Gulyás Gergely: Ukrajna nem teljesítette a szükséges feltételeket a csatlakozási tárgyalásokhoz
2023. november 9. 17:08 Közélet | Szerző: Megyeri József
Magyarország szerint egyelőre privilegizált partnerséget érdemes felajánlani Ukrajnának, de az uniós csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére mód és lehetőség nincs - mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón csütörtökön.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország szolidáris Ukrajnával, amelynek jelentős anyagi és humanitárius támogatást is nyújt. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Ukrajna nem teljesítette a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, és nem is közeledett ehhez az utóbbi időben - mondta.
Gulyás Gergely példaként a nemzetiségeket, így az ott élő magyarságot is hátrányosan érintő döntéseket, valamint az ukrajnai korrupció helyzetét említette.
"Egyet kell értsünk Juncker korábbi európai uniós biztossal, aki azt mondja, hogy Ukrajna felvétele óriási hiba és tévedés lenne" - fogalmazott, hozzátéve: Jean-Claude Juncker szerint Ukrajna "totálisan korrupt és nem érett az uniós tagságra".
A miniszter hozzátette: Magyarországnak régóta világos álláspontja van az Európai Unió bővítését illetően, amely szerint először a folyamatban lévő bővítéseket kell végrehajtani.
Az Ukrajnának ígért uniós támogatások kapcsán Gulyás Gergely rögzítette, nincs szükség arra, hogy a támogatás mögött közös hitelfelvétel álljon.
Amikor a helyreállítási alapról döntöttek, akkor egyetértés volt az unióban arról, hogy a közös hitelfelvétel "egyszeri eszköz". A magyar kormány akkor sem támogatta a közös hitelfelvételt, úgy fogadta el, hogy parlamenti határozatban rögzítette: a hitelfelvétel "egyszeri, meg nem ismételhető eszköz" - emlékeztetett a tárcavezető.
"Olyan megoldást kell találni Ukrajna támogatására, amely egyfelől nem veszi el a következő Európai Parlamentnek és Európai Bizottságnak az ezekben a kérdésekben történő érdemi döntés lehetőségét, másrészt nem vezet közös hitelfelvételhez" - magyarázta. Jelezte, az EU-nak volt stratégiája Ukrajnával kapcsolatosan, ez azonban megbukott, úgyhogy stratégiai áttekintésre van szükség.
Megjegyezte, a nemzeti konzultáció jó lehetőség arra is, hogy a magyar választópolgárok véleményt mondjanak Ukrajna támogatásáról, uniós tagságáról, a fegyverküldésekről vagy az onnan érkező gabonaszállításokról is.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a belpolitikai témákra kitérve arról beszélt, legkésőbb novemberre elérhetővé válik az infláció egy számjegyűre történő csökkenése Magyarországon. A politikus közölte, péntek délutánra lesz meg a Központi Statisztikai Hivatal októberi inflációval kapcsolatos adata, amely várhatóan 10 százalék körül alakul. Ez decemberre tovább fog csökkenni, az év végére pedig valamivel 7 százalék feletti érték várható.
Gulyás Gergely felidézte, az orosz-ukrán háború számtalan negatív következménnyel járt az európai és a magyar gazdaság számára, utóbbinak az elmúlt időszakban az infláció volt a legnagyobb ellenfele, a kormány azonban a nehézségek ellenére is tudja tartani a korábban tett vállalását.
A miniszter beszélt arról is, hogy a héten megjelent OECD-adatok szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a reálbér 2023 második negyedévében, az adatok szerint augusztusban és szeptemberben a bérek emelkedése meghaladta az inflációt.
Jelentős minimálbér-emelés és garantált bérminimum-emelés várható a jövő év elején, az emelések mértéke "a legpesszimistább számítások szerint is" messze meghaladja majd az inflációt, és mind az állami szektort, mind pedig a nem állami szektort érinteni fogja - közölte a politikus. Megjegyezte, a 2024-es év a béremelkedések és a gazdasági növekedés éve lesz. Utóbbi az előrejelzések szerint a régióban Magyarországon lesz a legnagyobb.
