Dakos József: Folyamatos a készenlét a határon
2018. december 11. 15:20 Közélet | Szerző: CzabarkaJanos
Migránst ellenőrizetlenül nem engedünk Magyarországra! – mondja az új Csongrád megyei rendőrfőkapitány, aki a csapatmunkában és az azonnali reagálásban hisz. Dakos József szerint az illegális bevándorlók rendkívül komoly biztonsági kockázatot jelentenek Magyarország és az EU számára, ezért a politikai és a rendőrszakmai döntéseknek a jövőben is harmonizálniuk kell.
– Pintér Sándor belügyminiszter november 1-jével nevezte ki önt Csongrád megye rendőrfőkapitányává. Miután elődje mindössze tíz hónapot töltött el hivatalában, sokakat váratlanul ért a változás. Mi állt a döntés hátterében,miért dönthetett az újabb főkapitány csere mellett a Belügyminisztérium és az ORFK?
– A felkérés a szolgálat érdekében történt. Közel 11 évig voltam Baranya főkapitánya, előtte pedig határőröket kormányoztam több mint 7 évig. Fájó szívvel hagytam ott Baranyát, de büszke vagyok rá, hogy kiválóan működőszervezetet hagytam hátra. A döntésben minden bizonnyal szerepet játszott 30 évre visszatekintő határőri múltam és az, hogy a Csongrád megyei feladatok hasonlóságot mutatnak a baranyai kihívásokkal.
–Az illetékesek hangsúlyozták is, hogy ön komoly tapasztalatot szerzett Baranyában például a migráció kezelését illetően, melyet új állomáshelyén is kamatoztathat. Vannak-e más olyan területek is, melyeken kifejezetten a hatékonyság javítását várják öntől?
– A döntéshozók nyilván a Csongrád megyei feladatrendszer sajátosságát, összetettségét és jelentőségét mérlegelték, és zökkenőmentes váltásra törekedtek. Olyan vezetőt kerestek, aki komoly tapasztalatokat szerzett a migrációval, a határvédelemmel és a határrendészettel kapcsolatos feladatok ellátásában. A hatékony határőrizet a jelenlegi migrációs válság időszakában nemcsak Magyarország, de Európa érdeke is, ez sokat nyomhatott a latban. Csongrád megyében 129 kilométernyi határszakaszt biztosítunk, ebből 61 kilométer a szerb, 68 a román rész, és a határvédelem bejáratott mechanizmusok, kidolgozott tervek alapján, megfelelő technikai támogatottsággal történik. A határforgalom ellenőrzése kiemelkedően szűk keresztmetszet, leginkább a Röszke autópálya és Csanádpalota átkelőhelyeket érinti, és a terheltséget tekintve ez sem tartozik az egyszerű kérdések közé.
– A kinevezéséhez szükség volt a Csongrád Megyei Közgyűlés jóváhagyására is, a testület előtt már ismertette szakmai célkitűzéseit. Mennyire fontos a rendőrfőkapitány számára, hogy a megye politikai vezetőivel korrekt kapcsolatokat építsen ki?
– A folyamatos párbeszéd és az együttműködés a hatékony munka egyik fő sarokköve, ennek megfelelően legelőször is vezetői ars poeticám ismertetését tartottam fontosnak. Egy hónapja vagyok Csongrád megyei rendőrfőkapitány, ami az alapvető tájékozódásnál már többre is elég volt. Áttekintettem a szervezet működési mechanizmusát, sztenderdizált részeit, és apró finomhangolásokat eszközöltem. A körzeti megbízottak és a 3 határrendészeti kirendeltség teljes körű fedést biztosítanak – ez a rendszer a garancia rá, hogy jó rendőrsége legyen a megyének.
A kooperáció ugyanakkor kulcskérdés, hiszen a közrend-közbiztonságnem a rendőrség egyedüli szolgáltatása: ez közös társadalmi termék, ezért elengedhetetlen a stratégiai partnerek, az önkormányzatok, a civil szféra, a polgárőrség képességeinek integrálása. Bizakodással tölt el e tekintetben, hogy az összes érintett településen jó hangulatú, hatékony járási közbiztonsági fórumon vehettem részt.
– A Csongrád megyei rendőrségnek egyszerre kell védenie az államhatárt, és szavatolni a települések közbiztonságát. Egyik sem könnyű feladat, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt?
