Helsinki megígérte: foglalkozik a kárpátaljai magyarok jogaival
2023. április 6. 07:00 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor
A kétnapos, brüsszeli NATO-külügyminiszteri értekezlet csúcspontja volt, amikor 31. tagállamként kedden hivatalosan is csatlakozott Finnország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). Helsinki ígéretet tett a felvételét támogató Magyarországnak, hogy foglalkozik a kárpátaljai magyar kisebbség jogaival. Novák Katalin köztársasági elnök nyilatkozatában jelezte: az Országgyűlésben kemény vita folyik Svédország NATO-tagságával kapcsolatban azután, hogy magas rangú svéd illetékesek korábban elfogadhatatlan kijelentéseket tettek Magyarországról.
A finn külügyminiszter megköszönte NATO-csatlakozásuk magyar támogatását, és biztosította magyar kollégáját afelől, hogy Helsinki az európai fórumokon komolyan foglalkozik az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak helyzetével – erről Szijjártó Péter beszélt a NATO kétnapos brüsszeli tanácskozásának zárásaként. Mint az az M1 Híradójában is elhangzott, a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a szövetségen belül ahhoz a kisebbséghez tartozik, ahol teljesítik a védelmi kiadások elvárt szintjét.
Finnország NATO-csatlakozásának megünneplésen túl a fő szerepet leginkább a pénz játszotta a találkozón. Bár a 2014-ben a wales-i NATO-csúcson megállapodtak a tagországok, hogy egy évtizeden belül a bruttó hazai termékük legalább 2 százalékát védelemre fordítják, ezt nem mindenki tartotta be.
„A NATO ne váljon Kína-ellenes blokká”
„Büszkén jelenthetjük be, hogy Magyarország egy esztendővel a vállalt határidő előtt, vagyis az idei esztendőben eléri azt, hogy a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát fogják kitenni az esztendő végére” – jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszte arra is rámutatott, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán nagyon fontos Kínára figyelnünk.
„Mi azt szorgalmazzuk, hogy a NATO ne váljon Kína-ellenes blokká, sokkal inkább az összeköttetésekre koncentráljunk. Az európai és a kínai gazdaságot nemhogy ne válasszuk szét, hanem az együttműködést fűzzük még szorosabbra!” – szorgalmazta Szijjártó.
A francia elnök, Emmanuel Macron éppen szerdán érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Kínába. Közvetlenül gépének leszállása előtt a francia elnöki hivatal azt közölte: Emmanuel Macron és Joe Biden amerikai elnök telefonbeszélgetésükben abban állapodtak meg, hogy bevonják Kínát az ukrajnai háború befejezésének felgyorsításába. A pekingi francia nagykövetségen Macron arról beszélt: Európának el kell kerülnie Kínához fűződő kapcsolatainak erodálódását.
„Hiba lenne, ha a párbeszédet kizárólag Kínára és más kontinentális európaiakra, például az oroszokra hagynánk” – fogalmazott Emmanuel Macron.
Macront Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is elkísérte Kínába. Az EB elnöke az indulás előtt arról beszélt, hogy az Európai Uniónak csökkentenie kell kínai kitettségét a kulcsfontosságú alapanyagok területén. Hszi Csin-ping kínai államelnök csütörtökön fogadja a két európai vezetőt.
A svéd kérdés
NATO egy fontos szövetség, amit meg kell erősíteni, de vitát kell folytatni ezekről a döntésekről – erről beszélt Novák Katalin a török állami hírtelevíziónak adott interjújában. A köztársasági elnök a TRT World angol nyelvű török állami hírtelevízió One on One című műsorának volt a vendége, ahol egyebek mellett Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról kérdezték.
Novák Katalin emlékeztetett: március utolsó hetében mind Magyarország, mind Törökország hozzájárult Finnország NATO-csatlakozásához. A magyar Országgyűlésben pedig kemény vita folyik Svédországgal kapcsolatban, mert magas rangú svéd illetékesek korábban elfogadhatatlan kijelentéseket tettek Magyarországról. Hozzátette: ezek alaptalan, elfogult nyilatkozatok voltak, de ő ezekkel együtt is Svédország NATO-csatlakozása mellett van, mert ezáltal a NATO erősebbé válhat.
Forrás és kép: hirado.hu
Cikk megosztása
