Cikk megosztása
Átadták a Boldog Gizella-díjat Vásárhelyen
2021. augusztus 19. 22:05 Kultúra | Szerző: Megyeri József
Faragóné Szénásy Emese és Simon Ferenc, a Bethlen Gábor Református Gimnázium két pedagógusa vehette át a Boldog Gizella-díjat a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítványtól csütörtök este. Az elismerést Szent István ünnepe alkalmából minden évben olyan személyek kapják meg, akik életútjuk és munkásságuk során sokat tettek Vásárhelyért és a vásárhelyiekért. Az ünnepségen Rost Andrea operaénekesnő és Blaskó Péter színművész működött közre. A díjat Kószó Péter, az alapítvány kuratóriumi elnöke és Lázár János országgyűlési képviselő adta át. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke beszédében rámutatott: a magyarság sikere érdekében önzés helyett szolidaritás, széthúzás helyett összefogás és irigység helyett együtt örülni tudás szükséges.
„Részesei voltunk nagy világviharoknak, egész nemzeti és világkatasztrófáknak. Túléltünk nagyon sok városi katasztrófát is. Ahhoz persze, hogy emelt fővel előretekintve túlélni tudtunk, szükség volt a történelem nagyjaira, nemzeti hőseinkre, de szükség volt az olyan hétköznapi hősökre is, mint a most kitüntetettek” – jelentette ki Kiss-Rigó László.
Életrajzok:
Faragóné Szénásy Emese
Hódmezővásárhelyen, 1943. december 14-én született református pedagógus család első gyermekeként. Édesanyja, Béla Mária - a trianoni tragédia miatt Erdélyből menekült székely család leánya –csicsatéri tanítónő, majd a Szegedi Tanárképző Főiskolán elvégzett tanulmányok után matematika-fizika-kémia szakos tanár Székkutason. Édesapja, Szénásy Gyula – szovjet hadifogságot megjárt – felsőkopáncsi tanyai tanító, majd a Szegedi Tanárképző Főiskolai tanulmányai után biológia-rajz és orosz szakos tanár, valamint a Székkutasi Általános Iskola igazgatója.Ügyszeretetük és a pedagógusi hivatás szépsége áthatotta a családi légkört, tartalmasnak, szépnek tartották ezt a pályát a gyermekeik is, így mindhárman– Emese Mária, Gyula Zsolt, Emőke Sarolta -követték őket a tanári pályán.
Gyermekkorát Székkutason töltötte. Középiskolába Hódmezővásárhelyre a Bethlen Gábor Gimnáziumbajárt.Érettségi vizsgáiután, 1962-ben felvételt nyert a Szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karára, ahol nagynevű professzorok, tanárok irányításával 1967-ben biológia-kémia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett.
Gimnazista és egyetemista korában versenyszerűen kosárlabdázott, előbb a gimnázium, majd a szegedi egyetem (SZEAC, SZEOL) NB II osztályú kosárlabda csapatában. Büszkesége, hogy 1965-ben elnyerte a József Attila Tudományegyetem „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetésének első fokozatát.
1967-ben az egyetemi tanulmányait befejezve Alma Materébe, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumba került, ahol 35 évet töltött el, a 2002 évi nyugdíjazásáig. Kilenc osztálynak volt osztályfőnökeés vagy száz osztályban tanított biológiát, kémiát. Kimagasló tanulmányi eredmények születtek mindkét tantárgyából, diákjai ott voltak az országos tanulmányi versenyek legjobbjai között. Osztályaival bejárta az országot, nagy kerékpártúrákat tettek a többnyire református hitű Felső-Tisza vidékén, dekerekeztek Aradra is október 6-án, tisztelegve a 48-as mártírok előtt. Emlékezetes utakat tettek Erdélyben, a Székelyföldön, felkerestéka fontos, magyar kultúrtörténeti emlékeket.
1995-től szerepelt az Országos Szakértői, valamint az Országos Vizsgáztatási Névjegyzékben és hosszú éveken keresztül szakértői, illetve közép- és emeltszintű érettségi vizsgaelnöki feladatokat is végzett.
1969-ben házasságot kötött Faragó Istvánnal, aki Szegeden, majd Hódmezővásárhelyen az NB I-eskosárlabdacsapatok neves és sikeres edzője volt.
Nyugdíjazása után, 2002-ben meghívást kapott a Halásztelki Bocskai István Református Középiskolába biológiát és kémiát tanítani, ahol hét évig, 2009 augusztusáig látta el ezt a feladatot és vezetett két osztályt az érettségire.
Hódmezővásárhelyre hazatérve, 2010. januárban – kisegítésként – felkérték a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium igazgatói munkakörének ellátására2010. augusztus 15-ig. Az új igazgató megválasztását követően, továbbá két éves óraadó biológia tanárság után végleg elköszönt aBethlentől.
Faragóné Szénásy Emese hívő református, presbitere a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközségnek, ahol Igazgatótanácsi tag is volt. Örömmel és nagy energiával vett részt a rendszerváltozás után újrainduló református iskolák szervezési munkáiban, hasznosítvaaz oktatás terén szerzett tapasztalatait.1998-tól szaktanácsadója volt a Református Pedagógiai Intézetnek és szinte minden református iskolát meglátogatott a heti 22-24 órája mellett.
Tagja az Országos Református Tanáregyesületnek, ahol a minőségi református oktatásügy érdekében, valamint az elcsatolt területek egyházi iskoláinak megsegítéséért munkálkodnak, így módja volt megismerni az erdélyi és a kárpátaljai református iskolákat is.
Szolgált a Református Középiskolások Tehetséggondozó Talentum-táborában, Balatonszárszón, tizennégy nyáron át vezette a biológia éstermészet-környezetvédelmi szekciót.
