Hírek / Közélet

Gulyás Gergely: Magyarország ki akar maradni a háborúból, nem kíván részt venni a NATO missziójában

Május 9. 14:40 Közélet | Szerző: Megyeri József

A kormány álláspontja továbbra is egyértelmű az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban: Magyarország ki akar maradni a háborúból, és a NATO ukrán missziójában sem kíván részt venni - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. A miniszter arról is beszélt: a kínai elnök budapesti látogatása Magyarország növekvő súlyát mutatja a világpolitikában.

A miniszter azt mondta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen magyar katonákat, illetve Magyarországról fegyvereket küldeni Ukrajnába. Hozzátette: továbbra is az a kormány véleménye, hogy a háborúnak a csatatéren nem lesz megoldása, ezért a NATO-nak is minden erejével a béketárgyalások minél hamarabbi megkezdését, és azonnali tűzszünetet kellene szorgalmaznia.

Közölte: a kormány szerdai ülésén elemezte a háborús helyzetet, ami annyival lett súlyosabb, hogy újabb és újabb részletek derülnek ki azokról NATO-tervekről, amelyek a háborúba való közvetlen beavatkozás veszélyével járnak. A Kormányzati Tájékoztatási Központ erről egy "tényszerű tájékoztatást" ad majd mindazoknak, akik az ilyen kapcsolattartáshoz hozzájárultak.

A NATO ukrán missziója fegyveres katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinálását jelentené, emellett 100 milliárd dollárt kívánnak fordítani a következő öt évben a háborúra - tette hozzá Gulyás Gergely. Azt mondta: önmagában aggasztó, hogy a háború ötéves elhúzódásával számolnak. Ezekhez a tervekhez valamennyi NATO-tagország részvételét tartják szükségesnek, Magyarországon is óriási nyomás van, hogy ezeket a terveket támogassa - hangsúlyozta Gulyás Gergely.

Úgy értékelt: a helyzet nehéz, mert a NATO védelmi szövetségként a tagállamai ellen irányuló támadást úgy is megállapíthatja, hogy ehhez nem kell konkrét támadásnak történnie, elég, ha egy tagállam közvetlen veszélyét érzékeli ennek.

Gulyás Gergely szerint erre vonatkozó kísérletek, tervek már most is vannak. Kijelentette: a magyar kormány viszont azon van, hogy a NATO semmiféleképpen ne avatkozzon bele ebbe a konfliktusba, de ha mégis beavatkozik, akkor Magyarországnak, lojális NATO-tagként se kelljen bármilyen ukrán katonai misszióban részt vennie. Megerősítette: Magyarország a NATO-ban lojális szövetséges, azon országok közé tartozik, amelyek - betartva a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget - GDP-je 2 százalékát fordítja haderőre.

A kormány szerint a békét kell szolgálni és azért kell megerősíteni a magyar haderőt, hogy Magyarország garantálni tudja saját állampolgárainak és a NATO egészének a békéjét, nem pedig olyan akciókba bocsátkozni, amelyek világháborús kockázattal járnak atomhatalmak között - fogalmazott.

Jelezte: napról napra változik a helyzet, nyilvánvaló, hogy a nyári washingtoni találkozóig szeretnének a NATO-n belül valamilyen kompromisszumot kialakítani. Hozzátette: a következő napokban és hetekben további fontos egyeztetések lesznek, a honvédelmi és a külügyminiszter a Kormányinfók között is legalább heti rendszerességgel fog tájékoztatást adni.

Gulyás Gergely a kínai elnök látogatásának jelentőségéről azt mondta: az, hogy az EU-ban két fővárosba, Párizsba és Budapestre vezet az útja, mutatja Magyarország növekvő súlyát a világpolitikában. Arról, hogy a nemzetközi sajtó egy része úgy ítéli meg, hogy a párizsi út helyes, míg a budapesti helytelen, úgy vélekedett: a külpolitikában is elkerülendő lenne a kettős mérce.

A látogatás gazdasági jelentőségét azért nevezte kiemelkedőnek, mert az elmúlt két évtizedben jelentős változások történtek. A kínai GDP 2005-ben még az EU GDP-jének kevesebb mint egyötöde volt, ma pedig már Kína megelőzi az EU teljes GDP-jét. Ez jól mutatja azt, hogy az EU mennyit vesztett a versenyképességéből, Kína pedig milyen óriási utat járt be a gazdasági növekedés terén - magyarázta Gulyás Gergely.

Arra is rámutatott: a világ 500 legnagyobb vállalata közül 2004-ben még csak 15, 2023-ban azonban már 135 volt kínai, és az Egyesült Államoknak csak eggyel több ilyen vállalata van.

Ma a világ GDP-jének 18 százalékát állítja elő Kína, ezzel az Egyesült Államok után a második, az EU-t megelőzve - fűzte hozzá.

Magyarország érdeke, hogy minél több kínai beruházás érkezzen az országba - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely azt mondta: Magyarország a nemzetközi együttműködésben a konnektivitás elvét vallja, a kormány azt szeretné, ha mindenkivel előnyös üzleteket lehetne kötni ott, ahol ezek az országok a legkiválóbb termékeket állítják elő. Kínával is olyan területeken kötnek megállapodásokat, amelyekben a távol-keleti ország csúcskategóriát képvisel a világon - jegyezte meg.

