Hazánk növelné saját erőforrásainak kapacitását
2021. február 25. 06:20 Közélet | Szerző: Dudás Róbert
A koronavírus-járvány megmutatta, hogy Magyarországon az energetikai fejlesztésekben a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett az energiafüggetlenség kialakítása a legfontosabb szempont. Annak érdekében, hogy csökkentsük kitettségünket, egyre több területen használjuk fel a különböző megújuló energiaforrásainkban rejlő lehetőségeket. A napenergia mellett zajlanak a fejlesztések a hulladék energetikai célú felhasználására, előretört a biomassza, a biogáz, valamint a geotermikus energia. A megújuló energiák alkalmazása terén jelentős előrelépés történt az elmúlt években, és további eredmények várhatók a jövőben is.
A következő évtizedek meghatározó célkitűzése európai uniós és országos szinten is a szén-dioxid-mentes termelés, amelynek a megújuló energiaforrások adják az alapját. Éppen ezért hazánk arra törekszik, hogy saját erőforrásainak kapacitását növelje.
„A kormányzati stratégia az, hogy megfeleljenek a 2050-es klímasemlegességi célnak, amit az Európai Unió is elfogadott 2019-ben. Ahhoz, hogy ezt el tudják érni, hosszú távon számolniuk kell a mostani atomenergia-kapacitások fenntartásával. Emellé viszont a megújuló energiatermelés az, ami a további szén-dioxid-mentes kibocsátást, szén-dioxid-mentes termelést tudná adni, a kormányzat pedig a naperőművekre építene” – mondta Steiner Attila energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az M1 Kék bolygó című műsorában.
A szén-dioxid-mentes termelést a napenergia mellett olyan energiaforrások biztosítják hazánkban, mint a biomassza, a biogáz vagy a geotermikus energia.
A megújuló energiáknak a fűtési rendszerekben különösen nagy a jelentőségük, ugyanis Magyarország teljes energiafelhasználásának 40 százalékát a fűtés vagy a hűtés használja fel.
„A biomassza mellett megjelent a különböző biogáz jellegű depóniagáz és szennyvízgáz jelentősége, és megemelkedett a geotermia jelentősége is. Pár év alatt megduplázódott a biogáz felhasználása, és ennek az iránya mutatja, hogy mi a trend. Gyakorlatilag ma a távhőtermelésben elhanyagolható a kőszénfelhasználás. Ezek mind jó irányba mutatnak” – részletezte Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szóvivője.
Ezeknek az energiaforrásoknak a térnyerésével mérsékelhető a földgáz felhasználása is, amelynek nagy szerepe lehet abban, hogy energetikai kitettségünket csökkentsük.
„Magyarországon a fűtési rendszerek többsége földgázalapú, de Magyarország ma már csak 10 százalék körül tudja saját kitermelésből biztosítani a szükségleteit. Orbán Viktor meghirdette az energiafüggetlenséget. Ez azt jelenti, hogy ami a saját vagyon, azt próbáljuk meg egyre inkább felhasználni. Éppen ezért fontos annak a geotermikus kincsnek a kiaknázása, amely azon túl, hogy a reményeink szerint újrainduló turisztikában nagy jelentősége van, amellett nagyon sok helyen a fűtést is meg lehetne oldani” – tette hozzá.
Számos kísérlet zajlik, hogyan lehetne a természetes erőforrások megtartásával bővíteni a Föld hőjének felhasználását.
„Vannak olyan demonstrációs kísérletek Európában, amelyek a mostani 90-es kimenő, illetve 70 fokos visszamenő hőmérséklet helyett sokkal alacsonyabb hőmérséklettel üzemeltetnék a távhőberendezéseket.
Ez azt jelenti, hogy a kimenő 65 fokos lenne, és 40 fok körüli a visszajövő meleg víz. Ebben az esetben Magyarországon sokkal nagyobb arányban lehetne bekapcsolni a geotermiát” – mutatott rá.
Saját erőforrásaink kapacitását a hulladék energetikai célú hasznosítása növelné még, amely a körforgásos gazdaság fontos eleme is. A kormány tervei között szerepel az égetőművek modernizálása.
„Minden tagállam számára kihívás, hogy hogyan tudja redukálni a lerakási arányt, és teljesíteni tudja a tíz százalékot. Jelenleg a Budapesti Égetőmű jelentős kapacitás, hiszen el tudjuk égetni a hulladékot, de több modern kapacitásra is szükség lesz, annak érdekében, hogy a tízszázalékos célt teljesíteni tudjuk. Ez egy 2040-es célszám, ezek hosszú távú beruházások, úgyhogy a munkát már most el kell kezdeni” – tette hozzá az államtitkár.
Ezeket a fejlesztéseket 2040-re tervezi megvalósítani a kormány, de mivel hosszú távú beruházásokról van szó, a munka már most elkezdődik.
Forrás: M1, hirado.hu
Cikk megosztása