Publikálta hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium évkönyveiben, a Református Nevelésben,valamint a Vásárhelyi példa és a 80 év tanúi kiadványokban természet- és környezetvédelmi, valamint nevelési témákban.
Tagja a Természet és Környezetvédő Tanár Egyesületnek, a Németh László Irodalmi Társaságnak, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesületnek, a Tormay Cécile Társaságnak.
1985-ben Kiváló Munkáért, 1998-ban Hódmezővásárhely Nevelésügyének Szolgálatáért, 1999-ben az ökológiai kultúra terjesztéséért Pro Natura Per Naturam – Juhász Nagy Pál Emlékérmet, 2001-ben az Ótemplomi Református Egyházközségtől Pro Shcolae et Ecclesiae, 2003-ban a Magyarországi Református Egyház Zsinatától a református pedagógiaieszménynek a mindennapi pedagógiai gyakorlatba való átültetéséért, elismeréséül a Makkai Sándor – díjat, 2008-ban Hódmezővásárhely városától Pro Urbe díjat kapott.
Simon Ferenc
1961. március 11-én született Hódmezővásárhelyen. Az általános iskola befejezése után a Kossuth Zsuzsanna Finommechanikai- és Műszeripari Szakközépiskolában tett érettségi vizsgát finommechanikai műszerész szakon. Középiskolás korában a humán tárgyak iránti – korábban is meglévő – vonzalma egyre jobban erősödött. Különösen az irodalom, azon belül is a költészet vonzotta. Ez az érdeklődés határozta meg, hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakára jelentkezett, majd ezzel párhuzamosan a József Attila Tudományegyetem bölcsészkarán magyar szakos középiskolai tanári képesítést is szerzett. Pályakezdőként a helyi Kertvárosi Általános Iskolában kapott napközivezetői és tanári állást. 1985-ben került a Bethlen Gábor Református Gimnáziumba.
Az 1987/88-as tanévtől a gimnáziumban működő egyik diákszínpad vezetője lett. A tanításon kívüli munkában itt kapta a legtöbb élményt a diákoktól: az ifjúság lendületét, szorgalmát és sokoldalúságát, az alkotás örömét. Itt bizonyosodott meg róla, hogy a szeretet- és bizalomelvű pedagógia eredményes, hiszen a színjátszók minden külső kényszer nélkül tanulnak meg hosszú és nehéz szövegeket az előadás sikere érdekében. 1990-ben miniszteri dicséretben részesült.
1989 és 1993, majd 2005 és 2009 között a tanári pálya legszebb és legfelelősségteljesebb területén, osztályfőnökként dolgozott. Legkiemelkedőbb tanítványai az országos döntőkben is szép eredményeket értek el. Osztálykirándulásaikon bejárták Magyarország, a Felvidék és Erdély legszebb tájait.
1990-től 2014-ig a tanítás és a színpadvezetés mellett félállásban a muzeális értékű könyvtárat gondozta. A szakszerű munka érdekében könyvtárosi képesítést szerzett. A gimnázium egyik legértékesebb része az úgynevezett „Tanári könyvtár”, amelyben közel 40000 1945 előtti dokumentum található. 1990 és 1994 között pályázatai alapján sikerült restauráltatniuk a 65 db antikvát, vagyis a bibliotéka XVI. századi könyveit.
1995 és 97 között pályázata alapján az 1994-ben a református egyházhoz visszakerülő Bethlen Gábor Református Gimnázium igazgatója volt.
1995-ben feleségül vette bethlenes tanártársát, Bereczki Sárát, akivel boldog házasságban élnek.
2004-ben Lázár János országgyűlési képviselő és polgármester, továbbá Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének felkérésére részt vett az Emlékpont Múzeum és Oktatási Központ létrehozásában a budapesti és a helyben dolgozó történészek, anyaggyűjtők koordinálásával. 2004-től, ugyancsak az előbbiek felkérésére, a Czirbusz Piroska Emlékére a Hódmezővásárhelyi Művészetekért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, ahol a kuratóriummal együtt a helyi könyvkiadást, a tehetséges alkotókat támogatják.
2006-ban tanártársával, Árva Lászlóval közösen, megírták a 100 tétel magyar nyelv és irodalomból című kiadványt, amit később a kiadó kezdeményezésére tankönyvvé nyilvánítottak. 2016-ban a kiadó felkérésére más formában folytatták a tételkönyvek kiadását, amelynek következő darabjai 2017-től 2021-ig minden évben megjelentek.
1999 és 2001 között közoktatás-vezetői képzéssel szakvizsgához jutott, majd 2015-ben szakértői képesítést szerzett, és pályázatával innovátor típusú mestertanár lett. Első mesterprogramját 2016 és 2020 között valósította meg, majd 2020 őszén megvédte és megújította pályázatát, amelynek egyik legfontosabb eredménye az önálló tanulmánykötet, A „Columbo-módszer”. Jelenleg második mesterprogramját valósítja meg, ami 2021-től 2025-ig tart. Publikációs listája jelenleg 76 tételből áll. Diákszínpadi rendezéseinek száma 33; előadásainak, könyvbemutatóinak, megnyitóinak, zsűrizéseinek és felkészítéseinek felsorolása 95 tételt tartalmaz.
Kitüntetései:
2009. Pro Scholaeetecclesiae - A Bethlen Gábor Református Gimnázium által adott díj.
2010. március 15. - „Pro Urbe” díj Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatától. 2010. október 23. - Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt a köztársasági elnöktől.
2013. - Grezsa Ferenc-Kárász Eszter-díj. A gimnázium és a család által adományozott díj.
Cikk megosztása
