Gulyás Gergely: ebben a ciklusban megduplázzuk a pedagógusbéreket
Január 18. 12:08 Közélet | Szerző: Megyeri József
Az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé az Európai Bizottság elnöke a további uniós források felszabadítását, a bizottság és az Európai Parlament két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, a csütörtöki Kormányinfón.
Gulyás Gergely azt mondta, a szerdai európai parlamenti (EP) vita mindenkinek világos képet adott: az Európai Bizottság is elismerte azokat a lépéseket, amelyeket a magyar kormány elsősorban a igazságszolgáltatás függetlenségéért tett, de a bizottság elnöke a további uniós források felszabadítását az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé.
Közölte: a kormány idei első ülésén megállapították, hogy a tavaly év végi megállapodásnak megfelelően immár folyamatosan érkeznek az uniós pénzek. Magyarország ugyanis már májusban megállapodott az Európai Unióval arról, hogy az igazságszolgáltatást érintő - magyar álláspont szerint indokolatlan - módosítások közül melyeket kell elfogadni ahhoz, hogy a bizottság is belássa azt, amit az elnöke szerdán az EP-ben is elmondott: a magyar jogszabályok szavatolják az igazságszolgáltatás függetlenségét - emlékeztetett. Hozzátette: ez korábban is így volt, épeszű ember a magyar bíróságok függetlenségét nem kérdőjelezte meg.
Az Európai Bizottságnak kellett még fél év, hogy ezt belássa, és mostanra a Magyarországnak járó források egy részét felszabadítsa - közölte, hozzátéve azonban: a bizottság és az EP két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak, minden korábbi népszavazás eredményénél nagyobb támogatottságot kapott ugyanis a migrációellenes álláspont, majd még ezt is felülmúlta a gyermekek LMBTQ-propagandától való megóvásáról szóló népszavazás eredménye. Elmondása szerint ez mutatja azt is, hogy vannak korlátai a bizottsággal való megállapodásnak.
Olyan ügyekben, amelyek nem károsak, a magyar kormány hajlandó megállapodásra jutni, de azokban a kérdésekben, amelyekről a magyarok világosan véleményt nyilvánítottak, ez antidemokratikus és elfogadhatatlan lenne - hangsúlyozta.
Magyarország számára még a bizottság akarata esetén sem fogadható el az, hogy a gyerekek körében LMBTQ-propagandát lehessen terjeszteni, mint ahogy az az álláspont sem adható fel, hogy a magyarok határozzák meg, kikkel kívánnak együtt élni, hiszen mindkét ügyben népszavazás is zajlott - rögzítette a miniszter.
Úgy vélte: a vitából kiderült, hogy a magyar baloldal nem adta fel azt a reményét, hogy a tanárbérek emelését megakadályozza. Az "ismert magyargyűlölő" külföldi képviselők mellett magyarok, többek között a Momentum képviselői is felszólaltak, elfogadhatatlannak tartva, hogy Magyarország EU-s forrásokhoz jusson.
Ugyanakkor a baloldal nem tudta megakadályozni, hogy az EU-s források tanárbéremelésre fordítható része rendelkezésre álljon, ezért a kormány korábbi ígéretének megfelelően a tanárok fizetésemelésében nagyot tudnak előre lépni - tette hozzá.
Bejelentette: már februárban átlagosan 32,2 százalékos fizetésemelést kapnak a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók, jövőre újabb 21 százalékos emelés várható. Azzal lehet számolni, hogy az idén több mint 672 ezer, jövőre több mint 812 ezer, 2026-ban pedig körülbelül 880 ezer forint lesz a pedagógusok átlagbére. Ezzel ebben a ciklusban, 2022 és 2026 között a pedagógusbéreket meg tudják duplázni - tette hozzá.
Jelezte: január 30-ig minden pedagógus meg fogja kapni a megemelt fizetésről szóló határozatot.
