.jpg)
Gulyás Gergely: háborús időben készül a költségvetés
2023. május 11. 11:56 Közélet | Szerző: Megyeri József
A kormány május 30-án nyújtja be a jövő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek, amely július 7-én fogadhatja el azt - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A tárcavezető kifejtette: számtalan nehézség közepette kell megtervezni a jövő évi büdzsét, "hiszen háborús időket élünk". Ennek ellenére a kormány megtartja azt a jó gyakorlatot, hogy a tavaszi időszakban nyújtja be a költségvetési tervezetet, mert ezzel a kormány kiszámíthatóságot teremt, a gazdaság számára is fontos üzenetet küld és rögzíti azokat a gazdaságpolitikai célkitűzéseket is, amelyeket a kormány a jövő évben a nehezebb körülmények között is el akar érni - jelentette ki.
Hangsúlyozta: olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Számolni kell a háború elhúzódásának lehetőségével, de fontos, hogy a kitűzött célokat meg tudják őrizni, valamint csökkentsék a hiányt és az államadósságot - mondta.
Megjegyezte: a költségvetési hiány esetében 2,9 százalékkal számolnak.
Kitért rá: a büdzsé tervezetét május 20. környékén adják át a Költségvetési Tanácsnak.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, háborús idők forgatókönyve alapján jött létre a költségvetés tervezete, béke és a szankciók kivezetése esetén viszont a költségvetés mozgástere jelentősen megnőne, az ország helyzete lényegesen könnyebb lenne.
Azt mondta: háborús időkben a honvédségre többet kell költeni és az infláció is sokkal magasabb. Éppen ezért a magyar kormány álláspontja a háború kezdete óta változatlan: azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget - hangsúlyozta.
A kormány ismét meghosszabbítja a kamatstopot - amelynek hatálya június 30-ával járna le - és addig tartja fenn az intézkedést, ameddig a jegybanki alapkamat 10 százalék alá nem csökken - jelentette be Gulyás Gergely.
Emlékeztetett: a kormány 2022 januárjában döntött a lakossági kamatstop bevezetéséről, és ezt 2022 novemberében a kis- és közepes vállalkozásokra is kiterjesztette, azóta pedig már több alkalommal is meghosszabbította az intézkedést.
Hangsúlyozta: pillanatnyilag az infláció mértéke és ebből adódóan a jegybanki kamat mértéke miatt nem tudnak változtatni a kamatstop intézményén. Ha jegybanki alapkamat 10 százalék alá csökken, akkor fogja a kormány kivezetni a kamatstopot. Ehhez egy számjegyű inflációra van szükség, és a kormány úgy gondolja, hogy ez az idei év végére elérhető - mondta.
Jelezte: a jelenlegi helyzetben a kamatstopok kivezetése olyan mértékű törlesztőteher növekedést eredményezne, ami az érintett családoknak, kis- és közepes vállalkozásoknak komoly, sok esetben teljesíthetetlen nehézségeket eredményezne. A családoknál például a kamatstop kivezetésével az éven belül átárazódó hitelek esetén átlagosan 60 százalékkal, a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban fixált jelzáloghitel esetén pedig mintegy 24 százalékkal emelkedne átlagosan a törlesztőrészlet - részletezte.
Hangsúlyozta: a kamatstop mintegy 350 ezer magyar családot védett meg a magas kamatokkal szemben és jelenleg is több mint 300 ezer családot érint közvetlenül a döntés, a kamatstoppal védett hitelállomány mértéke pedig meghaladja az 1360 milliárd forintot. Hozzátette: a kamatstop 2022-ben 80 milliárd forinttal, 2023 első felében pedig további 60 milliárd forinttal segítette a családokat, így összesen 140 milliárd forintnyi szankciós kamatfelárat vesz le a háztartások válláról.
Kitért arra is: a kamatstop kiterjesztése 60 ezer kis és közepes vállalkozást érintett, jelenleg pedig több mint 28 ezer vállalkozás, közel 1000 milliárd forintnyi hitelállománya esik az intézkedés hatálya alá, így a cégek 2022 novemberétől összesen mintegy 80-85 milliárd forintot takaríthattak meg. Ez jelentős mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a kkv-szektor meg tudta őrizni a stabilitását és a foglalkoztatotti állományát - emelte ki.
