Hírek / Közélet

Chipháború: elszabadulhatnak az árak az Egyesült Államok és Kína versengése miatt

2022. november 29. 08:00 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor

Az Egyesült Államok célja, hogy bármi áron visszaszorítsa Kína technológiai fejlődését, ennek azonban ára van. A kínai technológiára vonatkozó amerikai tilalom hosszabb távon mindenfajta chip árát meg fogja emelni, ezt a számlát pedig a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak kell majd állniuk. A kelet és a nyugat közötti versengésben pedig a fejlett chipek és az azokat gyártó vállalatok vették át a főszerepet.
 
Az Egyesült Államok nem mérte fel megfelelően, hogy milyen hatással lesz a „chipháború” a világra – írja a Financial Times. A lap szerint a fejlett chipek és az azokat gyártó vállalatok vették át a főszerepet a kelet és a nyugat közötti versengésben, mivel modern életünk kritikus alkotóelmei. Ma már központi szerepet játszanak szinte minden hétköznapi elektronikus használati tárgyban, kezdve a mobileszközöktől, az elektromos autókig. Emellett a következő generációs technológiák alapját is képezik, az önvezető autóktól és az 5G internettől kezdve, a felhőszolgáltatásokig és a mesterséges intelligenciáig.
 
Minden olyan ország, amely nem jut stabilan nagy mennyiségben ezekhez a chipekhez, azt kockáztatja, hogy technológiai szempontból lemarad. Az Egyesült Államok pedig pont ezt szeretné elérni az exporttilalom bevezetésével.
 
Washington éppen ezért meg akarja hiúsítani Kína azon törekvését, hogy fejlett félvezetőket – 3-14 nanométeres chipek – állítson elő. A chipekért folyó harc a régi és az új szuperhatalom közötti szélesebb körű geopolitikai összecsapást jelképezi. Washington új szabályai megakadályozzák, hogy Kína hozzáférjen a fejlett chipek gyártásához nélkülözhetetlen technológiához. Ezeknek a szabályoknak ugyanakkor lehetnek olyan következményei is, amelyekkel nem terveztek az amerikai stratégák. A kormányok világszerte küzdenek az inflációval.
 
Hosszabb távon a kínai technológiára vonatkozó amerikai tilalom mindenféle chipek árát megemeli. Ezt a számlát pedig a vállalkozások és a fogyasztók állják majd.
 
Jelenleg a legfontosabbak a 7 nanométeres, valamint annál kisebb számozású chipek.
 
Csak két ország, Tajvan és Dél-Korea rendelkezik olyan fejlett technológiával, hogy ezeket a csúcskategóriás chipeket nagy mennyiségben előállítsa. Ennek eredményeként a világ félvezetőpiacának mintegy fele az övék.
 
A fennmaradó rész többnyire régebbi chipekből áll. Az Egyesült Államok a globális chippiac 12 százalékát birtokolja, de a helyi vállalatok nem képesek a csúcskategóriás chipek nagyüzemi gyártására. E lemaradás ellenére az USA továbbra is nagy mértékű befolyást gyakorol a világ chipkínálatára. A félvezetőgyártási folyamat számos szakasza – a tervezés, a kutatás, a fejlesztés, a gyártás és a tesztelés – az Egyesült Államokból származó technológiáktól függ. Ez különösen igaz a legújabb chipek gyártásához szükséges berendezésekre.
 
„A legnagyobb probléma az, hogy Kína hogyan fog hozzájutni a gyártóeszközökhöz” – mondta el a Financial Timesnak Boris Murmann, a Stanford Egyetem mérnökprofesszora, a chiptervezés és a gépi tanulás szakértője.
 
A legújabb chipek 5 nm-es eljárással készülnek, és az ezeket készítő gépeket több mint 15 éven át fejlesztették. – hívta fel figyelmet Murmann. A közvetlen hatás a kínai chipgyártóknál lesz a legélesebben érezhető. A két legnagyobb, a Semiconductor Manufacturing International Corporation és a Yangtze Memory Technologies Corp. bevételei csökkenni fognak.
 
