Erre jöttek rá magyar kutatók...
2021. április 25. 08:00 Egyéb/Archív | Szerző: Dudás Róbert
Nemzetközi visszhangot kiváltó modellt állítottak fel magyar kutatók, amely a gyomorbetegséget okozó fertőzés, és a rezisztens, vagyis az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok kapcsolatát vizsgálja.
Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok a kórházak mindennapi problémájává váltak Európa-szerte. A rezisztens baktériumok okozta fertőzések megnehezítik a megfelelő antibiotikus kezelést, és olyan szövődményeket okozhatnak, amelyek a beteg elhúzódó kórházi ápolásához, állapotának súlyosbodásához, és olykor halálához vezethet – írja az Antibiotic.ecdc.europa.eu.
Évente Európában több mint harmincezer ember hal meg antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta fertőzés közvetlen következményeként.
Az európai lakosság körében az antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta fertőzések
betegségterhe megfelel az influenza, a tuberkulózis és a HIV-AIDS együttes betegségterhének, amely igen megdöbbentő.
A Semmelweis Egyetem nemrég a KliniKaland című népszerű videósorozatuk negyedik részében osztott meg sok érdekességet az antibiotikumokkal és a rezisztens baktériumokkal kapcsolatban, melyről a hirado.hu is beszámolt.
A Semmelweis Egyetem kutatói a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének munkatársával együttműködve egy
olyan epidemiológiai modellt állítottak fel, amely a gyomorbetegségeket okozó fertőzés és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálja.
Erről az egyetem honlapján, a Semmelweis.hu portálon írnak.
A publikáció felkeltette a nemzetközi tudományos élet figyelmét is, hiszen a rangos tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ban jelent meg.
A tanulmány lényege a következő: Egyebek mellett gyomorfekélyt, nyombélfekélyt, gyomorrákkot okozhat a Helicobacter pylori fertőzés is. Ezeket a bakteriális fertőzéseket antibiotikumokkal kezelik, ám az utóbbi években azt vették észre az orvosok, hogy ez a fajta kezelés egyre ritkábban sikeres, aminek oka az antibiotikum-rezisztencia növekvő gyakorisága.
Annak kiderítésére, miért alakul ki a rezisztencia, Lotz Gábor, II. Sz. Patológiai Intézet egyetemi docense és Kocsmár Éva, az intézet PhD-ösztöndíjasa munkatársaikkal H. pylori fertőzött betegek gyomorbiopsziás mintáit vizsgálták meg a baktérium clarithromycin rezisztenciájának azonosításához. Részletesen megnézték, hogy az érintettek múltbeli gyógyszerfogyasztása milyen összefüggésben van a rezisztencia gyakoriságával.
Kiderült, hogy a betegek egy része soha nem szedett a kezelésre alkalmazott típusú antibiotikumot, mégis rezisztens baktériummal volt megfertőzve.
A kutatók egy modellt állítottak fel annak megállapítására, hogy miként lehetséges az, hogy rezisztens, vagyis az antibiotikumnak ellenálló baktérium található meg a betegek szervezetében, miközben nem is szedtek ilyen típusú antibiotikumot.
Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusa a kutatóorvosokkal együttműködve arra jött rá, hogy betegek döntő többsége már eleve a rezisztens baktériummal fertőződött meg, tehát esetükben valószínűsíthetően egy másik személy antibiotikum szedése miatt rezisztens a kórokozó.
„Mivel a rezisztens baktériumok terjedése az egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívás, az ilyen kutatások nagyban elősegítik olyan kezelési protokollok kidolgozását, ami ezt a kockázatot csökkenti. A munka arra is nagyon jó példa, hogy az orvosok és a matematikusok együttműködése milyen értékes új tudományos eredményekre vezethet” – hangsúlyozta Lotz Gábor.
Forrás: MTI, hirado.hu
Cikk megosztása