Az ukrajnai háború kapcsán hangsúlyozta: a pápa magyarországi látogatása is megerősítette a kormányt abban, hogy erkölcsileg is az azonnali tűzszünet és a béke az egyetlen helyes álláspont a háborúval kapcsolatban.
"Azzal, hogy a világ kiemelkedő erkölcsi tekintélye, a római pápa is a béke pártján áll, ahogyan Magyarország is, azt mondhatjuk, hogy a lehető legerősebb morális támogatást kapta meg a magyar álláspont" - fogalmazott Gulyás Gergely. Jelezte: ha a Vatikán béketervvel készül, ahogyan azt a pápa jelezte, hogy Magyarország ezt a békemissziót támogatni fogja.
Ismét leszögezte, hogy a háború kérdésében a kormány álláspontja változatlan: azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget.
A pusztítás mértéke már most is felmérhetetlen, több százezer ember vesztette eddig életét a háborúban, életeket menteni csak tűzszünettel lehet - hangsúlyozta.
Az igazságügyi törvény módosításával néhány héten belül mindenben megfelel a kormány az uniós kohéziós pénzek folyósításához támasztott feltételeknek - közölte a miniszter.
Hangsúlyozta: noha az igényeknek nem volt jogalapja, de teljesítettük a feltételeket, sok esetben túl is teljesítettük azokat. Így körülbelül egy hónap múlva tudunk számlákat küldeni Brüsszelnek, akik reményeink szerint ezeket ki is fogják fizetni - fogalmazott Gulyás Gergely.
Jelezte: nem az uniós helyreállítási alapból, hanem a hétéves költségvetés kondicionalitási eljárással nem érintett részéből hívnának így le pénzeket.
A cél az, hogy Magyarország számára minden forrás elérhető legyen - jelentette ki. Hozzátette: ezzel szemben Brüsszelben és a baloldali magyar ellenzéknél "komoly ellenállás van", de arra kérik őket, "álljanak a magyar tanárok, a magyar egészségügy, a magyar gazdaság mellé".
A jövő évi költségvetés főbb számairól szólva Gulyás Gergely elmondta, az inflációs adat esetében a kormány a jegybankhoz van kötve, amely jövőre 6 százalékos inflációt prognosztizál. A növekedés 3-4 százalék között várható, a kormány optimista, úgy gondolja, az idei év nehézségei után lehetséges egy komolyabb, 4 százalékos gazdasági növekedés - ismertette.
Hozzátette: az államadósságot szeretnék 70 százalék alá csökkenteni.
Gulyás Gergely kitért rá: extraprofitadót terveznek jövőre is, de csökkentett mértékben, a részletekről a költségvetés végleges változatának kialakulásakor tájékoztatnak.
A jövő évi büdzsé tervezésével kapcsolatban elmondta: az energiaár előrejelzése a folyamat egyik legnehezebb, legvitatottabb pontja.
Türelmet szeretnék kérni, május 20-ig ez megismerhető lesz - mondta erről az adatról, majd annak a véleménynek adott hangot, hogy - noha van egy óriási bizonytalanság ezen a területen - jövőre az ideinél lényegesen alacsonyabb árakkal lehet számolni.
A tervezés "a jelenlegi helyzetben magasabb kockázattal jár, mint a korábbi években", ám "vannak olyan üzenetek, amelyeket világossá és egyértelművé kell tenni", ezért több érv szól a költségvetés nyári elfogadása mellett, mint ellene.
A miniszter elmondta: "lényegesen nagyvonalúbb" a működés és a fejlesztés területén is az ideinél a 2024-es a honvédelmi költségvetés. Az inflációnak megfelelő béremelést biztosítani kell - fogalmazott Gulyás Gergely.
A 2023-as adatokról elmondta, várakozásaik szerint nyáron radikálisan csökkeni fog az infláció. Hozzátette: az élelmiszerárstopokat mindaddig fent kell tartani, amíg ilyen magas az infláció.
Emlékeztetve arra, törvényi kötelezettség, hogy kiegészítő nyugdíjemelést kell adni, ha az infláció magasabb a tervezettnél, Gulyás Gergely jelezte, "ma még korai erre választ adni", hogy lesz-e ilyen intézkedés.
Az idei hiánycél tarthatóságával kapcsolatban azt mondta, minden évben úgy szokott lenni, hogy az első félévben az ország eléri a költségvetési hiány jelentős részét, majd a második félévben mérséklődik, az utolsó hónapban pedig csökken a hiány.
