedné meg egy ilyen megoldás bevezetését és alkalmazását. Az ilyen rendszerek ugyanis csak az autoriter országokban, például Kínában és talán Észak-Koreában működnek, de az utóbbiban nem rendelkezik mindenki okostelefonnal. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy mindez még Kínában is csak kísérlet. 

Úgy véli, a szociális kreditrendszer nem feltétlenül rossz, hiszen a csalások elleni harcban is használják. Ez azért is fontos, mert több ezer gyermek hal meg például mérgezett bébiételek miatt. Tény viszont, hogy a rendszer bizonyos részei tényleg durvák, például, amikor elveszik valakinek az útlevelét, mert az elnököt korruptnak nevezi. "Európa nagyon fontos szerepet játszik, ha arról van szó, hogy a technológiai innovációkat összhangba kell hozni az adatvédelemmel. A kontinensen ugyanis nem bíznak sem az amerikai, sem a kínai modellben. Európa számos területen, a termékbiztonságtól kezdve az adatvédelemig, példakép lehet. Ázsia más, ott lebontják a határokat és a falakat, s az emberek kritika nélkül szeretik a globalizációt és az új technológiákat" - fejtette ki a szakember. 

"A közösségi média megoldásait a nyugati világban találták fel, de az emberek nagyon kritikusak azzal szemben, mert úgy hisszük, hogy inkább problémát jelentenek, mint megoldást. Ázsiában mindezt másként látják és ez részben arra is vezethető vissza, hogy nagyon ügyelnek arra, hogy a destruktív tartalmakat eltávolítsák. Szigorú szabályok és komoly büntetések vannak. Az online hálózatokat a fontos témák megvitatására használják az emberek és segítenek az információkhoz való hozzáférésben. Ezáltal nő a választásokon való részvételi hajlandóság és a politikában való részvétel is. Ázsiában szeretik használni ezeket a technológiákat, míg Európában utálják" - vélekedett Parag Khanna. 

Kiemelte, hogy míg az elmúlt 40 évben Kínát Japán és a kistigrisek (Hong Kong, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan) finanszírozták, és emelték fel, addig most Kína ugyanezt teszi a dél-ázsiai országokkal, Pakisztánnal, Bangladessel, Indonéziával és a többivel. Ezek népességük miatt ha Kína gazdasági növekedésének csak a felét is érik el, összesítve 10 év alatt elérik Kína jelenlegi GDP-jét. Ezzel az önbizalmuk nő, és már most kezdik felmondani, illetve újratárgyalni a számukra hátrányos kínai hitelszerződéseket. 

"Ázsia visszatér a természetes többközpontú állapotba, és államai annyira függeni fognak egymástól, mint korábban soha. A megarégió országai már most többet kereskednek egymással, mint a világ egyéb részeivel. Ezt a folyamatot tovább gyorsítja a kínai-amerikai kereskedelmi háború, és míg eddig Ázsia gyártott a nyugati világnak, ez a trend megfordul. Míg ma a kontinensen senki nem hívja magát ázsiainak úgy, ahogy Európában az emberek magukat európaiaknak, biztos vagyok benne, hogy ez meg fog változni." - mondta Parag Khanna.

Forrás: sg.hu
Kép forrása: arabnews.com

Címkék

#fejlődés #Ázsia


next 5

A mi világunk

Hírek