Csődhullám a brit energiapiacon: így is jön a magas villanyszámla
2021. november 12. 06:40 Közélet | Szerző: Dudás Róbert
Azt követően, hogy csak a kormány vészintézkedéseinek köszönhető, hogy Nagy-Britannia nem került a teljes gazdasági összeomlás állapotába az ősz folyamán, az egekbe szökő energiaárakat az árampiacon a kormányzat és a szolgáltatók egyre látványosabb konfliktusa kíséri. Szolgáltatók sora megy csődbe, ezt Kwasi Kwarteng energiaügyi miniszter az ellenzék szerint „,mintha örömmel szemlélné”. A katasztrofális helyzet egyik fő oka, hogy az energiaágazat ráállt a szélerőművekre – csakhogy a szél a múlt nyáron éppen nem fújt.
Állandósult az energiakrízis Nagy-Britanniában: a legújabb téma a sajtóban is lakossági áram drágulása, és a fogyasztókat védő intézkedések, az áramplafon következtében a szolgáltatók egy részének bedőlése.
Energy supply problems have been causing shortages and high prices across Europe for weeks, with the United Kingdom one of the hardest hit. The causes of the problem are multiple. Read here>> https://t.co/dKUd0PHlcT @paigelambermont #energyprices pic.twitter.com/LBH7REcCMs— Catalyst (@CatalystVoices) October 31, 2021
Az energiaellátási problémák hetek óta hiányt és magas árakat okoznak Európa-szerte. Az Egyesült Királyság az egyik legsúlyosabban érintett állam Európában – derül ki a Catalyst Facebook-bejegyzéséből. Az Independent Institute nevű független kanadai intézet think-thankse rámutat: az elektromos áram és az üzemanyagok, így a benzin és a fűtőolaj ára jelenleg rekordszinteket ért el a brit piacokon. A probléma oka többféle: a földgázellátás az utóbbi időben beszűkült, és mivel Ázsia és Európa verseng a korlátozott erőforrásokért, ez fölfelé hajtja az árakat.
Nagy-Britanniának érezhető energiaellátási problémái vannak az utóbbi időszakban, ugyanis egyfolytában emelkedik a folyékony földgáz (LNG) világpiaci ára. Ez komoly problémát jelent a szélerőművek alacsony termelése közepette – utalnak az Északi-tenger régiójában a szokottnál kevéssé intenzív szélmozgásokra. Ez a ritkán tapasztalható jelenség idén nyár óta szignifikáns kieséseket okoz a szélmeghajtásra alapozó szisztémákban, energiarendszerekben.
Elfújta a szél, mert nem fújt
A brit gazdaság erősen sebezhetővé vált, miután energiaellátását a szélenergiára igyekezett alapozni. A szél viszont az észak-európai térségben, így Nagy-Britanniában is nagyon gyengén fújt, ilyen alacsony szélsebességet 1961-ben mértek utoljára. A szélenergia (és kisebb mértékben a napenergia) növekvő használata miatt ráadásul Nagy-Britanniának Oroszországból és Venezuelából importált földgázra kell támaszkodnia a gázüzemek beindításához, hiszen a hálózatokat akkor is működtetni kell valamilyen energiaforrásból, amikor például szélcsend van az egész országban – teszi hozzá a Catalyst.
A szükséges elektromos áramot tehát egyrészt gázerőművekkel teremtették elő - alapesetben is még mindig ez úton érkezik a brit áram nagyjából fele - , miközben a Rough gáztározó 2017-es bezárása óta az Egyesült Királyságé Európa egyik legszűkösebb gáztárolási kapacitása. A Guardian összesítése szerint jelenleg az Európában tárolt gáz kevesebb mint 1 százaléka a briteké, akik így az éves gázfogyasztás több mint felét importból fedezik – fűzi hozzá az mfor.hu.
A nagy-britanniai energiaválságot számos beföldi szolgáltató csődje követte, ami jól tükrözte Kwasi Kwarteng energiaügyi miniszter politikáját, melyet így fogalmazott meg: „A kormány nem fogja megmenteni a csődbe jutott cégeket. Nem jár jutalom a kudarcért vagy a rossz gazdálkodásért." Egy sajtónyilatkozatában hozzátette: a csődök a verseny részei – szerinte mindössze arról van szó, hogy egyes vállalatok nem tudták hatékonyan kezelni az energiaárak ingadozását.
