Fukusima tanulságai tíz évvel az atomkatasztrófa után
2021. március 11. 06:50 Közélet | Szerző: Dudás Róbert
Tíz éve, ezen a napon történt a csernobili utáni legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófa a Fukusima Dai Icsi atomerőműben. A legmagasabb, hetes besorolású nukleáris esemény előzménye, hogy a térséget a második világháború utáni legpusztítóbb földrengés sújtotta, majd az ezt követő szökőár elöntötte a létesítményt. Ennek ellenére elkerülhető lett volna az atombaleset, amely átmenetileg visszavetette az atomenergia felhasználását Japánban. Németország pedig ezután hajtott végre gyökeres fordulatot energiastratégiájában. Az évfordulón Hárfás Zsolt atomenergia szakértőt kérdezte a hirado.hu az atomenergia kilátásairól és szerepéről az energiastratégiában.
Emberi és tervezési hibák sorozata
A földrengés után Fukusima Dai Icsi atomerőműre 15–20 méteres hullámok zúdultak. Az erőmű egy része víz alá került, a hatból három blokk felmondta a szolgálatot, a reaktor magjában megolvadt a fűtőanyag, és így bekövetkezett az utóbbi 25 év legsúlyosabb nukleáris balesete. A baleset után az erőmű húsz kilométeres körzetéből kiürítették a lakosságot, több tízezer embert.
A cunami okozta katasztrófa a hetes fokozatú nukleáris eseményskálán (INES) a legsúlyosabb, 7-es besorolást kapta, amely a csernobili után a legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófa volt. A földrengésben és a szökőárban mintegy húszezer ember vesztette életét, vagy tűnt el, de a radioaktív sugárzásban senki nem halt meg.
A szakértő elmondta, hogy a létesítmény jól reagált a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengésre, mert az akkor működésben lévő blokkok automatikusan lekapcsoltak.
A tengeri gátakat azonban nem a 14–15 méteres hullámokra tervezték. A betörő tengervíz miatt meghibásodtak az elektromos rendszerek, leálltak a reaktorok hűtőrendszerei. A hűtővíz elforrt, a fűtőelemek szárazra kerültek és részben megolvadtak. A fűtőelemek túlhevülése miatt hidrogénrobbanások történtek. A katasztrófa súlyosabb is lehetett volna, ha az összes blokk működik.
Hárfás Zsolt a tervezési hibák közé sorolta, hogy a hűtőszivattyúk működéséhez szükséges áramot biztosító dízelgenerátorokat a pinceszinten helyezték el. A szökőár azonnal elárasztotta azokat, így nem tudták a reaktorok hűtését biztosítani. Amennyiben ezt megoldják, elkerülhetők lettek volna a robbanások.
Alig egy évvel a baleset előtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) sürgette az üzemeltető Tepco céget, hogy sürgősen állítson üzembe legalább egy olyan dízelgenerátort, ami a követelményeknek megfelelő magasságban van, és védett az esetleges vízbetörésektől.
Az emberi tényezők között a szakértő megemlítette, hogy kilenc órába telt, amíg a helyszínre szállították a mobil szivattyúkat és az aggregátorokat.
A fukusimai erőműben jelenleg is zajlanak a kárelhárítási munkák, és várhatóan a 2030-as évekre felszámolják az üzemet, kiemelik a sérült üzemanyag-kazettákat. A katasztrófa helyszínének megtisztítása évtizedekig is eltarthat. A sugárszennyezett hűtővizet tartályokban tárolják.
Az atombaleset után szigorodtak a szabályok, és a gyártók is szigorúbb követelményeket építettek be rendszereikbe.
A harmadik generációs VVER–1200-as reaktorok olyan passzív biztonsági rendszerekkel rendelkeznek, amelyek emberi beavatkozás és villamos energia betáplálása nélkül is megoldják a blokkok hűtését 72 óráig.
