Gazdasági összeomlást okozna Németországban az Északi Áramlat 1 leállítása
2022. március 10. 06:29 Közélet | Szerző: Dudás Róbert
Durván drágult a gáz Németországban, ráadásul már az is elhangzott Moszkva részéről, hogy leállítja az Északi Áramlat 1-en keresztül érkező gázszállításokat.
A Focus német lap összeszedte, mivel kell Németországnak szembenéznie, ha Oroszország valóban elzárja a gázcsapot.
Moszkva az orosz csapatok ukrajnai inváziója óta először fenyegetőzik nyíltan azzal, hogy leállítja a gázszállításokat, Alekszandr Novak orosz kormányfőhelyettes szerint ezt az „európai energiaválsággal, valamint az Északi Áramlat 2 betiltásával kapcsolatos, Oroszországot ért alaptalan vádak indokolják”. Novak úgy fogalmazott, Oroszországnak ezért „teljes jogában áll tükörhatározatot hozni, és viszontembargót bevezetni”.
Orosz, német, francia és holland érdekeltség az Északi Áramlat 1-ben
Az Északi Áramlat 1 a Balti-tenger fenekén húzódó nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig mintegy 1200 kilométer hosszan vezet, közvetlenül szállítva földgázt Oroszországból Németországba. A 2011 szeptemberében üzembe helyezett csővezeték két vezetékből áll, a beruházási volumene 7,4 milliárd euró volt. A legnagyobb részvényes a Gazprom orosz állami vállalatcsoport 51 százalékkal, a fennmaradó 49 százalékon német befektetők, például a Wintershall Holding GmbH és az E.On, valamint francia és holland energetikai vállalatok osztoznak.
A vezetéken 2020-ban mintegy 59 milliárd köbméter gáz érkezett Németországba, a mennyiség több mint 26 millió háztartás ellátására elég, azaz az összes német háztartás több mint felének.
Az itt érkező földgázt azonban nem kizárólag a német piacra szánják, jelentős a szállítás más európai országokba is. A jelenleg nem üzemelő Északi Áramlat 2 Kelet- és Dél-Európába is szállítaná a gázt.
Finnország 94 százalékos kitettségével szemben Románia csak 10 százalékban függ az orosz gáztól
Az orosz földgáztól való függőség Németországban még nagyobb, mint az Európai Unióban, 2020-ban mintegy 87 milliárd köbméterre volt szükség, ez az EU-ban összesen mintegy 380 milliárd köbméter. A szövetségi gazdasági minisztérium adatai szerint Németország jelenleg földgázának mintegy 55 százalékát Oroszországból szerzi be. Finnország és Lettország kitettsége a legmagasabb, 94, illetve 93 százalék, de Bulgáriában is 77 százalék ez az érték. A legkevésbé Franciaország, Hollandia és Románia érintett, az EU adatai szerint 24, 11 és 10 százalékban.
Az Északi Áramlat 1 mellett több vezeték is szállít orosz gázt Európába, mintegy kétharmada Nyugat-Európába áramlik.
Az Európai Bizottság úgy véli, Európa az Oroszországból importált 155 milliárd köbméter földgázból 112 milliárd köbmétert képes lenne a jövőben helyettesíteni. Ebben a megújuló energiaforrások bővítése mellett várhatóan a cseppfolyósított földgáz (LNG) játszik majd jelentős szerepet, a probléma azonban a magas árak, valamint az, hogy rövid távon nincs elegendő tankhajó és kikötő, ezért a német kormány több LNG-terminál építését tervezi, például Brunsbüttelben és Stadéban.
Ezen kapacitások kiépítése azonban több évet vesz igénybe, azaz rövid távon Németország és Európa továbbra is az orosz földgáztól függ. Ez azt jelenti, hogy a következő télen is marad az orosz gáz.
Ráadásul, ha az európai államoknak a nyár folyamán sikerül feltölteniük gáztárolóikat, elemzők szerint lehetséges, hogy Oroszország elárasztja a piacot olcsó földgázzal, jelentős károkat okozva az európai gázimportőröknek. Ennek oka, hogy a drágán vásárolt gázt nem tudnák eladni a fogyasztóknak, ha viszont az államok az alacsonyabb gázárak reményében nem töltik fel a tározóikat, Oroszország mesterségesen szűkítheti a kínálatot, előidézve ezzel a földgáz árának további emelkedését.
A Focus elemzését úgy zárja, hogy rövid távon Európa mindenképpen függő viszonyban marad az orosz földgáztól, így például az Északi Áramlat 1 leállítása keményen érintené Európát, de leginkább Németországot.
A lap szerint a fogyasztóknak fel kell készülniük arra, hogy a gáz- és olajárak tovább emelkednek. Úgy vélik azonban, hogy hosszú távon az idő Európának dolgozik, és ha az államok megszabadulnak az orosz függőségtől, az lehetővé teszi, hogy az árak normalizálódjanak, azonban a korábbiaknál valamivel magasabb szinten.
Forrás: Focus, MTI, hirado.hu
Cikk megosztása