Az illegális bevándorlással kapcsolatban arról beszélt, titkosszolgálati jelentések szerint egyre agresszívebben lépnek fel a déli határnál a migránsok, a határvadászok gyakran életveszélyes helyzetekbe kerülnek. Gulyás Gergely hangsúlyozta, míg egyre több, a "józan ész irányába mutató" kijelentés hangzik el egyes uniós politikusoktól és országok vezetőitől ebben a kérdésben, addig az Európai Unió jogi és fizikai értelemben is el akarja lehetetleníteni a határvédelmet.
"Erre jó példa, hogy Magyarországgal szemben még mindig bírósági eljárás folyik a hatékony határvédelem miatt, és nagy valószínűséggel Brüsszel napi bírságot akar fizettetni Magyarországgal, mert a migránsokat a határon megállítjuk és megfékezzük" - fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, ez a magyar kormány számára elfogadhatatlan, és ebben alapvető változásra van szükség európai és nemzeti szinten is.
Elmondta, a migrációra tekintettel döntött a kormány szerdai ülésén az idegenrendészeti törvény szigorításáról, amelynek továbbra is a "Magyarország a magyaroké" a legfontosabb vezérelve. A jogszabály szigorúan szabályozza, milyen jogcímeken lehet az országban tartózkodni, ezek pedig meghatározott időre szólnak, automatikus meghosszabbítására egyetlen esetben sincs lehetőség - rögzítette.
"Ha valaki nem magyar állampolgárként a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy a törvényeket nem tartja be, akkor azt azonnal ki kell toloncolni, el kell távolítani az országból" - jelentette ki Gulyás Gergely, megjegyezve, külföldi csak a magyar állam által elfogadott célból és jogcímmel, meghatározott ideig és feltételekkel tartózkodhat Magyarországon.
Hozzátette, ez az irányelv akkor is, amikor az idegenrendészeti törvény külföldiek munkavállalását szabályozza, azaz vendégmunkás csak akkor "kerülhet szóba" a magyar munkahelyeken, ha nincsen magyar munkavállaló.
"Továbbra is úgy határozzuk meg a vendégmunkások legmagasabb számát, hogy nem lehet több vendégmunkás Magyarországon, mint amennyi betöltetlen álláshely van" - egyértelműsítette a miniszter.
Gulyás Gergely a Kormányinfón arról is beszélt, hogy várhatóan a jövő héten nyújtja be a kormány a digitális állampolgárságról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. Szavai szerint a cél az, hogy az igazolvány ügyintézés és az elektronikus aláírás mobiltelefonon is megtörténhessen. A későbbiekben a magyar állampolgárok a közműszámláik befizetését tudják majd így intézni.
Ahhoz, hogy a magyar gazdaság már közép- és hosszú távon is versenyképes legyen, egyszerűsödjön az ügyintézés, és további leépítések lehessenek az állami bürokráciánál, feltétlenül szükséges a digitalizáció terén nagyot lépnünk előre - fogalmazott a miniszter.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő emlékeztetett: pénteken érkezik meg a számlákra a nyugdíjkiegészítés, ezt januárig visszamenőleg fizeti ki a nyugdíjasok számára a kormány. A kifizetés két és félmillió embert, közte az öregségi nyugdíjra jogosultakat és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőket is érinti, erre pedig mintegy 190 milliárd forintot fordít a kabinet - közölte.
Mint elmondta, 3,5 százalékpontot jelent a kiegészítés, ez egy átlagos, 210 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva 6500 forintot jelent havi szinten.
Hangsúlyozta, jövő januárban újabb 6,5 százalékkal emeli a kormány a nyugdíjakat, februárban pedig a 13. havi, megemelt összegű nyugdíjjal is számolhatnak a nyugdíjasok.
Szentkirályi Alexandra az online térben elkövetett jogsértésekre kitérve elmondta, az ilyen bűncselekmények száma egyre emelkedik, 2023 januárja és októbere között 9515 ilyen jellegű bejelentés érkezett a hatóságokhoz, a kár pedig meghaladja a nyolcmilliárd forintot.