A Pakson épülő két új 1200 megawatt kapacitású blokk is hasonló technológiára épül. Oroszországban már két ilyen reaktor működik, és kivitelezés alatt van egy-egy ilyen atomreaktor Bangladesben, Törökországan és Egyiptomban is.
A világban növekvő számban épülnek új atomerőművek, mintegy ötven blokk.
Japán visszatért az atomenergiához
A fukusimai katasztrófa sokként érte Japánt, és az atomenergia átmeneti visszaszorulását hozta. A szigetország kitartott a nukleáris energia mellett, és a biztonsági intézkedések szigorítása után az elmúlt években sorra indította újra atomerőműveit.
Rá kellett jönniük, hogy olcsó, fenntartható és az ellátás biztonságát garantáló energiatermeléshez nem nélkülözhetik az atomenergiát – fogalmazott a szakértő.
A katasztrófa előtt az országban működő 54 atomreaktor az ország teljes villamosenergia-termelésének mintegy negyedét biztosította. 2011. márciusa után ezek háromnegyedét leállították, ezzel az atomenergia részaránya a teljes termelés 7,5 százalékra esett vissza. 2020-ig kilenc blokkot indítottak újra, és továbbiak nyitását tervezik.
A 2018-ban elfogadott energiastratégiában megfogalmazott célok szerint az atomenergia részarányát 2030-ig 20–22 százalékra növelnék. A növekvő energiafelhasználás mellett a klímavédelmi céloknak sem tudna megfelelni a szigetország a nukleáris energia nélkül.
Egy fosszilis erőmű szén-dioxid-kibocsátása a teljes életciklusra 820 gramm per kilowattóra (kWh), míg egy atomerőmű kibocsátása ennek a töredéke, 12 gramm per kWh.
A német fordulat
Berlin még 2011 elején az atomerőművek működési idejének meghosszabbítása mellett döntött, ám pár hónappal később gyökeres energiapolitikai fordulatot hajtottak végre.
„Fukusima alapvetően megváltoztatta az atomerőművekkel kapcsolatos felfogásomat” – indokolta döntését Angela Merkel.
Még 2011 nyarán fogadták el az új atomtörvényt, amely 2022-re az atomenergia kivezetését tűzte ki célul.
A hirtelen irányváltásban a közvélemény nyomása is szerepet játszott.
A 17 atomerőműblokkból 2021 elején már csak hat üzemelt. Ebből idén hármat leállítanak, és a maradék hármat 2022-ig. A nukleáris szektor részaránya a villamosenergia-termelésből tíz év alatt 25 százalékról 12,5 százalékra esett.
Ennek ellenére Németország tavaly 11 terawattóra (Twh) energiát importált Franciaországból, de ez döntően francia atomerőművekben megtermelt áram.
Eközben gőzerővel folytatódott a megújuló energiaforrások kiépítése. A 115 000 megawatt összkapacitás kihasználása egyes időszakokban nagyon alacsony és jelentős állami támogatás mellett működik. Tavaly 31 milliárd euró támogatásban részesültek a zöldenergia-termelők.
Ez is magyarázhatja, hogy a háztartási villamos energia ára Németországban a legmagasabb Európában.
A német fővárosban 1 kWh áram 120 forintnak megfelelő euróba kerül, addig ez Budapesten 34 forint.
A szakértő nem túl bizakodó a német energiapolitika jövőjével kapcsolatban.
Berlin 2038-ig a szénerőművek bezárását tervezi, ami az atomenergia kivezetésével együtt kapacitáshiánnyal fenyeget.
Ezt az űrt hidalhatják át a gázerőművek, amelyeknek a kapacitása öt év alatt megduplázódott. A német energiabiztonság fenntartása szempontjából ezért is prioritás az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése, amely olcsó orosz gázt biztosítana Németországnak.