A másodlagos hatást a kínai technológiai vállalatok sokkal szélesebb köre megérzi majd. Az amerikai Nvidia évek óta a kínai AI-technológia gyors fejlődésének egyetlen hajtóereje. Az Nvidia szinte az egész kínai ellátást biztosítja, ami a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez használt cikkeket illeti. A többi alternatíva, amelyek között ott van az Intel, a Microsemi vagy az Advanced Micro Devices vállalatok technológiája, szintén mind amerikai székhelyűek.
 
A nyugati gyártók számára az új szabályok kettős kockázatot jelentenek.
 
Egyrészt könnyen elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amelyben a feszültségek súlyosbodása arra készteti Kínát, hogy maga is technológiai exporttilalmat vezessen be.
 
A második probléma az elavulás.
 
Ha Kína nem tudja lecserélni az elöregedő felszerelést és szellemi tulajdont, akkor olcsó chipjei már nem lesznek alkalmasak arra, hogy az Egyesült Államokban vagy bárhol máshol is használják őket, emiatt pedig hiány alakulhat ki a használható chipek piacán.
 
A nyugati gyártók és vásárlóik számára a költségek mindenképpen növekedni fognak a Financial Times szerint. Ez azért van, mert az elmúlt öt évben Kína csendben piaci részesedést szerzett az olcsó chipek terén, amelyeket ma már gyakorlatilag minden fogyasztói elektronikai és ipari berendezésben használnak.
 
Kína már a világ félvezetőgyártásának csaknem ötödét adja, ami jelentősen meghaladja az amerikai termelést.
 
Ma már a 14 nm-es technológiát használó, és annál régebbi, alacsony árfekvésű chipeket is képes otthon gyártani.
 
A kínai chipgyártók felzárkózásának üteme sokkal gyorsabb, mint bárki várta volna, ami a régebbi chipek piaci részesedését illeti
– mondta az FT-nek Donghwan Kim, a Hana Ventures, egy technológiai fókuszú kockázati tőkebefektető cég vezérigazgatója.
 
Kína előnye abban rejlik, hogy a chipeket lényegesen alacsonyabb áron tudja értékesíteni, mint a globális versenytársak. Ezeket a Kínában gyártott chipeket ma már világszerte olyan termékekben használják, amelyek nem igénylik a legfejlettebb technológiát.
 
Az autók és háztartási gépek például több, kevésbé kifinomult chipet használhatnak ugyanahhoz a funkcióhoz, amelyek szabványos alkatrészei jól működnek a régi, 40 nm-es és 65 nm-es chipek segítségével. A régebbi chipek iránti kereslet csak növekszik. Az 1970-es években az első generációs elektronikának és számítógépeknek termékenként csak egy chipre volt szükségük. Azóta minden eszköznek, az autóktól az okostelefonokig egyre több és több chipre van szüksége.
 
Az elektromos autóknak például egyenként több mint 2000 chipre van szükségük, ami több mint kétszerese a jelenlegi benzines társaik átlagos chipszámának.
 
Ebből a több ezer chipből csak egy maroknyi a 3 nm és 14 nm közötti csúcskategóriás chip, a többi régebbi technológiát használ. Ez a kínai chipgyártók számára szerencsésnek bizonyult. A termékenként szükséges chipek mennyisége azt jelenti, hogy az egyes chipek ára kulcsfontosságú tényezővé vált.
 
„Szilícium van mindenütt, és mivel ilyen sok van belőle, ezért nagyon olcsónak kell lennie egységenként. Minden a költségekről szól. Az autókban például a felhasználók nem akarnak fizetni ezekért a chipekért”  – mondja Murmann.
 
Forrás: hirado.hu
Kép: pixabay.com


next 5

A mi világunk

Hírek

Banner