Egyik legnehezebb évén van túl a kárpátaljai magyarság
2023. február 26. 08:00 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor
Az elmúlt évtizedek eddigi legnehezebb évén van túl a kárpátaljai magyarság, mely – bár első perctől segíti a régióba érkező ukrán menekülteket – igyekezetéért kevés hálát kap. Ősszel a munkácsi önkormányzat büntetlenül dönthette le a vár falán álló turulemlékművet, távolíthatta el az intézményekről a magyar zászlókat és feliratokat, illetve rúghatott ki magyar iskolaigazgatókat is. Emellett az ukrán törvényhozás év végén meghozta azt a kisebbségi törvényt is, amely bebetonozza az eddigi jogfosztásokat az országban.
Az ungváriak az elmúlt egy év folyamán hozzászoktak már a légisziréna visító jelzéshez, amit van, hogy naponta többször is bekapcsolnak. A háború tavaly februári kitörése óta gyökeresen megváltozott a helyiek élete. Bár sokan úgy döntöttek, hogy külföldön vészelik át ezt az időszakot, a magyarok többsége otthon maradt.
A magyar szervezetek első perctől kezdve segítik a menekültek ellátását. Míg a történelmi egyházak aktivistái már az első napokban élelemmel látták el a bajbajutottakat, addig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KKMKSZ) segített a segélyszállítmányok Ukrajnába juttatásában.
„Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, egyrészt az itteni katonai hatóságokkal, másrészt pedig magyarországi különféle szervekkel, és próbálunk közöttük közvetíteni” – mondta Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke.
Kárpátalján az elmúlt egy évben szerencsére nem zajlottak harci események, azonban múlt év május harmadikán a hegyvidéki Volóc egyik vasúti transzformátorállomását érte orosz rakétatámadás. „A helyszínen vagyok, áldozatokról nincs hír. A tűzoltók jelenleg oltják a tüzet, és a romokat takarítják el. A légiriadóhoz mindenki komolyan álljon hozzá, és menjen a legközelebbi óvóhelyre!” – mondta akkor a helyi kormányzó.
A tavasz és a nyár Kárpátalján főleg a menekültek ellátásával és az újabb menekülthullámra való felkészüléssel telt. Az befogadó intézményekbe folyamatosan érkeztek a különböző magyarországi adományok: tartós élelmiszer, higiéniai cikkek, gyógyszerek. A csapi magyar iskolába például még ágyakat is vittek Záhonyból a menekülteknek.
A tanévnyitók is rendhagyó módon zajlottak a kárpátaljai iskolákban, az ünnepségek után az iskolásoknak meg kellett ismerkedniük az újonnan kialakított, rakétatámadás elleni óvóhelyekkel is. Ukrajnában csak olyan tanintézményekben kezdhették meg az oktatást, amikben légiriadó esetére volt megfelelően kialakított bunker. Magyarország több tucat kárpátaljai oktatási intézmény óvóhelyének a kialakításában segített.
„Aggaszt mindenkit az elvándorlás, aggaszt az, hogy az intézményeink mennyire biztonságosan tudnak majd üzemelni, de mi azért vagyunk, hogy ezeket a dolgokat segítsük” – mondta el Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.
Októbertől az energetikai ellátórendszert ért rakétatámadások miatt folyamatosakká váltak a napi 20 órás áramszünetek is. A kárpátaljai városok utcáit áramfejlesztő berendezések lepték el, azok zúgása hallatszott mindenhol. A háztartások kénytelenek voltak alkalmazkodni a 90-es évek óta nem tapasztalt áramhiányhoz.
Ebben a helyzetben is jutott ideje a munkácsi önkormányzatnak a magyarellenességre, amikor októberben, egy légiriadó idején barbár módon ledöntették a turulszobrot a vár bástyájáról, a helyére pedig pár nappal később az ukrán címert, a háromágú szigonyt helyeztette ki.
A tolerancia nem egyenlő azzal, hogy mindent szabad. Kárpátalja elválaszthatatlan része a szuverén Ukrajnának. Így van ma, így lesz mindig! – fogalmazott a magyarellenességéről ismert munkácsi polgármester.
A címeravatáson akkor részt vett a kárpátaljai kormányzóhelyettes, több magyarok által is lakott település polgármestere, valamint a megyei tanács elnökhelyettese is.
„Nagyon jó, hogy mi így Ukrajnában megtanultuk értékelni és tisztelni a saját szimbólumainkat és az országunkat, és az utolsó lélegzetig szeretni azt” – mondta a politikus, megfeledkezve arról, hogy éppen egy másik nép szimbólumát verték le ehhez az obeliszkről.
A munkácsi kistérségben ezt követően is folytatódtak a magyarellenes provokációk, hiszen legutóbb Dercen községben távolították el a boltokról és az intézményekről jogtalanul a magyar feliratokat, illetve a magyar zászlót. Megfosztották a magyar kiírástól a magyarországi forrásból működő Munkács Futball Akadémia telephelyét is. Emellett magyar intézményvezetőket, többek között a munkácsi magyar iskola igazgatóját is elbocsátották az állásából.
A jogfosztás azonban nem ért véget, mivel az ukrán parlament által elfogadott kisebbségi törvény jelentősen korlátozta a magyarságot és szervezeteit az intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésében.
„Az oktatási törvény, a nyelvtörvény, a médiatörvény számos jogot vett vissza, amellyel korábban a kárpátaljai magyarság és valamennyi ukrajnai nemzetiségi kisebbség rendelkezett, most ez a törvény megerősítette ezt a jogfosztást, és tulajdonképpen egy igen jelentős visszalépést jelent az eddig érvényben lévő 1997-es törvény vonatkozásában, hiszen számos olyan joggal nem tudunk élni, amellyel korábban éltünk” – mondta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.
Az egész Ukrajnára érvényes általános mozgósítás alapján Kárpátalját is járják azok a sorozóbrigádok, amelyek a sorköteleseknek osztják a a behívóparancsokat – az utóbbi időben az utcákról egyenesen a laktanyákba viszik az érintetteket, ezért több helyen is riadóláncon figyelmeztetik egymást az itt élők.
Forrás és kép: hirado.hu
Cikk megosztása