Jelenleg a német villamosenergia-termelés döntően a szén- és gázerőművekre épül, amelyeknek részaránya folyamatosan növekszik. Miközben az atomerőműveket kivezetik a rendszerből, addig még most is nyílnak új szénbányák. Ennek az egyik árnyoldala nemcsak a károsanyag-kibocsátás növekedése. Az elmúlt években több települést is leromboltak a földfelszín alatt található nyersanyag kitermelése miatt. A döbbenetes lépések Németország fosszilis tüzelőanyagokhoz való erős függését jelzik.
Növekvő áramigények
Hárfás Zsolt szerint a villamos energia iránti igény a jövőben folyamatosan növekszik a hőszivattyús rendszerek és az e-mobilitás elterjedésével. Ez Magyarországon ugyanúgy igaz, mint Európa más országaiban. A javuló energiahatékonyság ellenére folyamatos rendszerterhelési csúcsokkal találkozunk itthon. A hazai áramfogyasztás február 12-én újabb rekordot döntött.
Tavaly a villamos energia iránti igény a válság ellenére csak egy százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben.
Az ellátásbiztonság szempontjából importfüggőségünk nemzetbiztonsági kockázatokat is rejt.
A magyar fogyasztás mintegy negyedét az import fedezte 2020-ban, de egyes időszakokban ez felment 50 százalék fölé.
„Új kapacitások bevonása nélkül és további erőművi kapacitások kiesésével fokozódhat függésünk” – fogalmazott Hárfás Zsolt.
A következő évtizedekben több százezer megawatt kapacitású szénerőművet állítanak le Európa-szerte, és Magyarországnak arra kell felkészülnie, hogy hazai erőművekből fedezze szükségleteit.
A 2020 elején elfogadott nemzeti energiastratégia egészséges energiamixre épül.
A Paks II beruházás és a naperőművi fejlesztéseknek köszönhetően a magyar villamosenergia-termelés 90 százaléka karbonsemleges, klímabarát lehet 2030-ra.
Kevesen múlt, hogy Európa sötétbe boruljon
Hárfás Zsolt szerint nemcsak Németországban, hanem az Európai Unió más országaiban is problémát jelent az erőművi kapacitások csökkenése az alaperőművek (szén- vagy atomerőművek) várható kivezetése miatt.
Az energiaellátás zavaraira jó példa 2021. január 8., amikor „kettészakadt” az európai villamosenergia-rendszer. Bár nagy sajtóvisszhangot nem kapott, mégis egy nagyon fontos problémára világított rá az eset.
A rendkívüli hideg miatt Nyugat-Európában a megnövekedett igényt nem tudták az erőművek kielégíteni, a megújuló energiaforrások pedig kapacitásaik töredékén működtek csak.
Ezen a napon Délkelet-Európából Nyugat-Európába mintegy 6300 megawatt villamos energia áramlott.
A magyar határtól ötven kilométerre fekvő horvátországi ernőházi alállomás azonban nem bírta a terhelést és összeomlott. Ez pedig áramkimaradásokhoz vezetett többek között Romániában, de Franciaországban is azonnali korlátozásokat kellett bevezetni az ipari fogyasztóknál.
Kevésen múlt az egyórás európai áramszünet.
Ez az eset is rávilágított az európai energetikai rendszerek sérülékenységére és a megújuló energiára való túlzott támaszkodás veszélyeire.
Svédországban egy hónapja annyira megnövekedett áramfelhasználás, hogy arra kérték a lakosságot, hogy spóroljanak az árammal, és ne porszívózzana a hidegebb napokonk. A takarékoskodásra való felhívásra azért volt szükség, mert áramhiány lépett fel.
Ennek legfőbb magyarázata, hogy a svéd kormány fokozatosan leépítette az atomenergiát. 2017-ben két blokkot állítottak le az országban, 2020-ban további kettőt, legutóbbit az év utolsó napján.
A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Mérsékelt Párt közösségi oldalán azt írta, olyan országot szeretnének, ahol bármikor lehet porszívózni. A lakosság egy része szintén lázadásképp figyelmen kívül hagyta a kormány kérését.
Forrás: hirado.hu
Cikk megosztása