Rögzítette: az Európai Unióból érkező pénzek is "a mi pénzeink", nem ajándékba kapjuk őket. Elmondta, a tanárok béremelése mintegy 6000 milliárd forintba kerül, ebből 1,77 milliárd eurót, azaz 700 milliárd forintot biztosít az Európai Bizottság.
Közölte: március 1-től átlagosan húsz százalékkal nőnek a szakápolói bérek, így a szakápolók keresete átlagosan 715 ezer forint lesz. Emlékeztetett, a kormány az európai gyakorlatot alapul véve korábban úgy döntött, hogy az orvosbérek 37 százalékában határozza meg a szakápolói kereseteket.
Gulyás Gergely kitért a nyugdíjak január 1-jétől történő emelésére is, jelezve, abban bíznak, a hatszázalékos növelés lényegesen magasabb lesz, mint az idei infláció. Hangsúlyozta: a tavalyi igen magas infláció mellett is emelkedtek a nyugdíjak, összesen 18,5 százalékkal.
A miniszter beszámolt arról, hogy a rendvédelmi dolgozók bére 79 500 forinttal nőtt átlagosan, a 2022-es átlagos 116 ezer forintos emelést követően. A rendvédelmi dolgozók munkájának értékét mutatja, hogy Magyarország a világ legbiztonságosabb országai közé tartozik - húzta alá, hozzátéve, hogy a katonáknál pedig átlagosan 11 százalékos béremelés valósult meg január 1-jével.
A családtámogatásokról szólva jelezte: a gyed 373 ezer forintra emelkedett, a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatók esetében 186 ezer forintra, a mesterképzésben tanulóknál 228 200 forintra nőtt.
Hozzátette: a családtámogatási rendszer új szabályai is január 1-jétől léptek hatályba, ezektől azt várják, hogy különösen a kisebb településeken az ingatlanpiacra is jó hatással lesznek.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter összegzése szerint Magyarország minden nehézség - az inflációs gazdasági helyzet és a háborús helyzet - ellenére egy olyan gazdaságpolitikát tud folytatni, amellyel leküzdhetők az infláció okozta nehézségek, és egyúttal reálbéremelést tudnak megvalósítani. Ez most a tanároknál látványos és bíznak benne, hogy a közoktatás színvonalának emelkedéséhez is hozzájárul majd - mondta.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közölte: a szerdán éjfélkor zárult, a szuverenitás védelméről szóló nemzeti konzultáción 1 518 455-en vettek részt, a kérdésekre válaszolók 84 százaléka postán küldte vissza az íveket.
A kormányszóvivő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a nemzeti konzultáción, amelyen az emberek a többi között a brüsszeli migrációs tervekről, a fegyverszállítás kérdéséről, az ukrán uniós tagságról vagy a génmódosított ukrán gabonáról nyilváníthattak véleményt.
Úgy fogalmazott: a magyarok el tudták mondani a véleményüket, ellentétben a többi uniós polgárral, Brüsszel ugyanis nem kérdezte meg az uniós polgárokat ezekről az őket mélyen érintő, nagyon fontos kérdésekről.
Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta: a konzultáció eredményeként azon lesznek, hogy a magyar emberek hangját Brüsszelben hallassák.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva nem tartotta elképzelhetőnek, hogy elvegyék Magyarországtól a soros EU-elnökséget. "Mi teszünk szívességet" az Európai Uniónak, hogy egy vezetésre képes, egységes kormány, amelynek már van rutinja az elnöki feladatok ellátásában, rendelkezésre áll - fogalmazott. Szimbolikus ügy az uniós elnökség, nagy jelentőséget nem tulajdonítanak neki, de Magyarország tisztességesen el fogja látni - rögzítette.
A miniszter szintén kérdésre "a cinizmus, a romlottság és a pofátlanság csúcsának" nevezte, hogy Cseh Katalin momentumos politikus személyében olyan ember érvel amellett, hogy Magyarország ne kapjon uniós forrásokat, akinek családi cége részesült ilyen pénzben, és azok felhasználását büntetőeljárás keretében vizsgálják.
