Hírek / Közélet

Bumeránghatás: az oroszokra kirótt szankciók az amerikai dollárt csaphatják agyon

Március 27. 07:25 Közélet | Szerző: Dudás Róbert

Az Oroszországgal szembeni szankciók bumerángként hatnak az amerikai dollárra, az ukrajnai háború és az arra adott gazdasági válaszok pedig alapjaiban változtathatják meg a globális gazdasági és geopolitikai rendet – írja az Asian Times, amely elemzésében rávilágít a meglévő pénzügyi rendszer logikájában keletkezett repedésekre.
 
Apró, de fontos lépést tett pénteken a nem dollár alapú kereskedelmi finanszírozás és beruházások irányába Oroszország és India. Az ázsiai ország jegybankja ugyanis lehetővé tette Oroszország számára, hogy az indiai fegyvereladásaiból származó bevételeket rúpia alapú vállalati kötvényekbe fektesse be – írja az Asian Times.
 
A Bloomberg jelentése nyomán a lap rámutat: Oroszországnak az indiai központi banknál vezetett egyenlege csupán 262 millió amerikai dollár, ám a várható előnyök mindkét ország számára óriásiak: India hazai pénznemben fizeti az egyik legfontosabb importcikkét, nevezetesen az orosz fegyvereket, Oroszország pedig a szankcióktól védett pénzügyi piacon fekteti be a bevételt. Az orosz javaslatnak megfelelően India megváltoztatta a külső kereskedelmi hitelfelvételre vonatkozó szabályait, miután az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán lefoglalta az orosz jegybanki tartalékokat és az orosz milliárdosok vagyonát az ukrajnai offenzíva február végi megindítása után.
 
Újabb apró, de jelzésértékű repedést okozott az amerikai dollár tartalékrendszerében, hogy Szaúd-Arábia a Kínába tartó olajszállítmányokért állítólag elfogadja a jüant, legnagyobb kereskedelmi partnerének fizetőeszközét. Ez azt jelenti, hogy a szaúdi királyság tartalékainak jelentős részét dollár helyett kínai pénznemben tartja fenn – feltehetően a fegyvereladásokra épülő, indiai-orosz devizaügylethez hasonlatos megállapodás szerint.
 
A váltás logikus döntés a szaúdiak részéről, hiszen miután az emberi jogi visszaélések miatt rengeteg vád éri Szaúd-Arábiát, az orosz tartalékok zárolását követően nyilván nem kívánják ott tartani a vagyonukat, ahonnan azt az Egyesült Államok vagy más nyugati kormányok elragadhatják.
 
Mindeközben Oroszország immár a saját pénznemében követeli a „barátságtalan országokba” irányuló gázszállítmányok kifizetését, arra kényszerítve az európai gázfogyasztókat, hogy rubelt vásároljanak a piacon. Putyin bejelentésének hatására a rubel szárnyal, az árfolyamok pedig emelkedni kezdtek az orosz tőzsdén.
Miután az Egyesült Államok, EU és Japán zároltatta Oroszország 630 milliárd dollárjának több mint felét, Moszkvának csak kevés hely maradt fenn az energiahordozókból származó bevételeinek  biztonságos – dollárban és rubelben történő – parkoltatására. A rubelben zajló fizetés elfogadásával Oroszország ténylegesen eltávolítja saját pénznemének egy részét a forgalomból, felemelve a rubel árfolyamát és elnyomva a valuta leértékeléséből eredő inflációs nyomást – mutat rá elemzésében az Asian Times.
 
A lap idézi Clemens Grafe, a Goldman Sachs közgazdászának előrejelzését is, amely szerint a szankciók az idén tíz százalékos visszaesést okoznak az orosz gazdaságban, amelyet azonban jövőre és 2024-ben három-négy százalékos emelkedés követ.
 
