Ami a Brexit-megállapodásból kimaradt
2020. december 29. 07:25 Egyéb/Archív | Szerző: Dudás Róbert
Ha a britek, a spanyolok és a gibraltáriak nem tudnak elsejéig megállapodni, tömött sorokban állnak majd a kamionok a félszigetre vezető, egyetlen szárazföldi úton.
December 24-én megegyezett ugyan Nagy-Britannia és az Európai Bizottság a jövőbeli együttműködés legfontosabb elemeiről, egy fontos kérdés azonban egyelőre még nem rendeződött: a brit felségterületnek számító Gibraltár és Spanyolország között húzódó határ átjárhatósága. Ha nem sikerül január elsejéig megegyezésre jutni, radikálisan megváltozhat a félszigeten élő, többé nem uniós állampolgárnak számító, mintegy harmincezer itt élő brit élete.
Az Ibériai-félszigetről a tengerbe benyúló, mindössze 6,7 négyzetkilométer nagyságú terület a 18. század legelején még a Brit Birodalom tengeri és katonai hatalmának egyik jelképe volt, ma már azonban sokkal inkább az Európai Unióból való kilépés egyik kibogozhatatlan mellékfejezete.
A brit függő területnek minősülő Gibraltár bár jelentős tengeri kikötővel rendelkezik és stratégiai szempontból még ma is az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közötti átjárás kulcsterülete, mindennapi élete jelentős mértékben függ Spanyolországtól. A több mint háromszáz éve elhódított területre a spanyolok már a Brexit-népszavazás után bejelentették igényüket, de csak annyit tudtak elérni, hogy az Európai Bizottság ne vegye be a gibraltári határ kérdését a tagállamok és az Egyesült Királyság jövőbeli együttműködéséről szóló tárgyalásokba, hanem azt teljes egészében a britekre és a spanyolokra bízza. A két fél azonban nem tudott mindeddig megállapodni.
Megállapodás hiányában a Dovernél megtapasztalt, tömött kamionsorok keletkezhetnek a határon, legalábbis a spanyol külügyminiszter, Arancha González Laya szerint. „Nincs sok időnk és az Egyesült Királyságban látott kaotikus képek arra kell, hogy emlékeztessenek minket, hogy keményen kell dolgoznunk a gibraltári megállapodáson” – mondta González Laya a spanyol állami televízióban, az RTVE-n. „A spanyolok megállapodást akarnak, a gibraltáriak is, most a briteknek is akarniuk kell a megállapodást. Politikai akaratra van szükség” – tette hozzá.
Egyik fél sem mond le a szuverenitásáról, de félre kell tennünk ezt annak érdekében, hogy olyan megállapodást kössünk, amely a határ mindkét oldalán élők életét könnyebbé teszi – fogalmazott a spanyol külügyminiszter.
Az AP News emlékeztetett: Gibraltárban 15 ezer spanyol dolgozik, ami a helyi munkaerő mintegy felét jelenti. A hírügynökség hozzátette: a Brexit-népszavazáson, 2016-ban a terület lakóinak 96 százaléka szavazott az Európai Unió elhagyása mellett.
A gibraltári főminiszter, Fabian Picardo szerint nagy megnyugvást jelent ugyan a Brexit-megállapodás, de Gibraltár sorsa még mindig kérdéses. „Ez a megállapodás nem tér ki Gibraltárra. Nekünk és a Campo de Gibraltar megyében élő embereknek az óra még mindig ketyeg” – figyelmeztetett a főminiszter.
Picardo korábban a spanyol médiában arról beszélt: egy Schengen-típusú megállapodás lenne a legjobb, ami kezelni tudná az éves szinten 30 milliónál is több határátlépést.
A karácsonyi Brexit-megállapodás előtt az El País spanyol napilap azt írta: közelednek az álláspontok ahhoz, hogy Gibraltár csatlakozzon a schengeni megállapodáshoz (ami az uniós állampolgároknak szabad, határon való átjárást tesz lehetővé uniós országok között és aminek egyébként Nagy-Britannia sosem volt a része).
Arról azonban egyelőre nincs egyezség, hogy a gibraltári határellenőrzést milyen felügyelet alatt végezze az Európai Unió határvédelmi szerve, a Frontex: a gibraltáriak ragaszkodnak ahhoz, hogy függetlenül működjön a szervezet, míg a spanyol kormány érthető módon spanyol fennhatóság mellett szeretné a határvédelmet biztosítani, például az illegális migráció megállítása érdekében.
Érvelésük szerint a schengeni szabályok érvényesítéséért csak egy állam vállalhat felelősséget és Gibraltár nem szuverén állam, hanem függő terület – ráadásul mostantól egy olyan állam függő területe, amely nem az Európai Unió tagja.
Szombaton a gibraltári főminiszter, Fabian Picardo egy költőinek szánt üzenetbe, néhány látványos fotóval kísérve adott hangot bizakodásának a twitteren: „a nappalok egyre hosszabbak lesznek, de a mi időnk egyre rövidül. Biztos vagyok benne, hogy találékonyságuk megkerüli az emberek alkotta határokat. Folytassuk utunkat a vihar- és esőfelhőkön át a nap felé. Meg tudjuk csinálni.”
The days are getting longer but our time is getting shorter. I am sure the frontiers of our ingenuity will find a route around frontiers made by man. Let's keep going through the storm clouds & the rain to the sun that lies beyond. ????????????????????????????????. We can do it https://t.co/yg7onUmHdZ pic.twitter.com/YRPFlu1JvK— Fabian Picardo (@FabianPicardo) December 26, 2020
A brit kormány korábban elmondta, hogy elkötelezettek abban, hogy olyan megoldást találjanak a gibraltári határ átjárhatóságának kérdésére, ami a határ mindkét oldalán élő közösségek érdekeit a legjobban szolgálja.
2017-ben az akkori spanyol külügyminiszter, Alfonso Dastis az ABC-nek adott nyilatkozatában kijelentette: nem szabják a Brexit-megállapodás feltételéül Gibraltár helyzetének rendezését, de reményét fejezte ki, hogy idővel eljön a terület státuszának rendezése, mert meggyőződése, hogy az mindenki számára kedvező lenne. A 2016-os Brexit népszavazás előtt a spanyol kormány felvetette, hogy abban az esetben, ha a britek távoznának az Európai Unióból, kerüljön közös brit-spanyol fennhatóság alá Gibraltár, hogy megmaradjon a terület hozzáférése az európai közös piachoz, de ezt a britek kezdettől fogva határozottan elutasították.
A nyitóképen Gibraltár madártávlatból - forrás: wikimedia.commons.com
Forrás: hirado.hu
Cikk megosztása