Jelezte: sok mindentől függ a megegyezés a Magyarországnak járó uniós források kifizetéséről. "Tárgyalunk a bizottsággal" - fogalmazott, emlékeztetve arra, hogy ha nem "vörös vonalak" átlépéséről volt szó, Magyarországgal lehetett tárgyalni. "Én alapvetően optimista vagyok" - jelentette ki Gulyás Gergely.
A migráció és a gyermekvédelem ügyében nem lehet kompromisszumot kötni - mondta a miniszter, hozzátéve, "a többi területen egyezkedünk, és bízunk is benne, hogy egyezségre jutunk". Ráadásul vannak források, "jó néhány milliárd euró" értékben, amelyek akkor is megszerezhetők, ha e két kérdésben nincs egyezség - mondta.
A tárcavezető arról beszélt: az EU-ban "nyers hatalmi küzdelem zajlik", és "a magyar kormányt nem szeretik", e két téma miatt, így csak akkor adnak pénzt, "amikor már muszájnak érzik".
A gyermekvédelmi törvény további szigorításáról az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata tükrében elmondta: a mostani rendszer alapvetően jó, de egyetlen képviselő, frakció sincs elzárva attól, hogy még jobb, a hatékonyságot növelő javaslatot tegyen. Vannak ügyek, amelyek nem képezhetik semmilyen árukapcsolás tárgyát, a gyermekvédelem ügye ilyen - jelentette ki.
Az EP-választásokról szólva Gulyás Gergely úgy vélte: a cél, hogy 21, a politikai nézetkülönbségek dacára is a magyar érdeket képviselő európai parlamenti képviselője legyen Magyarországnak. Ez ma nincs így - fogalmazott, megjegyezve, a nettó hatmillió forintot kereső baloldali képviselők azon dolgoznak, hogy olyan helyzetbe hozzák a bizottságot, hogy ha akar, se engedjen a vitában, és fizessen ki pénzeket Magyarországnak.
Ebben a politikai játszmában vannak a magyar érdekek képviselői, és vannak, akik ezzel szemben állnak. És ma a magyar baloldal európai parlamenti képviselői egyértelműen és élesen szemben állnak a magyar érdekekkel - jelentette ki.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország nem Ukrajna támogatásáról zárkózik el, hiszen eddig is támogatta kétoldalú és uniós alapon is. A kormány kezdettől azt javasolta, hogy válasszák le a kérdést az uniós költségvetésről és helyezzék azt nemzeti alapra - tette hozzá.
Amikor arról kérdezték, mi adna értelmet a magyar-ukrán csúcstalálkozónak, legfontosabb elemként a kárpátaljai magyarság ügyét említette, mondván, még nem adták vissza az oktatási törvény első módosítása előtt élvezett jogok mindegyikét.
Arról, hogy lát-e reményt arra, hogy Ukrajnával enyhül a viszony, azt javasolta: semmiképpen ne zárják ki ennek a lehetőségét. A magyar kormánynak alkotmányos kötelezettsége, hogy jószomszédi és jó nemzetközi kapcsolatokra törekedjen, a Kárpátalján élő magyarok okán pedig egy speciális érdekeltségünk a nemzeti jogok érvényesítése.
Egy esetleges Orbán-Zelenszkij találkozóról közölte: a külügyminiszteri találkozó maga az előkészülete ennek. Hozzátette: "amikor Zelenszkij elnök elutazott Argentínába, hogy találkozhasson a magyar miniszterelnökkel", akkor Orbán Viktor elmondta, nem zárkózik el a találkozótól, csak legyen annak értelme. Ha tudnak előre lépni Kárpátalja, a különböző álláspontok megértése terén, vagy a béke irányába, akkor egy ilyen találkozónak van értelme - fejtette ki.