A tárcavezető hangsúlyozta: örülnek az EU-ból érkező befektetéseknek, a magyar külkereskedelem csaknem négyötöde az EU országaival áll fenn - kiemelt szerepe van itt Németországnak -, de az amerikai, illetve a dél-koreai befektetéseket is örömmel fogadják.

Azok a befektetések, amelyek Magyarországon munkahelyet teremtenek, tőkét hoznak, a magyar gazdaság érdekét szolgálják, és a minél magasabb fizetésekhez járuljanak hozzá - jelentette ki.

A nemzetközi gazdaságban az erősek nem elzárkóznak, hanem összefognak - hangsúlyozta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ezt fogja képviselni a kormány a csütörtöki és pénteki találkozókon is.

A 2023-as gazdasági célkitűzés, a háborús infláció letörése eredményes volt és megvalósult, márciusra 3,6 százalékra szorult vissza infláció - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezve, hogy a 2024-es év a növekedés újraindításának éve lesz.

Az első negyedéves adatokat ismertetve Gulyás Gergely azt mondta: eddig a 2024-es célok is teljesültek annak ellenére, hogy a háborús környezet az egész európai növekedést nagymértékben visszaveti.

A magyar első negyedéves GDP éves alapon 1,7 százalékkal, az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal nőtt, ezzel Magyarország az EU éllovasai közé tartozik. Éves szinten a harmadik legjobb, a negyedéves alapú növekedés pedig holtversenyben a második legnagyobb az unióban - tette hozzá.

Gulyás Gergely megjegyezte: amíg tart a háború, az előrejelzések is kevésbé biztosak, de 2024-ben a 2,5 százalékos GDP növekedés a jelenlegi háborús körülmények mellett is reális, illetve 2025-re is reális lehet 4,1 százalékos GDP növekedés.

A tárcavezető örömét fejezte ki, hogy a fogyasztás is kezd helyreállni, a kiskereskedelmi forgalom tizenhárom hónap után 2024 első három hónapjában ismételten növekedést ért el, márciusra az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékkal nőtt.

A turizmusban az év első három hónapjában a szálláshelyek 7,1 millió vendégéjszakát könyvelhettek el, ez 14 százalékos növekedést jelent, és 2,9 millió vendég érkezett magyarországi szálláshelyekre, ami 18 százalékos emelkedés.

Emellett továbbra is igaz, hogy több mint egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint a baloldali kormány időszakában, a minimálbér az akkori három és félszeresére, az átlagbér pedig csaknem háromszorosára emelkedett.

A Kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivő tájékoztatott arról is, hogy a már befogadott csok plusz kölcsönkérelmek összege meghaladja a 83 milliárd forintot.

Közölte: több mint 3100 család érdeklődött már a termék iránt, és az egy igénylőre jutó átlagos kölcsönösszeg 26 millió forint. Ez az összeg majdnem kétszerese a korábbi csoknak, amelyben hárommillió forint vissza nem térítendő és tízmillió forint kamattámogatott kölcsönt vettek igénybe a családok - tette hozzá.

A kormányszóvivő tájékoztatása szerint március végéig több mint 1400 házaspárnak ítéltek meg csok plusz hitelt, összesen több mint 35 milliárd forint értékben.

Szólt arról is, hogy a január elsejétől bevezetett csok plusz minden eddiginél nagyobb támogatást nyújt a gyermeket vállaló házaspárok otthonteremtéséhez. A kedvezményes, államilag támogatott hitel első közös otthon megszerzéséhez, nagyobb értékű ingatlanba költözéshez, vagy az otthon bővítéséhez 15, 30 vagy akár 50 millió forintos összegben is igényelhető - mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy részletes leírásokat, valamint különböző élethelyzetekre vonatkozó kalkulátort is találnak az érdeklődők a csalad.hu oldalon.

Vitályos Eszter kitért az Energiaügyi Minisztérium otthonfelújítási programjára is, amelyet június harmadikától lehet igényelni.

Kiemelte: lezárult a felhívástervezet társadalmi egyeztetése, melyre több mint 500 vélemény érkezett. A szakmai és lakossági megkeresésekre reagálva már az egyeztetésre bocsátott tervezetből is kikerült az, hogy gázhálózatra kötöttséggel kell rendelkezni az igénylőnek - hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Azt tanácsolta, hogy az érdeklődőknek érdemes beszerezniük a munkáltatói igazolást, illetve nemleges igazolást az adótartozásról, továbbá ellenőrizni a személyes adatokat igazoló okmányok érvényességét.

Vitályos Eszter elmondta: az elmúlt két hétben több mint 210 milliárd forint összegben valósultak meg fejlesztések az országban, amelyekből 180 milliárd forint értékben közútfejlesztések voltak, amelyeket részletesen ismertetett.

Több mint 112 milliárd forintból valósult meg az M6-os autópálya Bóly-Ivándárda közti szakaszának egy része, amelyből az első 13,5 kilométert adták át.

Elkészült a soproni északnyugati elkerülő út egy része, az M85-ös gyorsforgalmi út kiépítésével párhuzamosan új nyomvonalon kétszer egy sávon csaknem 4 kilométer hosszú út épült összekötve a 84-es főutat az Ágfalvi úttal.

Szintén átadták az M44-es gyorsforgalmi út Lakitelek és Szentkirály közti 4,6 kilométeres, kétszer kétsávos szakaszát, illetve Mosonmagyaróvár déli elkerülő útját az 1-es és a 86-os főutak között mintegy három kilométer hosszan.

MTI


next 5

A mi világunk

Hírek