Az új típusú bűnözési forma ellen belügyminiszteri utasításra egy 293 szakemberből álló országos, úgynevezett kibernyomozói hálózat állt fel október elsejével az Országos Rendőr-főkapitányság szervezetén belül, ezzel párhuzamosan pedig a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál 15 főből álló szervezet alakult meg - jelentette be a kormányszóvivő. Elmondta, az állomány tagjai részben hivatásos nyomozók, részben pedig szakemberek és külsős munkavállalók, akik az ország valamennyi vármegyéjében és Budapesten dolgoznak.
Gulyás Gergely az M1 kérdésére válaszolva, miszerint a kiberbűnözésből származó pénzek jelentős része Ukrajnába szivároghat, azt mondta: van erről információja a kormánynak. Hozzátette, húszmilliárd forintos nagyságrendű összegről van szó, "a nyomozás adatai alapján ezeknek a milliárdoknak jelentős része Ukrajnába ment". A nyomozásról a Belügyminisztérium fog tájékoztatást adni - tette hozzá.
A nemzeti konzultációra vonatkozó kérdésre válaszolva közölte, a napokban kezdik el postázni az íveket, így mindenki hamarosan megismerheti a kérdéseket. Emlékeztetett, a konzultációt 2010 után azért indították, hogy a választópolgároknak két választás között is legyen lehetőségük a véleményalkotásra.
A korábbiakban több százezren, volt, hogy több millióan válaszoltak, vagyis "a konzultáció bevált, sikeres" - jegyezte meg.
Azzal kapcsolatban, hogy a palesztinbarát tüntetés betiltása miatt bírósághoz fordult a Társaság a Szabadságjogokért, Gulyás Gergely mondta, a kormány világossá tette, hogy terroristák mellett nem lehet tüntetni. "A véleményünk, hogy vannak szélsőséges vélemények, amelyek kifejtését lehet korlátozni, várjuk a bíróság döntését" - hangoztatta.
Az európai uniós támogatások visszatartására vonatokozó kérdésre úgy reagált: tavaly a kormány minden brüsszeli kérésnek eleget tett, az Európai Bizottság hozzáállása elítélendő és "az EU alapszerződésével összeegyeztethetlen zsarolási kísérlet" - fogalmazott.
A felvetésre, miszerint a Fővárosi Vízművek felmondaná a főváros környéki települések szolgáltatási szerződését, azt válaszolta: erre jogszerűen nincs lehetősége. Egy elszámolási kérdést lehet jogi eljárásban tárgyalni, de nincs lehetőség arra, hogy alapvető szolgáltatást ne biztosítson a főváros - tette hozzá.
Az európai uniós határvédelmet érintő kérdésre kifejtette: Brüsszel döntésképtelen, a tagállamokban kell a döntésképességnek megerősödnie. Brüsszelben a "Willkommenskultur" bukása után egy-egy józan állítás is elhangzik, de ezek nem elég erősek - jegyezte meg.
A Nemzeti Múzeumra vonatkozó kérdésre a miniszter úgy reagált, minden intézményvezetőnek tudnia kell értelmezni a gyermekvédelmi törvényt és annak alapján hozni döntést. Ha egy intézményvezető akarja, be tudja tartatni a jogszabályokat - jegyezte meg Gulyás Gergely, hozzáfűzve, adott esetben a szakminisztériumnak kell megítélnie, hogy helyesen járt-e el az igazgató.
A gyermekvédelmi törvény betartását a kormány igyekszik figyelemmel kísérni - mondta a miniszter, majd kiemelte, a szexuális felvilágosítás elsődlegesen a szülők felelőssége, az iskolákban pedig tapasztalt pedagógusok végzik, civil szervezetekre nincs szükség ehhez. Ezt a szülők is így gondolják - vélte Gulyás Gergely, hangsúlyozva, a gyermekvédelmi törvény mögött 3,7 millió ember támogatása áll.
A csok plusz részletszabályait a tárca még novemberben nyilvánosságra fogja hozni, valószínűleg egy-két héten belül - közölte a miniszter. Tudatta azt is, hogy megszületett a döntés a kórházkonszolidációról, a forrásokat a kormány biztosítani fogja, ez jelenleg 93 milliárd forint.