Az új lengyel kormány lépései kapcsán azt javasolta: jól fontolják meg a választók, hogyan döntenek egy választáson. Ha valakinek bármilyen kétsége van azzal kapcsolatosan, hogy "micsoda inkorrekt, hipokrita és kettős mércét alkalmazó banda uralja Brüsszelt", akkor elég megnézni azt, ami Lengyelországban történik, és az arra adott brüsszeli reakciókat - fogalmazott. A magyar kormány a jelenlegi Európai Unió egyik nagy gyengeségének tartja a belpolitikába való beavatkozást - mondta.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva közölte: Orbán Viktor és Donald Tusk nemrég hivatalba lépett lengyel miniszterelnök a közelmúltban nem vettek részt hivatalos kétoldalú találkozón, de az uniós csúcson nemrég találkoztak.
Arra is kitért: Robert Fico szlovák miniszterelnök kedd budapesti látogatása során elmondta, hogy Szlovákia Magyarország mellett áll Brüsszelben, de nekik is szükségük van arra, hogy Magyarország Szlovákia mellett álljon.
A visegrádi négyek együttműködéséről a miniszter azt mondta: a politikai nézetkülönbségek dacára vannak közös érdekek, így egy "pragmatikus együttműködésnek" tere van; bizakodását fejezte ki, hogy a csoport következő találkozójára 2024 első felében sor kerülhet.
Gulyás Gergely egy másik kérdésre annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani elnöknek van a legnagyobb esélye arra, hogy az Európai Bizottságot továbbra is vezesse.
Svédország NATO-csatlakozásáról szólva azt mondta: "úgy látszik, hogy a svédeknek ez nem ilyen fontos, mint a NATO főtitkárának", aki az év első felére tette a belépés dátumát, "mert bennünket svéd részről senki nem keresett".
Ha a svédeknek nem fontos, nekünk miért legyen az? - tette fel a kérdést Gulyás Gergely, hangsúlyozva, a kormány el akarja kerülni, hogy utolsóként ratifikálja Magyarország a svéd csatlakozást. Vannak ismert aggályok, ezeket kellene eloszlatni; a bizalomerősítéshez kapcsolatfelvételre van szükség - fogalmazott. Arra is emlékeztetett: a török parlament már többször bejelentette, majd elhalasztotta a szavazást ebben az ügyben. "Tehát várjuk meg, hogy mikor döntenek a törökök" - tette hozzá.
Több ország, nyilván, nagyobb erő - válaszolta a miniszter arra a kérdésre, kimondható-e hogy növeli a NATO erejét Svédország csatlakozása, minimálisnak, szerénynek nevezve a svéd hozzájárulást a szövetség erejéhez.
Nem tudunk olyan konfliktust a világban, ahol ez döntő lenne - mondta Gulyás Gergely, utalva arra, hogy a szövetségen belül az USA a döntő erő, néhány más állam ereje számottevő még.
A Száhel-övezetben tett magyar látogatásról elmondta: ma a migráció egyik legfontosabb kibocsátási pontja a térség. Az az álláspontjuk, hogy helyben kell segíteni és ehhez szeretnének hozzájárulni a Hungary Helps programon keresztül - erősítette meg.
További felvetésre közölte: a csádi katonai misszió jól halad.
A latin pátriárka magyarországi tárgyalásairól azt mondta: a legfontosabb téma az volt, hogy Magyarország a Hungary Helps program keretében milyen módon tud hatékonyan segítséget nyújtani a szentföldi keresztényeknek és az izraeli-Hamász konfliktus áldozatainak.
A német gazdatüntetésekről szólva személyes véleményként elmondta: azt a zöldítési politikát, amit valaki valamikor kitalált, a józan ész határain túl is erőltetik, a huszadik extra adó kivetését a dízelt használó gazdákra nyilvánvalóban nehéz tudomásul venni. Kitért arra a belpolitikai instabilitásra is, ami korábban a német belpolitikát sosem jellemezte, a német kancellár megítélése sosem volt ilyen rossz és van egy hárompárti koalíció, akik sok kérdésben nem értenek egyet. Az együttes támogatásuk már csak 30 százalék közeli, ami korábban elképzelhetetlen lett volna.