Ez idén is így van, de az adatok a vártnál valamivel rosszabbak - mondta, hozzátéve, az a kérdés, hogy ez a költségvetési hiány vártnál magasabb mértékéhez vezet-e.
Elmondta, ezzel kapcsolatban két álláspont van. Az egyik szerint az első félév a gazdaság szempontjából rossz, a növekedés mérsékelt, vagy minimális csökkenés várható, a második félévben viszont növekedni fog a gazdaság és a két hatás elég ahhoz, hogy tartsák a költségvetési hiányt - magyarázta.
A másik álláspont szerint - folytatta - intézkedések nélkül a hiány nem lesz tartható. Ma még túl korán van ahhoz, hogy a két álláspont közül el lehessen dönteni, melyik a helyes - tette hozzá.
Közölte, a kormány több mint tíz alkalommal egyeztetett a pedagógus-szakszervezetekkel, és az egyeztetéseken van amiben egyetértettek, van amiben nem. Hozzátette: a kormány a pedagóguséletpályával kapcsolatban rendkívül sok területen engedett, jónéhány területen pedig konszenzus van. Maradtak fent vitás kérdések is, ezekben a kormánynak kell dönteni, a jogszabályt ennek megfelelően kell elfogadni - mondta.
Szerinte ma a pedagóguséletpályával kapcsolatos problémák bérjellegűek. Amíg alacsony a pedagógusok jövedelme, addig könnyebb hergelni a pedagógusokat a kormánnyal szemben - tette hozzá.
Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: abban a pillanatban, hogy az Európai Bizottság garanciát ad a kifizetésre, meg tudják emelni a pedagógusbéreket.
Úgy folytatta, a szakszervezetek vezetőinek felelősségük van abban, hogy támogatják azokat a politikai erőket, akik mindent megtesznek a tanárbéremelés ellen. A legfőbb akadálya a tanárbéremelésnek a magyar baloldal - hangoztatta.
Szerinte a béremelést a baloldali képviselők "rendkívül kártékony" tevékenysége, "politikai akciója", "a magyar baloldal aknamunkája" miatt nem lehetett végrehajtani; a baloldali képviselők hatmilliós fizetéssel sokallják, hogy a pedagógusok bruttó 800 ezer forintot keressenek.
Miért nem kap Magyarország pénzeket? Azért, mert nem vagyunk szimpatikusak - jelentette ki, hozzátéve, miközben korrupciós vádakat hangoztatnak Brüsszelben, minden e területen kért módosítást végrehajtott Magyarország, ráadásul az oktatás területével kapcsolatban ilyen kifogások fel sem merültek.
A miniszter úgy vélekedett, a diákok tiltakozásának az vethet véget, ha a jogszabályokat mindenki betartja.
A tüntetés szervezése mögött politikai szándékok állnak - jelentette ki, hozzátéve, ezeknek a politikai erőknek "semmi nem kevésbé fontos, mint a magyar pedagógusok ügye", és ha belátják, hogy saját céljaik elérésében ez az eszköz káros, fel fognak hagyni a tiltakozással.
Azt is rögzítette: ha rajta múlna, akkor a Színház utca akkor is le lenne zárva, amikor már nem zajlik ott építkezés. Arra hivatkozott: a világon alig található olyan miniszterelnökség, köztársasági elnöki hivatalnak otthont adó épület, "ahol a falat bárki megfoghatja". Ha ezt valaki a Fehér Háznál megpróbálja, ott nem könnygáz lesz, hanem lelövik azonnal - jegyezte meg. Ugyanakkor jelezte azt is: erről nem az ő feladata lesz dönteni.
Közölte: a kordon felállítását a beruházó kérte az építkezés kezdetekor, mintegy másfél évvel ezelőtt, és miután ez biztonsági zóna, ezért egy háromoldalú megállapodást köttetett a készenléti rendőrség, a beruházó, illetve a várkapitányság között.
Szerinte mindenféle politikától mentes szakmai döntés született az ügyben, a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester állítása - miszerint védett személy miatt zárták le a területet - pedig tényszerűen nem igaz.
Megjegyezte, az a helyes, ha az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon a pedagógus-életpályamodellről szóló törvényt el tudja fogadni.