Karsai Dániel ügyéről kijelentette, az eutanáziával kapcsolatosan a kormány álláspontja, hogy az emberi életről nem az embereknek kell dönteniük, ez igaz a halálbüntetésre és az eutanáziára is.
A rezsicsökkentés eltörlésének szándékát "illetéktelen területre való behatolásnak" nevezte a miniszter, hozzátéve, Brüsszel egyre több ügyben nem tartja be a rá vonatkozó jogszabályokat.
A közös uniós hitelfelvételről azt mondta, Magyarország önmagában is elég, hogy ezt megakadályozza.
A bértárgyalások kapcsán a miniszter kifejtette, a kormány az elmúlt években mindig megvárta, amíg a felek megállapodtak és akkor "jogszabályi erőt adott e mögé"; elsősorban a munkaadók és a munkavállalók érdeke, hogy megállapodjanak.
Kijelentette, "a minimálbéremelés pártja vagyunk, de azt szeretjük, ha a munkaadók és munkavállalók között egyetértés jön létre". Kitért arra is, hogy szerencsére ma már kevesen élnek minimálbérből, a garantált bérminimum pedig még jobban emelkedett, mint a minimálbér.
Szentkirályi Alexandra a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről elmondta, folyamatosan végzik ezeket, az árstoppal kapcsolatban kiszabott bírságok összege már meghaladja a hatmilliárd forintot.
A kötelező akciózással összefüggésben 13 százalékos volt a kifogásoltsági arány, itt 134 millió forint fölött jár a bírságok összege, vagyis "egyedül az árak csökkennek, a bírságok csak emelkednek" - fogalmazott a kormányszóvivő.
Gulyás Gergely arra kérdésre, törvénybe ütköző-e az, hogy az aHang elnevezésű "Soros-szervezet" gyűjtené a nemzeti konzultáció íveit, elmondta, az információs szabadsággal kapcsolatos visszaélésekkel kapcsolatban az adatvédelmi hatóság jogosult bírságot kiszabni.
Ha valakinek visszaélnek az adataival, Soros György szervezeteivel kapcsolatban is a hatósághoz lehet fordulni - tette hozzá.
A svéd NATO-csatlakozás támogatásáról Gulyás Gergely azt mondta, akkor fog dönteni róla az Országgyűlés, amikor meglesz hozzá a kétharmados többség. "Egyelőre nem látjuk, hogy a svéd kormánynak ez különösebben fontos lenne, és amíg a svédeknek nem fontos, nekünk sem kell, hogy az legyen" - fogalmazott.
A felvetésre, hogy Debrecenben nem tett jót a Fidesz népszerűségének az ott tervezett akkumulátorgyár, és emiatt megfontolja-e a kormány, hogy másképpen álljon a kérdéshez, úgy reagált, visszafogottsággal érdemes kezelni a közvélemény-kutatásokat.
"Ha azt akarjuk, hogy zöld energia legyen, akkor annak tárolásáról is gondoskodni kell" - hívta fel a figyelmet. Hozzáfűzte, a mai akkumulátorok már szinte semmiben nem emlékeztetnek az ötven évvel ezelőttiekre. "Magyarországon egyetértés volt aban, hogy a zöld energia irányába kell lépéseket tenni, elvárjuk, hogy a hatóság tartassa be a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat" - fejtette ki.
A Fidesz főpolgármester-jelöltjét firtató kérdésre megjegyezte, sokan vannak, akik az elmúlt években bizonyítottak, az eddig szóba kerültek pedig majdnem mindegyikét alkalmasnak tartja a jelöltségre.
Gulyás Gergely "versenyképességi igazságtalanságnak" nevezte az európai uniós támogatások visszatartását, de felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi gazdasági előrejelzések a régióban Magyarországon várják a legnagyobb növekedést, mindezt uniós támogatások nélkül.
Fontos, hogy az ország megkapja a neki járó forrásokat, de ez a magyar GDP csak 1-2 százalékát jelenti, és az ország így is működik - hangoztatta.
