Cikk megosztása
Május 10. 06:36 Kultúra
A Cseresnyés Kollégium nevelőtestületének döntése alapján a 2025-ös Cseresnyés-díjat - a fiúk közül - Fülöp Tamás Marcell, az Eötvös József Technikum 13. évfolyamos tanulója, a 201-es közösség kiemelkedő tagja nyerte el.
Tamás pályafutása a kollégiumban és iskolájában mindenki számára példaértékű. Hat éven keresztül folyamatosan bizonyította kivételes szorgalmát és kitartását. Tanulmányi eredményei mindvégig kiemelkedőek voltak, és ez nem csupán az érdemjegyekben tükröződött.
A 2023/24-es tanévben sikeresen érettségizett, és közismereti tantárgyakból szóbeli vizsgáit az oktatói testület dicsérettel ismerte el.
Tamás a közösségépítés terén is kiemelkedett: mindig készen állt, hogy segítse társait tanulmányi felkészülésükben, különösen angol és matematika tantárgyakban. Az ő tudása, élettapasztalata és segítőkészsége sok diáknak nyújtott támaszt és iránymutatást.
Kollégiumi magatartása mindig tiszteletteljes és példamutató volt. Ő az, akire mindenki számíthatott. Társai és tanárai egyaránt megbecsülték őt. Aktívan részt vett minden kollégiumi rendezvényen, nemcsak mint jelenlévő, hanem mint aktív szereplő.
Még egy fiatal, akit a médiaszakkör tagjai érdemesnek találtak arra, hogy interjút készítsenek vele.
- Hat évet töltöttél a kollégiumban – melyik év vagy időszak volt számodra a legemlékezetesebb, és miért?
- A legemlékezetesebb időszak számomra a 0., a középiskolára előkészítő és a 12. évfolyam volt. A 0. azért volt különösen meghatározó, mert megváltozott a környezet, bekerültem a kollégiumba, egy közösségbe, ami fontos szerepet töltött be a személyiségem fejlődésében, érvényesülésemben. A 12. évfolyam pedig Churchill szavait idézve: „Ez nem a vég. Nem is a vég kezdete. De talán a kezdet vége.” volt.
- Mi volt számodra a legnagyobb kihívás a kollégiumi évek alatt, és hogyan sikerült túllépned rajta?
- Az egyik legnagyobb megmérettetés a tavalyi érettségire való felkészülés volt, amire szorgalmasan és lelkiismeretesen tanultam, így maga a vizsga nem volt akkora kihívás számomra.
- A közismereti szóbeli érettségid dicséretet kapott – hogyan élted meg ezt a sikert, és mit adott neked a felkészülés folyamata?
- Nem számítottam arra, hogy mindhárom érettségi tantárgyból dicséretet kapok, de nagyon jólesett, és örültem az elismerésnek. Rájöttem, hogy ha valamibe megfelelő mennyiségű energiát fektetek, meglesz a gyümölcse.
- Angolból középfokú nyelvvizsgád van. Miért tartottad fontosnak ennek megszerzését?
- Már a középiskola elején eldöntöttem, hogy tovább szeretnék tanulni, és ehhez szükséges és elvárt a középfokú nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése.
- Miért éppen a Neumann János Egyetem mérnökinformatikus és programtervező informatikus szakirányát választottad, és mit vársz az ottani évektől?
- Már a középiskolában is azért választottam ezt az ágazatot, mert kiskoromtól kezdve ez a szakirány érdekelt.
- A sport mindig is fontos szerepet játszott az életedben – hogyan tartottad fenn a rendszeres edzést a tanulmányok és a kollégiumi programok mellett?
- A tanulás mellett mindig is edzettem, jártam úszni, cselgáncsozni. Könnyen össze tudtam egyeztetni a nappali tanulást az esti edzésekkel, mind a kondival, mind az asztalitenisszel.
- Az AJKP Kulturális Fesztiválon Szekszárdon az „Indul a bakterház” előadás különdíja egy különleges közösségi siker – milyen volt részt venni ebben, és hogyan élted meg a szereplést?
- Az előadás előtt lámpalázam volt, de nagy élmény volt nemcsak maga az előadás, hanem a társaimmal való közös felkészülés, együtt eltöltött idő is.
- Mit tanultál a közösségépítő szerepeidből – például rendezvények szervezéséből, társak segítéséből –, amit a jövőben is hasznosítani tudsz majd?
- Mindezek megtanítottak arra, hogy társaimmal szemben kötelezettségeim és felelősségem van, mindenkivel egyaránt kell bánnom, legjobb tudásom szerint segíteni őket, de megtanultam a segítséget elfogadni is.
- Milyen emberré formáltak téged a kollégiumi évek, és hogyan látod önmagad most, a búcsúzás küszöbén?
- A 14 éves kisfiúból egy célokkal rendelkező, fiatal, érett felnőtt lett.
- Ha egy gondolatot vagy tanácsot kellene hátrahagynod a fiatalabb évfolyamoknak, mi lenne az?
- Mindig tekintsenek előre a jövőbe, ez alatt nem csak a tanulmányi eredményüket értem, hanem a közösségi életet is. Próbálják meg a kollégiumi lét minden pillanatát élvezni, mert tényleg igaz, ahogy az idősebbek mondják: repül az idő!
Tamás tehát nemcsak a tanulmányi és sporteredményeivel, hanem közösségi munkájával, személyiségével is példát mutat mindannyiunk számára.
Kitartása, segítőkészsége, és az, hogy mindig arra törekszik, hogy jobbá tegye a körülötte lévő világot, méltóvá teszi őt a Cseresnyés-díjra.
Cikk megosztása