EU-csúcs kezdődik csütörtökön Brüsszelben
2023. március 23. 06:30 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor
Uniós csúcs kezdődik csütörtökön Brüsszelben. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében azt írta: az Európai Unió célja, hogy a következő 12 hónapon belül egymillió darab lőszerrel lássa el Ukrajnát. Ismét csatlakozik videókonferencia keretében a tagállami vezetőkhöz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Magyarország továbbra is a béketáborba tartozik – erről Orbán Viktor beszélt az ülést előkészítő videókonferencián.
Az Európai Unió célja, hogy a következő 12 hónapon belül egymillió darab lőszerrel lássa el Ukrajnát – erről írt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállami vezetőknek küldött, a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.
A kétnapos uniós csúcson a fő téma várhatóan ismét az orosz–ukrán háború lesz, így ismét csatlakozik videókonferencia keretében a tagállami vezetőkhöz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
Az uniós lőszerbeszerzés már a hétfői külügyminiszteri találkozón is szóba került, és azt 17 tagállam és Norvégia támogatta is.
Az Európai Tanács válasza egyértelmű volt: Ukrajna továbbra is számíthat az Európai Unióra – mondta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell.
Magyarország viszont továbbra sem vesz részt a lőszerszállításban – fogalmazott Szijjártó Péter az ülés szünetében. A magyar tárcavezető hangsúlyozta, Magyarország ugyanakkor nem is akadályozza az Európai Unió többi országát, hogy így tegyen.
„Magyarország nem szállít fegyvert ebbe a háborúba, nem is fogunk fegyvert szállítani, mi békét akarunk, és ezért azt várjuk a nemzetközi közösségtől, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől vagy döntéstől, amely hozzájárulhat a háború időbeli vagy földrajzi kiterjedéséhez” – mondta Szijjártó.
Az uniós közös lőszerbeszerzés már-már az irracionalitás kategóriájába tartozik – fogalmazott a Kossuth Rádióban az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója. Fricz Tamás rámutatott: egyre jobban az a kép kezd kirajzolódni, hogy az Európai Uniót annak vezetése teljesen az Egyesült Államoknak veti alá.
„Azt látjuk, hogy egyre inkább a saját alapszabályaikat rúgják fel ezek a nemzetközi szervezetek. És nem veszik figyelembe a tagállamok, egyes tagállamok érdekeit, akár az EU-ban, akár a NATO-ban, ami arra utal, hogy van egy bizonyos nagyhatalmi érdek, van egy globális elit e mögött, amelyik a céljait mindenáron, minden eszközzel meg kívánja valósítani” – mondta.
A csütörtökön kezdődő uniós csúcsot előkészítő keddi videókonferencián részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint a görög, a szlovén, a szlovák és a lett miniszterelnök. A magyar kormányfő leszögezte: Továbbra is kiállunk a béketárgyalások és a kárpátaljai magyarok mellett. Hangsúlyozta: Magyarország a béketáborhoz tartozik, ezért a háború kapcsán továbbra is az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza.
„Reggel kormányülés, délután egyeztetések, este pedig irány Brüsszel. Sűrű nap” – írta szerda délelőtt közösségi oldalán a miniszterelnök.
A hivatalos tájékoztatás szerint a csütörtök–pénteki EU-csúcs napirendjén az ukrajnai háború mellett gazdasági kérdések: az európai versenyképesség, a belső piac helyzete, valamint az energiaügyek szerepelnek. Sajtóhírek szerint a belső égésű motorok 2035-től történő uniós tiltásának ügye is naprendre kerülhet.
Patthelyzet alakult ki a belső égésű motorok gyártásának tervezett 2035-ös megszüntetésével kapcsolatban, komoly veszély fenyeget, hogy politikai vita kerekedik az ügyből a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón. Németország a hónap elején, az utolsó pillanatban hátrált ki a megállapodásból, így Olaszországgal és több közép-európai tagállammal, köztük Magyarországgal együtt ellenzi a tiltást.
Baraczka Eszter, az Közmédia központ brüsszeli tudósítója az M1-en elmondta, zajlanak a tárgyalások. A cél az, hogy elkerüljék, hogy ez a téma felkerüljön a csúcs napirendjére. Mint mondta, Németország azt szeretné, hogy az Európai Bizottság nyissa újra a belső égésű motorok betiltásáról szóló dossziét, amelyet tavaly a tagállamok és az Európai Parlament is elfogadott. Berlin az utolsó pillanatban lépett vissza a megállapodástól, és Olaszország azonnal csatlakozott.
Az EU Bizottság elutasította, hogy kinyissák a dossziét, amelyhez Franciaország is csatlakozott. Soros elnöksége alatt Franciaország hozta tető alá a megállapodást.
Az Európai Bizottság közzétette a klímasemlegesnek minősítettek listáját. A tudósító elmondta, hosszú vita zajlott az atomenergia kérdéséről, azonban végül az atomenergiapártiak maradtak alul.
Baraczka Eszter bejelentkezésében úgy fogalmazott, hogy sokan azzal gyanúsítják Franciaországot és Németországot, hogy alkut kötöttek, amelynek keretében francia atomért német belső égésű motorokkal üzemelő gépkocsikat kapnának a franciák.
A bizottság azt javasolja, hogy 2035 után is lehessen gyártani belső égésű motorokat, amelyek e-üzemanyaggal működnének. Befogott szén-dioxidból és/vagy biomasszából, illetve megújuló hidrogénből készített keverékkel, és mindezt kizárólag megújuló energiával és fogyasztásra nem alkalmas vízből lehetne csak előállítani. Ehhez létre hoznának egy új jármű-kategóriát is, amely csak akkor működne, ha ilyen keveréket töltenének bele.
Baraczka elmondta, Sebastian Vettel kipróbált egy ugyanilyen autót, Nigel Mansell 1991-es autójába töltöttek ilyen keveréket, amely átalakítás nélkül is tökéletesen működött az e-üzemanyaggal.
Tömeggyártás ugyan még nincs, de 2035-ig még lehetséges – tette hozzá a tudósító.
Forrás és kép: hirado.hu
Cikk megosztása