– A biztonság az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet és követelmény, éppen ezért Csongrád megyének erős rendőrséggel kell rendelkeznie. Valóban kiemelt jelentőséggel bír a határvédelem, a határrendészet, ám a rendőrség működésében úgy kell eltalálnunk az arányokat, hogy a közbiztonság, a közrend fenntartása se szenvedjen hátrányt, azaz a megye egyetlen településén se keletkezhessen biztonsági deficit. Megyei rendszerünk szíve-lelke a 156 körzeti megbízott, akit közösségi rendőrként kívánok működtetni, aki ott lüktet, ott él az adott közösségben, érzi a gondokat, és a helyi problémákra helyi válaszokat ad. Egész más rendőrségre, rendőrségi hozzáállásra van ugyanis szükség Ásotthalmon, Kiszomboron vagy Szeged belvárosában. A legfontosabb, hogy a sztenderdizált rendnek, a bejáratott mechanizmusoknak és a megfelelő készenléti szerveknek köszönhetően bármilyen problémára azonnal tudjunk reagálni. E tekintetben örömteliek az első tapasztalatok, több kiemelt bűncselekményt is eredményesen, 24 órán belül fel tudtunk deríteni a körzeti megbízottak helyi ismereteire építve. Büszke vagyok például arra, hogy a nagytőkei idős, mozgáskorlátozott asszony megtámadóit, rablóit villámgyorsan kézre kerítettük.
– Ha már első tapasztalatok, mit látott az elmúlt egy hónap során, milyen most a Csongrád megyei polgárok szubjektív biztonságérzete?
– Rendkívül érzékeny. A rendőrség éppen ezért arra törekszik, hogy az objektív és a szubjektív biztonságot közelítse egymáshoz. Lehetnek ugyanis bármilyen csillogóak a kriminálstatisztikai mutatók, akihez egyszer betörtek, akinek behatoltak az intim szférájába, az nem a kivetítőkön fellibbenő számok, hanem saját tapasztalatai alapján értékel. Tisztában vagyunk vele, hogy Csongrád megyét illetően is óriási szerepe van a bűn- és a baleset-megelőzésnek. A kiinduló állapottal elégedett vagyok, kiemelkedően jóra értékelem a Csongrád megyei szervezet bűnüldözési képességét, a kollégák hozzáállását és az ügy iránti elhivatottságát.
– Bátran vetíthető, beszédes adat, hogy az ön főkapitánysága alatt az elmúlt időszakban több mint 42 százalékkal csökkent a Baranya megyében elkövetett bűncselekmények száma. Balogh János országos rendőrfőkapitány nemcsak ezt emelte ki, de azt is, hogy jelentős mértékben emelkedett a felderítési és a nyomozáseredményességi mutató. Hogyan tudná összefoglalni a baranyai receptet, mely nyilván Csongrád megyében is iránymutató lesz?
– A felmerülő kihívásokra időben kell válaszokat adni. Ha hiányt szenved az operativitás, elmarad a problémákra való gyors reagálás, az kudarcokat szül. Szerencsére országosan javulnak a trendek, csökken a regisztrált bűncselekmények száma, növekszik a felderítettség.
– Dicséretes a szerénysége, ám Baranya ezen belül is „hasított”,főkapitányságának 11 éve alatt a tizenhetedikről az ötödik helyre rukkolt elő a megyék biztonsági rangsorában. Mi a titok?
– Mindenki tette a dolgát, a főkapitány, a nyomozó és a járőr is. A rendszer szemléletben hiszek: mind az irányításban, mind a közterületen jól kell kapcsolódniuk a fogaskerekeknek. A másik fontos szempont, hogy lejárt a magányos harcosok, hősök ideje. A vezető sikerének alapfeltétele, hogy teamképességgel rendelkezzen. Nem hiszek a sztárnyomozókban, az egyes szakszolgálatoknak specialistákra van szükségük, az egész rendőrségnek pedig hatékony, olajozott csapatmunkára. A főkapitánynak ebben a szisztémában az a dolga, hogy összefogja a rendszert, és figyelje, mely területen van esetleg szükségbeavatkozásra.
Az operativitás minden áldott nap kulcskérdés, egyszer sem dőlhetünk hátra. A kiemelt bűncselekmények esetén ezt szolgálja a rendőrség úgynevezett 3 napos szabálya, azaz a forró nyomon történő nyomozás. Akadnak biztató mutatóink, de nem kényelmesedhetünk el, mert a szervezet külső megítélését több tényező együttállása biztosítja. Csongrád megyében – mint említettem – a feladat sokszínűsége és a megfelelő rendőri létszámarányok biztosítása teszi összetetté a munkánkat, de nem olyan ember vagyok, aki elugrik a kihívások elől. Az első időszakban igyekszem minden területen képbe hozni magam, ennek megfelelően napi 18-20 jelentés landol az asztalomon. Nincs olyan nap, hogy ne tekinteném át az aktuális migrációs helyzetet, történéseket.