A minisztert kérdezték arról, mekkora esélyét látja a déli körvasút megvalósulásának, miután a bíróság ismét megsemmisítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét. Gulyás Gergely értékelése szerint az önmagát zöldnek tekintő városvezetés a budapesti lakosok érdekeivel szemben azoknak a pártjára állt, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne fejlődhessen a tömegközlekedés a fővárosban. Szerinte a főváros a legdurvább környezetszennyezők pártján van. Az elmúlt 32 évben fővárosi vezetés és főpolgármester Budapest érdekei ellen hasonló nagyot még nem vétett.
Hozzátette: a déli körvasútról teljes politikai konszenzus volt nem csupán Tarlós István volt főpolgármesterrel, hanem a jelenlegi baloldali városvezetéssel is. Karácsony Gergely főpolgármesterrel aláírtak egy megállapodást, amelyben támogatták a jelenlegi vonalon és feltételekkel a körvasút megépítését, ezért érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a főváros vezetése a bíróságon beavatkozott a körvasút megépítése ellen - mondta.
Közölte, négyszázmilliárd forinthoz közelítő beruházásról van szó, amely nélkül a budapesti vasútforgalom nem fejleszthető tovább. Elmondta, a beruházás részben uniós pénzből valósulna meg, ezért meg kell vizsgálni, a jelenlegi határidők mellett van-e lehetőség a környezetvédelmi engedély beszerzésére. Ha nem, akkor valamilyen más vidéki projektet valósítanak meg - jegyezte meg.
A főváros ennek az országnak a leggazdagabb önkormányzata. Elvárható lenne, hogy felelős gazdálkodása mellett a budapesti tömegközlekedést működtesse - fogalmazott egy kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta: ez főváros első számú, törvényben rögzített kötelezettsége.
Arra a felvetésre, ha a Budapesti lakógyűlésen a fővárosiak támogatni fogják, hogy a Lánchídon ne közlekedjenek autók, a kormány odaadja-e a híd felújítására ígért hatmilliárd forintot. Elmondta, ha annyian vesznek majd részt a lakógyűlésen, mint a nemzeti konzultáción, érdemes lesz majd figyelembe venni azt.
Felidézte, megállapodás volt arról, hogy a kormány akkor járul hozzá a Lánchíd felújításához, ha a felújítást megelőző forgalmi helyzetet a főváros helyreállítja. Ez nem történt meg - közölte.
A miniszter a szürkegazdaság fehérítését várja attól a döntéstől, hogy a kormány 27 százalékról 5 százalékra csökkenti városnéző buszok áfáját. Hozzátette: ezzel egyidőben bevezették a kizárólagos elektronikus fizetést is ebben a szektorban. Valószínűleg azzal, hogy kifehéredik az egész terület, a magyar állam nem fog jelentős bevételektől elesni - mondta.
A Fidesz akkor nevezi majd meg főpolgármester-jelöltjét, amikor a párt elnöksége döntést hoz erről a kérdésről - mondta kérdésre válaszolva Gulyás Gergely, aki megjegyezte: ha az elnökség tagja lenne, akkor legkésőbb szeptemberben döntés születne erről.
Böröndi Gábornak, a honvédség új vezérkari főnökének kinevezésével kapcsolatban a miniszter azt mondta: a kormány hosszú ideje olyan katonát keresett a vezérkar élére, aki alapvetően változtatni akar, "fel akarja rázni a hadsereget", és úgy gondolja, hogy amikor egy szomszédos országban háború zajlik, egész másféle hozzáállásra van szükség.
Az a lényeg, hogy amikor a hatáskörében jár el a vezérkar főnöke, akkor helyesen és jól végezze a munkáját - fogalmazott a miniszter, amikor arról kérdezték, lesz-e következménye, hogy Böröndi Gábor egy interjúban hogyan értékelte Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját.
A főtiszt magyar fegyveres erőket ért bírálatai kapcsán úgy nyilatkozott, e vélemények miatt kapta meg kinevezését Böröndi Gábor, hiszen az új kihívások miatt teljesen új feladatokat kell ellátnia a honvédségnek.
Kérdezték arról, mit vár a kormány az Európai Parlament (EP) delegációjának uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos magyarországi látogatásától, a miniszter azt mondta, "az egy sajátos helyzet, amikor a pénzügyi ellenőrzést a tolvajra bízzák". Az EP-től Magyarország korrekt bánásmódra nem nagyon számíthat .
MTI
Cikk megosztása