Nemcsak üzleti, hanem politikai körökben is megütközést váltott ki a bit konzervatív politikus hozzáállása. Ed Miliband, a Munkáspárt árnyék-üzleti titkára azzal vádolta Kwartenget, hogy "elégedett a jelenlegi helyzettel kapcsolatban". Figyelmeztetett. "Amivel most van dolgunk, az messze van a normálistól – 800 000 ügyfelet veszítenek el" beszállítóik csak tegnap, 1,5 millió az elmúlt hat hétben" – így Miliband.
Az elmúlt két hónapban Nagy-Britanniában már egytucatnyi energiapiaci szolgáltatóvállalat szűnt meg, részben az év eleje óta megnégyszereződött gázárak miatt – teszi hozzá a Le Figaro. A konzervatív lap rámutat: az Egyesült Királyság jobban függ a földgáztól, mint más országok, például Franciaország, ahol az atomenergia a meghatározó energiaforrás. (A francia nukleáris ipar jövőjével kapcsolatos vitákról lásd cikkünket itt.).
Korlátozott áramárak – villanyóra nélkül
A britek villanyszámlája jövőre akár 30 százalékkal is megugorhat az energiaárak jelenlegi emelkedése miatt – állítja a Cornwall Insight kutatócég friss tanulmánya. A probléma viszont tágabb piaci köröket is érint: a leginkább energiaigényes ágazatok, mint például a vegyipar és a kohászat képviselői az elmúlt napokban szintén felszólították a kormányt, hogy segítsen nekik megbirkózni a válsággal – fűzi hozzá a francia konzervatív napilap.
Azt követően, hogy 2019-ben a Theresa May irányította brit konzervatív kormány árplafont vezetett be a lakossági energiaszolgáltatás területén, a brit gyakorlat szerint az energiaszabályozó hatóság (Ofgem) évente kétszer felülvizsgálja azt a maximális árat, amit egy átlagos fogyasztású háztartásnak fizetnie kell az áramért és a földgázért. A hatóság voltaképpen azt az éves maximális áram- és földgázmennyiséget szabja meg, amelyért egy átlagos háztartásnak fizetnie kell, de sok lakás nincs felszerelve villany- és gázórákkal, így a szolgáltatók a havi számlát egy becslés alapján állítják ki. Az Ofgem legutóbb augusztusban vizsgálta felül az árplafont. E szerint október elsejétől egy átlagos háztartás legtöbb 1515 eurót költhet energiára. Az intézkedés hatására csődbe mehet sok olyan szolgáltató, amelyik nem termel energiát és tárolókapacitása sincs, ugyanakkor „nagyon vakmerő” szerződést kínált az ügyfeleiknek – tájékoztat az ednh.news.
Keith Anderson, Egyesült Királyság egyik legnagyobb villamosenergia-szolgáltató cégének számító Scottish Power vezérigazgatója csütörtökön a Sky Newsnak nyilatkozott: az áramárplafonok jelenlegi rendszere 4–5 milliárd fontba kerül az iparágnak. Anderson nyilatkozatát a Le Figaro című francia lap is ismertette, hozzáfűzve: szerinte az áramár kormányzati korlátozása a szolgáltatóknak azt jelenti, hogy a piacon most egyik csőd a másik után következik, így előfordulhat, hogy csak öt-hat piaci szereplő marad talpon.
Egy olyan pillanatban lépett fel – a lakosság védelmében – a kormányzat, amikor a termelési költségek és a villamosenergia-árak is az egekbe szöktek – így Anderson, aki szerint ez az intézkedés „olyan pénzügyi nyomást gyakorol majd az ágazatban megmaradt vállalatokra, hogy még többen fognak tönkremenni”.
Anderson nyilatkozata is elárulja: az energiapiacon számos olyan szereplő van, amely inkább felszámolja cégét, mint hogy a fogyasztók szempontjait is figyelembe véve biztosítson szolgáltatást.
Forrás: hirado.hu
Cikk megosztása