Az Európai Unió egy hónapon belül életbe lépő digitális direktívájáról szólva Gulyás Gergely hangsúlyozta: szükséges és hasznos volna a nagy technológiai cégekkel - köztük a Facebookkal és a YouTube-bal - szembeni egységes európai fellépés.
Az más kérdés, hogy ma az Európai Unió is elfogadja a szólásszabadság olyan korlátozásait, olyan alapjogi korlátozásokat, amelyeket a magyar kormány, klasszikus liberális álláspontot képviselve egyébként nem tart elfogadhatónak - jelentette ki.
Jelezte: a magyar kormány is képviseltetni fogja magát abban a szervben, amely az adókötelezettségtől a kommentkorlátozás "rendkívül aggályos" szabályainak áttekintéséig foglalkozik a területtel.
Gulyás Gergely a főpolgármester-választásra vonatkozó kérdésre közölte: a Fidesz jövő heti elnökségi ülésének egyik témája lesz, kit indítanak az önkormányzati választáson a budapesti főpolgármesteri posztért. A Fidesznek lesz saját jelöltje - erősítette meg.
A közlekedési bérletek ügyéről azt mondta: a főváros és a Építési és Közlekedési Minisztérium tárgyalásban állnak, a cél az, hogy úgy tudjon közösen terheket vállani a kormány és a főváros, hogy azzal valamennyi budapesti és agglomerációs közlekedő jobban járjon.
A Pest vármegyei ügyeleti rendszer átalakításáról elmondta: 17 vármegyében már bevezették az ügyeleti ellátás új formáját, itt közmegelégedésre, lényegesen magasabb színvonalon biztosítják az ellátást, pozitívak a tapasztalatok. Ha vannak indokolt kritikák - a hosszú utazást annak tartja - akkor kell néhány helyen olyan pontokat létrehozni, ahol az ügyeleti ellátás biztosítható.
Az ingyenes SMA-szűrés megszüntetéséről azt mondta, átmeneti helyzetnek tekinti, helytelennek tartja és bízik benne, hogy a kormány hamarosan visszaállítja az eredeti helyzetet.
A felmentett kórházigazgatók utódainak kinevezéséről a miniszter úgy nyilatkozott, a pályázatok kiírása folyamatban van.
A miniszter arról is beszélt: a baloldal mellett a pedagógusszakszervezetek voltak a béremelés legfőbb "ellenségei". Rámutatott: 2000 óta jelentősen nem csökkent jelentősen a pedagógusok száma, a gyerekeké viszont igen; a kérdés az, hogy át kell-e alakítani az iskolai struktúrákat. Szerinte bizonyos területeken - az informatika, a természettudományok és az idegen nyelvek oktatásában van pedagógushiány. Úgy vélte: a tanárok béremelése ugrásszerűen növeli majd a pályát választók számát.
Gulyás Gergely a költségvetést érintő kérdésre elmondta: tavaly is sikerült csökkenteni a hiányt és csökkent az államadósság is. A cél az, hogy idén is így legyen, és visszatérjenek a normális pénzügyi gazdálkodáshoz, ami a jelen kormány időszakát mindig is jellemezte, amikor nem volt külső válság. Úgy látja, hogy most már a szomszédban zajló háborúnak sincs olyan durva és közvetlen hatása, mint a tavalyi évre volt - jelezte.
A Budapest Airport megvásárlásáról azt mondta: még nincs megállapodás, ám az egyezség bejelentése "rendkívül közel van", reményei szerint február végéig, de akár jóval előbb is megtörténhet.
Egy másik kérdésre Gulyás Gergely nagy mulasztásnak nevezte, hogy eddig senki nem oldotta meg a Liszt Ferenc repülőtér gyors elérhetőségét. Amint a reptérrel kapcsolatos adásvétel lezárult, a következő feladat az, hogy gyorsvasúttal is be lehessen jutni a reptérről Budapestre - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Elmondása szerint kormányülésen is volt már vita az energiaitalok forgalmazásának korlátozásáról, de döntés még nem született. Várhatóan a frakcióülésen is megvitatják a kérdést, hiszen van egy erről szóló KDNP-s szigorítási javaslat - tette hozzá.
