Itt a lista az élelmiszerekről, amelyekre árstopot rakhat a kormány
2022. november 9. 07:30 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor
Fő szabály szerint olyan termékek jöhetnek szóba, amelyek legalább negyven százalékkal drágultak, és előállíthatók Magyarországon - írja a Világgazdaság portál. Csakhogy más szempontokra is tekintettel kell lenni. Így például hiába van az egekben a kenyér ára, az előállítási költségek elszállása miatt mégis megúszhatja a hatósági árat. A tojás, a vaj és a burgonya viszont felkészülhet.
Az árstopok kiterjesztésének kérdése régóta lóg a levegőben, de másfél hete egészen konkrétan napirenden van, miután Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a Kossuth rádióban, hogy a kormány kibővíti az árstopos termékek listáját.
A következő hetekben folyamatosan döntünk arról, hogy egy-egy központilag árszabályozott terméket, illetve ezeknek a listáját újabbakkal bővítsük – jelentette be akkor. Jelzete, hogy erről mindig hatalmas vita van a kabinetben, de lesznek újabb termékek, amelyek ármaximumát központilag akarják meghatározni úgy, ahogy azt hat alapvető élelmiszer esetében már megtették.
Túljuthatott a vitán a kormány az új árstopokról
A jelek szerint a diskurzus az intézkedés kiterjesztéséről a végére ért, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap már arról beszélt, hogy erről napokon belül dönteni fognak.
Ez akár már holnap is bekövetkezhet: a szerda ehhez minden szempontból ideális,ugyanis a kormány jellemzően aznap ülésezik, ráadásul friss inflációs jelentés is érkezik októberről. Nagy Márton ezenkívül több részletet is közölt, kiderült, hogy
- az élelmiszerek kategóriájában lesznek új árstopok,
- az elmúlt egyéves időszak árváltozásait veszik alapul,
- azok a termékek kaphatnak árstopot, amlyeknél 40 százalék fölötti infláció állt be,
- ugyancsak fontos kitétel, hogy az újonnan árstopos termékek lehetőleg előállíthatók legyenek belföldön,
- az árstop változatlanul a bolti árakra vonatkozik.
Mindez pedig már elég konkrétum ahhoz, hogy nagyjából, de azért meglehetősen pontosan körül lehessen határolni azokat a termékeket, amelyeket jó eséllyel néhány héten belül már fix áron lehet megvásárolni az üzletekben.
Ezek közül a legfontosabbak:
- a kenyér (76,2 százalék),
- a sajt (68,0 százalék),
- a vaj (66,3 százalék),
- a margarin (61,2 százalék),
- a száraztészta (60,2 százalék),
- a tojás (53,7 százalék),
- a péksütemények (48,1 százalék),
- a marhahús (46,6 százalék),
- a rizs (44,4 százalék),
- a baromfihús (42,9 százalék),
- a tej (42,1 százalék),
- a száraz hüvelyesek (40,9 százalék).
Ezek legnagyobb része előállítható vagy előállítható lenne itthon, talán a legfontosabb kivétel a rizs.
A felsorolást érdemes még kiegészíteni a burgonyával, amelynek az ára szeptemberben ugyan még „csak” 39 százalékkal nőtt, de az áremelkedési ütem októberre elérhette a 40 százalékot. Ilyen termék lehet a kávé is, amelynek ára 37,6 százalékkal emelkedett, igaz, ez nem itthon előállítható termék.
Választék tehát bőven van, azonban fontos látni, hogy a legalább 40 százalékos dráguláson túl még jó néhány szempont érvényesülhet a döntésben, hogy végül pontosan mely termékekre alkalmazzák a második körös árstopot. A végső szót a kormányzat mondja ki, de a dilemma szemléltetésére jó példa lehet a kenyér, amely 75 százalék fölötti áremelkedést produkált.
Mit adhat nekünk még több árstop?
Regős Gábor szerint az újabb árstopok kisebb mértékben visszafoghatják az inflációt. Pontos becslést ugyanakkor nehéz adni, hiszen a kereskedők jó eséllyel a kieső bevételt a többi termékcsoporton próbálják majd elérni, illetve korlátozhatják az árstopos termékekből vásárolható mennyiséget.
Ez utóbbi azt erősítheti, hogy olyan termékek kerüljenek az árstopba, amelyek nem állnak el túl sokáig, így nem éri meg belőlük készletezni, tehát kevésbé alakulhat ki termékhiány.
Világosan látszik az infláció alakulásából, hogy mely élelmiszerek pörgetik leginkább a drágulást. Az intézkedés heteken belül élesedhet.
Forrás: vg.hu
Kép: portfolio.hu
Kép: portfolio.hu