– „Budapesten talán csak propagandának tűnhet, de a határvédelem fontosságát az emberek itt a saját bőrükön érzik” – mondta ennek kapcsán nemrégiben a Makó Híradónak Lázár János országgyűlési képviselő, aki szerint a térség biztonsága az egyik legfontosabb szempont. A határvédelem pedig e tekintetben kulcskérdés. Az elmúlt hetekben többször olvashattunk arról, hogy fokozódik a migrációs nyomás a Balkánon, tehát kemény télre készülhetünk. Ön is így látja?
– Mind a szerb, mind a román határszakaszon fel vagyunk készülve. Nincs olyan nap, hogy ne fognánk el migránsokat. Folyamatosan érkeznek a klasszikus zöldhatáron, az átkelőhelyeken, azokat megkerülve, az ideiglenes biztonsági határzárat átvágva vagy vízen, tehát minden lehetőséget kihasználnak. A technikával és élő erővel kombinált rendszer jól működik, nehéznek tűnik kijátszani, de ebből nem is engedhetünk, fenn kell tartani a védelmet. Ellenőrizetlenül migráns Magyarországra nem fog bejönni, ez egyértelmű, ám tisztán kell látni, hogy a magyar határt érintő migráció nagyságrendje egyrészt változó, másrészt pillanatok alatt módosulhat.
A folyamatok a normalizálódás irányba mutatnak, de még mindig aggasztóan nagyok a számok. Hogy csak néhány példát említsek, a november végi összesítésünk szerint idén már 5228 jogellenes cselekményt, 1519 feltartóztatást, 512 megakadályozást, 594 közokirat-hamisítást és 143 határzár rongálást regisztráltunk, miközben napról napra fogunk embercsempészeket is. Ezek az adatok megerősítik, hogy a rendszert fenn kell tartanunk, annak szigorúságából jottányit sem engedhetünk. Úgy tűnik, ez a feladatrendszer hosszabb távon a rendőrség sajátja marad, a Csongrád megyei rendőrségnek az jelent majd némi könnyebbséget, ha Románia Schengen-taggá válik.
– Mekkora veszélyt jelentenek Magyarország biztonságára a harmadik világból érkező migránsok?
– Aki átélte a 2015-ös esztendő eseményeit, az világosan látja, hogy a migráció kezelése a rendőrség számára alapvetően szakmai, de rendkívül nehéz kérdés. 2015-ben Baranya főkapitányaként szigorúan lezártam annak lehetőségét, hogy a migránsok a megyében (el)kószáljanak, nem is nagyon láttak migránst Baranyában! A baranyai század részt vett az államhatár védelmében a röszkei zavargások idején. Aki ott volt, és személyesen tapasztalta meg azt a konfliktust, tisztában van vele, milyen veszélyeket rejt magában az illegális bevándorlás. Nagyon fontos, hogy a politikai és a szakmai döntéseknek harmonizálniuk kell. Mint már mondtam, ellenőrizetlenül migránst be nem engedünk be az országba. Csak egy példát hadd említsünk: a tavaly Bólyban elfogott pakisztáni mészárost 70 rendbeli emberöléssel gyanúsítják. Nem tudjuk, kik ezek az emberek, akik be akarnak özönleni Magyarországra, az Európai Unióba. Szakmai szemmel nézve rendkívül komoly biztonsági kockázatot jelentenek Magyarország és az EU számára. Ezt nem engedhetjük meg magunknak.
– Térjünk rá a határforgalom rendészeti ellenőrzésére. E téren milyenek az első benyomásai?
– Röszkén, Csanádpalotán és Nagylakon is terepszemlét tartottam az utóbbi hetekben. Röszke 24, Csanádpalota 20 sávon ereszti a forgalmat. Az ellenőrzés technikája adott, rögzíteni kell az átlépő utasokat – különös tekintettel a harmadik országból érkezőkre. Magyarország, valamint az EU biztonsága miatt nem engedhetünk ebből, ezzel együtt keressük a lehetőséget, hogyan tudnánk gyorsabbá tenni a határátlépést.
– Visszatérő panasz – és ön is elismerte egy korábbi interjúban –, hogy túl sokat kell várakozni Röszkén és Csanádpalotán. Lehet ezen valamiféle racionalizálással javítani?
– A várakozási idő rajtunk kívül álló körülmény. A határforgalom ellenőrzésének szisztematikus rendészeti technikáját fenn kell tartanunk, így azt vizsgálhatjuk, hogyan tudjuk úgy módosítani az átkelőhelyek rendjét, hogy még gyorsabb legyen a határátkelés. Hadd emeljem azonban ki, óriási a határellenőrzés tehertétele, országos viszonylatban is dobogós ez a két átkelőhely, nem ritka a napi 5000 kamion és közel 50 ezer utas átléptetése. Ennek megfelelően már most készülünk az év végi ünnepek rohamára, a Készenléti Rendőrséggel erősítjük a saját állományt, és átkelőhelyrendet készítettünk a haza- és visszautazók áteresztésére.