A szuverenitási törvénycsomagot a jövő kedden benyújtják az Országgyűlésnek - közölte a miniszter. Annak tartalmáról azt mondta, a szuverenitási hatóság szerepe elsősorban figyelemfelhívás lesz, vizsgálhatja például a pártok külföldi támogatásának ügyét. Szintén kedden nyújtják majd be azt a jogszabályt, amellyel bűncselekménnyé nyilvánítják majd, ha egy párt külföldről támogatást fogad el - fűzte hozzá.
A honvédek jogállásáról szóló törvény módosítását még ebben az évben elfogadják - ígérte Gulyás Gergely, hozzáfűzve, az önkéntes tartalékos jogállás biztosan megmarad. A módosítás szükségességét azzal indokolta, hogy a honvédségre sokkal rugalmasabb szabályozást szeretnének.
Egy kérdésre válaszolva megjegyezte, a fővárosban "autósellenes politika" van, ott úgy gondolják, hogy "az autósüldözés belefér" és ezzel még lehet választást nyerni, de vidéken ez nem így van.
A melegházasságok szülői jogaival kapcsolatos európai parlamenti döntésről a miniszter hangsúlyozta, azt a tagállamoknak meg kell erősíteniük.
"Mi azt gondoljuk, hogy a gyereknek egy apához és anyához van joga, tehát ebből itt nem lesz semmi" - fogalmazott Gulyás Gergely.
Arról, hogy a DK az "energiademokráciát" hirdető programja alapján Paks I.-et is leépítené, a miniszter kijelentette, ez "sokszoros rezsiáremelést" és az energiabiztonság teljes megszűnését jelentené.
L. Simon Lászlóról, a Nemzeti Múzeum volt főigazgatójáról azt mondta, régóta ismeri és közéleti aktivitását nagyra becsüli.
Orbán Viktor miniszterelnöknek november elején a Türk Tanácsban, Hegyi-Karabah azerbajdzsáni elfoglalásáról tett nyilatkozatáról Gulyás Gergely úgy vélekedett, hogy Ilham Aliyev azeri elnöknek a régióban stabilizáló szerepe van, ami erősödött az utóbbi két évben az európai országok orosz nyersanyagról való leválásával. A nyugati államfők is egymásnak adják a kilincset Asztanában, Orbán Viktor gratulációja "nem áll összefüggésben az azeri-örmény konfliktus megítélésével".
Örményország területi integritása fontos érték, az örményekhez lojálisak vagyunk, Örményországban is indítunk segélyprogramokat - közölte.
A digitális állampolgársággal kapcsolatos kérdésre a miniszter leszögezte, az e-szavazás ebbe "semmiképpen nem fér bele".
Az új idegenrendészeti törvény kezeli majd a vendégmunkások kérdését is, nem lesz külön vendégmunkástörvény - fejtette ki Gulyás Gergely.
A kereskedelmi szektor karácsonyi várakozásaival összefüggésben megjegyezte, az infláció megfékezése sikeres volt, de ennek az volt az ára, hogy az emberek visszafogták a költést, így a kereskedelem számai nem fogják elérni a tavalyi rekordszámokat, viszont a következő év a bővülésé lesz.
Az új területfejlesztési politika irányait annak megfelelően kell meghatározni, hogy jelenleg észak-déli probléma van, tehát elsősorban a déli országrész fejlesztésére van szükség - közölte Gulyás Gergely, hozzáfűzve, a területfejlesztési törvény egy részéről még vita van, de remélhetőleg még ebben az évben döntés születik a jogszabályról.
Arról, hogy a határvadászok hatékonyabb fellépése érdekében lehetővé teszik-e a fegyverhasználatot, a miniszter azt mondta, a jelenlegi szabályok szerint "életet kioltani csak az életet közvetlenül fenyegető támadás esetén lehetséges", és úgy vélekedett, ez nagyon helyes. Sajnos a migránsok egyre agresszívebb fellépése miatt ez is bekövetkezhet, de a cél az lenne, hogy a külső határokon állítsák meg őket - tette hozzá.
MTI
Cikk megosztása
