Hírek / Kultúra

Előzetesen az Endling - Extinction Is Forever

2022. augusztus 16. 06:45 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor

Rókabőrbe bújva kell túlélnünk ott és annyiból, amennyit az ember meghagy nekünk - írja az iPon.
 
Az ember környezetre, bioszférára gyakorolt hatásával rengeteg tanulmány foglalkozik. Az egyik érdekes nézetet, a Gaia-elméletet James Lovelock fogalmazta meg a 70-es években: „Az elmélet az élő és nem élő összetevők kényes és egymásra ható, ideális életfeltételekre törekvő egységét mutatja be. Lovelock definíciója szerint a Gaia a Föld bioszféráját, atmoszféráját, vizeit és földjeit magába foglaló komplex egység; olyan kibernetikai rendszer, amely kialakítja, illetve fenntartja a földi élethez szükséges optimális fizikai és kémiai környezetet.”
 
Az elmélet atyjának nemrég bekövetkezett halála is ismét felerősítette a környezetvédelemről vitázó és a természet pusztításával kapcsolatban aggódó hangokat, de a klímával kapcsolatos diskurzus és a legújabb, az aszályosodást komoly veszélyként felvető hangok is előtérbe kerültek.
 
Mindehhez az Endling – Extinction is Forever is kapcsolódik, ahol egy rókacsalád életét és túlélését követhetjük végig. Mindezt pedig egy olyan világban, ahol égnek az erdők, a maradékot kivágják, óriási gépek és gázállarcot viselő emberek róják a vidéket. A vizekbe furcsa színű anyagok ömlenek, a közelben épülő gyár pedig mindent elnyel, feldolgoz.
 
Szokatlannak tűnő szerepben, rókamamaként jelenünk meg az Endling színpadán és nem telik el sok idő, mikor már a kisrókákat is nekünk kell terelgetnünk és tanítgatnunk. Elsődleges feladatunk természetesen az élelem megtalálása és a veszélyek elkerülése lesz. Ebben kiváló szaglásunk és a játék azon mechanikái is segítségünkre lesznek, amik végig vezetnek minket a napról napra változó térképen. A túlélést azonban annyira komolyan vették a készítők, hogy tutorialt alig kapunk és ez azért komoly hátránnyal indít minket - jó eséllyel egy újrakezdést is okozhat.
 
Jól járunk, ha bememorizáljuk a térkép egy részét, de amúgy bármikor rápillanthatunk az aktuális állásra. Ösvények és területek nyílnak meg előttünk attól függően, hogy az emberi tevékenység miként befolyásolja a dolgokat. A fakitermelés például akadályt képezhet előttünk, de új kerítést is felhúzhatnak, vagy akár ki is nyílhat egy eddig zárt rács vagy kapu. Van, ahol a leeső hó zár el, vagy olvadása után nyit meg ösvényeket, de a gyűjtögetőket és a vadászokat is el kell kerülnünk, sőt, félre is vezethetjük őket, hamis nyomot hagyva itt-ott.
 
Porontyaink elsődlegesen enni szeretnének, de ahogy haladunk a történetben, lehetőségünk lesz őket tanítani is. Megtanulnak ugrani, képesek lesznek hozzánk hasonlóan fára mászni, de kis résekbe is beférnek, ahová mi már nem. Ez extra élelmet jelent legtöbbször és ez fontos.
 
Minden egyes nap egy éjszakányi idő áll a rendelkezésünkre, hogy élelmet szerezzünk, felfedezzünk, utána vissza kell vonulnunk a vackunkba. Találhatunk bogyókat, halat, egeret, nyulat, konzerveket, kidobott szemétből kihalászott maradékokat, a lényeg, hogy legyen valami, mert az életünk múlik rajta.
 
Érdekes módon a rókamama nem fogyaszt külön, de a kicsik annál inkább. Ha nem sikerül ellátnunk őket, akkor a kicsik el is pusztulhatnak, ami egyfelől szomorú, másfelől kevesebb élelem is elég lesz onnantól. Tanító jellegűnek érzem, hogy a tél leges legutolsó napjáig ki tudtam húzni az első végigjátszásomban, de a tavasz előtt egy nappal sajnos elveszítettem az egyik kölyköt. Innentől, a tavasz viszonylagos bőséget hozott, érezhetően könnyebb volt a dolgom.
 
Az Endling térkép jelzésekkel, és a lezárt/megnyíló ösvények megmutatásával igyekszik minket terelgetni, de emellett egy fő történetszálnak nevezhető fonalat is követnünk kell, ugyanis egyik kölykünket elrabolják – az ő keresése, felkutatása lesz a túlélés mellett az, ami előre viszi a játékot.
 
A rókákat nem arra teremtették, hogy legyőzzenek egy embert, még egy borzzal se feltétlen tudnak elbánni a játék szerint. De mindig lehet új ösvényt találni, el lehet menekülni vagy lopakodva áthaladni egy olyan területen, amit egy bagoly figyel – ha óvatlanok vagyunk elkapja az apróságokat! Csapdákat kell kikerülnünk és állandóan alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, amiket a természet, az emberi pusztítás és jelenlét jelent.
 
A This War Of Mine-hoz hasonlóan ez a játék is a valóság egy szeletét nagyítja fel, amit otthonról vagy egy irodában ülve nem láthatunk - és ha őszintén magunkba nézünk, nem is akarunk látni. Szépen megrajzolt, kedves és hangulatos játék az Endling, de a veszélyek és a túlélés árnyéka minden napunkat belengi. És talán el is gondolkoztat – lehet egy jobb világ felé mennénk, ha mindenki játszana kicsit egy róka szemszögéből?

Forrás: ipon.hu
Kép: Steam


next 5

A mi világunk

Hírek