Csak két magyar úszó indul a decemberi rövidpályás VB-n
2022. szeptember 29. 08:00 Sport | Szerző: Fazekas Gábor
Két magyar úszó vesz részt idén a rövidpályás világbajnokságon, amelyet Melbourne-ben rendeznek december 13-22. között.
A kapitány hozzátette: két specialistától, Szabó Szebasztiántól és Jakabos Zsuzsannától nem kívánta elvenni az indulás lehetőségét, annál is inkább, mert a nemzetközi szövetség (FINA) két úszónak és edzőnek fedezi az utazási és kinntartózkodási költségeit.
Tavaly Abu-Dzabiban rendezték a vb-t, amelyen 12 magyar versenyző indult.
A szövetség elnökségi ülésén elfogadták továbbá a nyári világversenyekről készült kapitányi beszámolókat, a testület pedig hosszabban foglalkozott a következő hónapok legégetőbb gondjával, az uszodák nyitvatartásával.
Elnöki beszámolójában Wladár Sándor röviden összefoglalta az elmúlt hónapok történéseit, kiemelve, hogy a FINA minden idők legjobb világbajnokságának minősítette a júniusi budapesti eseményt, amiért külön köszönetet mondott a szervező-bizottság tagjainak. „A nyári viadalokon kifejezetten jól szerepeltünk, különösen az utánpótlás-versenyeken, hiszen a junior Európa-bajnokságon elsők, a világbajnokságon másodikok lettünk az éremtáblán, a nyíltvíziek szintén első helyen végeztek, ilyenre szerintem még nem volt példa, azaz nyugodtan kihúzhatjuk magunkat.”
A MÚSZ elnöke ugyanakkor rögtön figyelmeztetett: miközben az eredmények elsőrangúak, a következő időszak rendkívül nehéznek ígérkezik. „Szerintem a magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívás előtt áll a teljesen elszállt energiaárak miatt. Rengeteget kell dolgoznunk, lobbiznunk, hogy az uszodák nyitva maradjanak. És látjuk, hogy ez miért életbevágó: a Covid-lezárások miatt mára a cápakorosztályban harmadannyi versenyző maradt, mint a megelőző években – ha most is hasonló helyzet alakulna ki, az hosszútávon beláthatatlan károkat okozna a magyar úszósportnak.”A magyar szövetség hírlevelében Sós Csaba szövetségi kapitány kiemelte: nem a spórolás jegyében javasolta azt, hogy ezúttal ne utazzon ki nagyobb csapat.
„Ha kimennénk, akkor az akklimatizáció tizenegy nap lenne, egy hét a verseny, utána visszaakklimatizálódás egy hét, rögtön jön karácsony, azaz kiesne négy-öt hét, márpedig ismerve a versenynaptárt, hogy 2024-ben februárban is lesz vb, ez az utolsó nyugodt felkészülési időszak, amikor olyan munkát lehet végezni, amivel szintet lehet lépni” – nyilatkozta a szakvezető.
A MÚSZ információs bázisában az ország összes uszodája szerepel – eszerint körülbelül 50 százaléknál vehető biztosra, hogy nem zár be, a másik felénél a fenntartók ezután hoznak döntést. Szita Károly kaposvári polgármester, az elnökség tagja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként hangsúlyozta, az önkormányzatok többsége elkötelezett amellett, hogy a létesítményeket a lehető legtovább nyitva tartsák.
Szentpáli Gábor, a BVSC ügyvezető elnöke a Szőnyi úti létesítmény gazdájaként rövid áttekintést adott arról, hogy megfelelően képzett és tapasztalt üzemeltetési csapattal rendkívüli megtakarítások érhetők el. Mint mondta, a BVSC-ben 800 ezer kilowatt óra áramot fogyasztanak egy évben, miközben akad olyan vidéki uszoda, amely feleakkora, és mégis 1,4 milliót „eszik meg”, „holott nincsenek nagy titkok, csak nem mindig a kézikönyv szerint kell haladni, hanem a józan észre hallgatni.” A MÚSZ mindenesetre hamarosan egy útmutatót állít össze arról az uszodák üzemeltetőinek, melyek a legfontosabb lépések, amellyel jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás anélkül, hogy az a sportolás minőségének romlását eredményezné.
Török Enikő, a sportszakmai csoport vezetője mindehhez annyit tett hozzá, hogy folyamatos az egyeztetés a sportállamtitkársággal, a régióvezetőkkel, illetve a Magyar Vízilabda Szövetséggel – a cél az, hogy a régióközpontok uszodái mindenképp maradjanak nyitva, és hogy sem a klubokban folyó szakmai munka ne szenvedjen kárt, sem az Úszó Nemzet Programban érintett gyermekek úszásoktatása ne szakadjon félbe.
Forrás: MTI
Kép: M4Sport