A további otthonfelújítási pályázati lehetőségeket firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta, minden támogatási programot bejelentettek már, újabbakról a kormány nem döntött.
Arra a kérdésre, hogy a Szegedre tervezett kínai BYD-beruházás ügyében uniós vizsgálat indulhat, és ez veszélyeztetheti-e annak sikerét, azt mondta: reméli, az Európai Bizottság a józan ész pártján marad, és olyan külső befolyás nem érvényesül, ami a Kínával való kapcsolatok megszakítása felé akarja tolni Európát.
A vendégmunkások alkalmazásáról a miniszter úgy nyilatkozott: Magyarországon világos, egyértelmű szabályok vannak; akkor lehet külföldit alkalmazni, ha magyar nem vállalja el az adott állást. Szavai szerint "kizárja a szabályozás a visszaélést", hiszen külföldiek felvétele előtt a magyar jelentkezőt kell előnyben részesíteni.
A miniszter közlése szerint az igazolási időszakok eltérő jellegzetességei miatt vették ki a harmadik országok munkavállalóira vonatkozó szabályok alól a sportolókat. Megemlítette: "ma már világjelenség", hogy gyakorlatilag hazai játékosok nélkül állnak fel európai csapatok, de ennek oka az Európai Unió, amely az 1990-es években eltörölte azt a szabályt, amely háromban maximálta a külföldi játékosok számát a klubcsapatokban.
A február elejére várható neonáci felvonulásokat emlegető kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon a gyülekezési jognak világos korlátai vannak: ha az emberi méltóságot nyilvánvalóan sértő célja van egy demonstrációnak, azt be lehet tiltani. Hozzátette: külföldi titkosszolgálatokkal is zajlik együttműködés a külföldről érkező szélsőségesek kiszűrése érdekében.
További kérdésre Gulyás Gergely megjegyezte, soha nem pénzügyi akadálya volt a Sorsok Háza megnyitásának, a kormány azt gondolta, gondolja, helyes cselekedet, ha a holokauszt gyermekáldozataira emlékező és emlékeztető múzeum nyílik. Hozzátette: a magyarországi zsidó szervezetek közötti "méltatlan és kisstílű vita" akadályozza a megnyitást. Azt várjuk, hogy konszenzus legyen - mondta.
A miniszter az azonos nemű párok örökbefogadásával kapcsolatos kérdésre hangsúlyozta: az a gyermek nyilvánvalóan hátrányt szenved el, akinek nem egy édesanyja és egy édesapja van. Ezt azzal lehet leginkább enyhíteni, ha ezt tudjuk garantálni - fűzte hozzá.
Emlékeztetett: előfordul olyan, hogy valaki a házasság felbomlása után homoszexuális kapcsolatot létesít, természetesen a gyermeke felügyeleti joga ebben az esetben megmarad, ahogy a másik szülőé is közös felügyeleti jog esetén.
Ami az azonos neműek között fennálló élettársi kapcsolatot illeti, ezek száma Magyarországon ma 403 - jegyezte meg, hozzátéve: a kormány az örökbefogadási szabályok terén nem tervez változtatást.
A kormánytagok vagyonának bizalmi vagyonkezelésbe adására vonatkozó kérdésre elmondta: bizalmi vagyonkezelés esetén a kormánytagoknak pontosan ugyanarról kell számot adniuk, mint ha nem élnek a bizalmi vagyonkezelés lehetőségével, hanem vagyonnyilatkozatot tesznek. Szerinte nem lenne szerencsés annak kizárása, hogy az üzleti életben sikeres emberek csatlakozzanak a kormányhoz, minden jövőbeli kormánynak is lehetnek olyan tagjai, akik átlátható módon, üzleti sikereikkel jelentős vagyonra tettek szert. Semmilyen vagyoneltitkolási célja nincs a szabályozásnak - rögzítette Gulyás Gergely.
MTI
Cikk megosztása