– Arról is lehetett hallani, hogy számos Csongrád megyei rendőr szerelt le személyes vagy szakmai okokból az utóbbi egy évben. Elegendőnek tartja a jelenlegi létszámot valamennyi feladat megoldásához?
– Többletlétszámot kértem feladataink biztonságos, zökkenőmentes végrehajtásához. Szükségünk van a segítségre, hiszen rengeteg a munka mind a határon, mind a megye többi részén, és óriási a leterheltség. Nem unatkoznak a Csongrád megyei rendőrök, és akkor még finoman fogalmaztam.
– Milyen nagyságrendben, és mikor érkezhet a „felmentő sereg”?
– Még az idei évben számítok némi utánpótlásra. Az érdemi növekmény pedig majd a rendészeti szakgimnáziumokból való kibocsátáskor, jövőév első felének a végén várható. Nyilvánvalóan fontos, hogy a készenléti rendőrségtől folyamatos segítséget kapunk Csongrád megyében, a megfelelő felkészítést követően ők is kezelik az úti okmányokat, de jól jön a további erősítés is.
– Feleségével érkezett Szegedre november 1-ével. Sikerült már berendezkedniük, felfedezték a várost?
– Eddig még gyakorlatilag semmire nem volt időm a munkán kívül. Úgy működöm, mint a robot, mely dolgozik, ameddig bír, alszik, majd másnap ott folytatja, ahol abbahagyta. Odahaza, Pécsett még nem jártunk az elmúlt egy hónap alatt, a gyerekek és az unokák látogattak meg bennünket. Egy-két nagyobb sétát azért már tettünk Szegeden a feleségemmel, és megállapítottuk, a város gyönyörű. Egy hét után már nem jártunk GPS-szel, ma már nem lehetne eladni a megyeszékhelyen!
– Hogyan néz ki a főkapitány napirendje?
– Megvan a napok szokásos forgatókönyve: 5-kor kelek, elviszem a hivatásos rendőrként dolgozó feleségemet a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolába, majd érkezem a főkapitányságra, ahol reggel 8-kor tartok vezetői értekezletet. Egyelőre a rendőrség vendégházában rendezkedtünk be a legszükségesebb dolgainkkal, és lakást keresünk Szegeden. Néhány protokolláris esemény fért csak bele a programba, de a későbbiekben odafigyelek majd a kikapcsolódásra, a rekreálódásra, mert anélkül nem lehet eredményesen dolgozni. Szegeden és Mórahalmon már megkóstoltam a híres Csongrád megyei halászlét, a Tiszában viszont nem horgásztam még – de ami késik, nem múlik!
– Mi okozta a legnagyobb meglepetést az új állomáshelyen?
– A szegedi közlekedési rendszer bizony okoz némi fejtörést az embernek a villamossal, trolival, gyalogosokkal és kerékpárosokkal, Pécs viszonylag egyszerű útszerkezetéhez képest ez hatalmas változás, és nem egyszerű megszokni.
– Apropó, közlekedés és év végi roham! Mire készülhetnek a sofőrök, milyen eszközökkel igyekszik a Csongrád megyei rendőrség megelőzni a korábbi, az M5-ösön és az M43-ason is bekövetkezett tragédiákat?
– A közlekedési helyzet komplex kérdés. A balesetek számának alakulása nem elsősorban a rendőségen múlik. A közlekedésbiztonságért leginkább a közúton közlekedők tehetnek; felelős magatartással, odafigyeléssel, toleranciával. A rendőrség a jogszabályok által meghatározott eszközeivel, közúti ellenőrzésekkel, felvilágosítással, tájékoztatással tud dolgozni a helyzetjavulásáért. Az ittas vezetésben zéró a tolerancia, a kapitányok részére heti legalább egy finn módszeres ellenőrzést rendeltem el. Csongrád megyében 8 százalék körül mozog az ittas vezetők aránya, ami akkor is rettenetesen magas, ha akadnak megyék, ahol 10-12 százalék a mutató. Valljuk be, van mit javítani a közlekedési morálon. Az év végén komoly nyomásra számítunk, hiszen a Nyugat-Európából hazatérő vendégmunkások sajnos sokszor kialvatlanul döngetik végül az utat, és egy pillanat alatt bekövetkezhet a baj. Az ünnepekre tekintettel ezért az év végén fokozott rendőri jelenléttel készülünk. Odafigyelünk az ittas vezetőkre, illetve az elalvásos tragédiákat megelőzendő a határ mindkét oldalán sűrű közös járőrszolgálatot tervezünk a román kollégákkal.
forrás: makohirado.hu
Cikk megosztása