Mivel olaj- és gázeladásai a becslések szerint napi 1,1 milliárd dollárt tesznek ki, Oroszország folyó fizetési mérlege az idén valószínűleg 200 milliárd dolláros többletet fog kimutatni. Mint írják: „mindebből aligha következik a rendszerváltás”.
Az elemzés a Nemzetközi Valutaalap (IMF) aggodalmaira is felhívja a figyelmet. A pénzügy intézmény ugyanis, amelyet 1944-ben azért hoztak létre, hogy a világ valutáit együttes arany- és dollárstandardon kezelje, 1971-ben, amikor az Egyesült Államok egyoldalúan beszüntette a folyószámla-hiány aranyban való törlesztését, elvesztette a valutaalap arany részét. A dollár központi szerepét ugyanakkor megerősítették, amikor 1974-ben Szaúd-Arábia és más Öböl-menti olajtermelők megállapodtak abban, hogy az USA biztonsági garanciáiért cserébe továbbra is dollárban bonyolítják az olajkereskedelmet. Mindez azonban megváltozhat, az IMF ugyanis március 15-én azt írta honlapján:
 
„A háború alapvetően megváltoztathatja a globális gazdasági és geopolitikai rendet, ha az energiakereskedelem megváltozik, az ellátási láncok átkonfigurálódnak, a fizetési hálózatok széttöredezettek, és az országok újragondolják a tartalékvaluta-állományokat”.
A dollár központi tartalékszerepével kapcsolatos kételyek egyik jele az arany árának emelkedése. Az arany általában szorosan kereskedik a kincstári inflációval védett értékpapírok hozamaival, amelyek ugyanazt a funkciót szolgálják. Mindkettő fedezi a váratlan inflációs sokkot és a valuta leértékelődését. Az elmúlt hónapban az arany ára elszakadt az értékpapírhozamoktól, és ahelyett, hogy csökkent volna, emelkedett.
 
A lap felidézi: az amerikai pénzügyminisztérium március 24-én közölte, hogy a jelenlegi szankciók meggátolják Oroszországot a mintegy 140 milliárd dollár értékű aranytartalékainak kiárusításában. Emellett számos cikk számolt be arról, hogy a nyugati szankciók miatt „befagyasztották” Oroszország aranytartalékait, ám ez félrevezető. Oroszországnak ugyanis nem kell aranyat eladnia ahhoz, hogy készpénzt szerezzen: mint azt fentebb írtuk, jelenleg napi 1,1 milliárd dollárt vesz fel az energiaeladásokból.
 
Azok a központi bankok, amelyek a dollárrendszeren kívül kereskednek, például Oroszország és India, aranyat használhatnak az egyenlegek rendezésére. Ha Oroszország többet exportál Indiába, mint amennyit India exportál Oroszországba a helyi valutamegállapodás alapján, Oroszország befektetheti a pénzt indiai eszközökbe, az indiai jegybankkal kötött új megállapodás szerint. Alternatív megoldásként India pedig aranyat adhat át Oroszországnak, hogy rendezze a különbözetet – írja az Asian Times.
 
Az amerikai vagy európai szankcióknak ugyanakkor nincs jelentősége a központi bankok közötti kétoldalú aranyátutalások esetén. Az egyesült Államok akkor jelent fenyegetést a világra nézve, ha felfüggeszti a külföldről származó kölcsönök felvételét, amit eleve külföldi áruk vásárolására szán. Amerika folyó fizetési mérlegének hiánya évente mintegy egybillió dollárra rúg, amelyet tartalékeszközeinek külföldi kiárusításából finanszíroz. Az IMF ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az orosz jegybanki tartalékok több százmilliárd dolláros lefoglalásával Washington megkérdőjelezte a létező pénzügyi rendszer logikáját, és  valutatartalékok „újragondolására” ösztönözte a világ többi részét.
 
„Magyarán, újra kellene számolni azt az évi egybillió dollárt, amelyet a világ az Egyesült Államoknak kölcsönöz” – írja az Asian Times.
 
 
Forrás: Asian Times, MTI, hirado.hu


next 5

A mi világunk

Hírek

Banner