Hírek / Kultúra

Ki az a Georges-Pierre Seurat, aki emlékére ma átalakult a Google kezdőlapja?

2021. december 2. 07:15 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor

Legismertebb festői munkája, a Vasárnap délután Grande Jatte szigetén megváltoztatta a 19. századi modern művészet irányát, elindítva a neoimpresszionizmust.
 
A festésben nem hagyatkozott iskolázottságára és intuícióira, hanem úgy állt hozzá, mint egy tudományos kérdéshez, mintha csak matematikai egyenletek megoldásával foglalkozna. Korának impresszionista festési módszereiből indult ki, tanulmányozta a tudományos színelméletet. A kromatizmus kérdéseit elméletileg is kutatta, minden e témába vágó művet elolvasott, kivált Chevreul és N. O. Rood fizikusok elméletét tanulmányozta a színek szimultán kontrasztjáról. A kompozícióteremtés titkai is izgatták, e témával kapcsolatban rendelkezésére állt Charles Blanc: A rajzművészetek nyelvtana c. munkája.
 
Seurat arra a következtetésre jutott, hogy festményeit mozaikszerűen, apró, szabályos, töretlen, keveretlen színfoltokból rakja össze, amely majd a néző szemében, egész pontosan a néző agyában fog összeállni kompozícióvá. Ez a festési technika neoimpresszionizmus, divizionizmus, pointillizmus néven vonult be a művészettörténetbe.
 
Seurat módszerének hátránya az volt, hogy a kép elveszti érthetőségét, mivel kerüli a kontúrokat, s a formákat sokszínű foltokká tördeli. A hátrányokat Seurat azzal ellensúlyozta, hogy a formákat még Paul Cézanne-nál is radikálisabban egyszerűsítette. Rengeteget kísérletezett, számos vázlatot, tanulmányt készített ugyanarról a témáról. Kísérleteit siker koronázta, érdekes, kifejező alkotásokat hozott létre a pontszerű festési móddal azáltal, hogy az egyiptomi művészetre emlékeztető hangsúlyt helyezett a függőleges és vízszintes vonalakra.
 
Az impresszionisták a vásznon egymás mellé húzott sűrű ecsetvonásokkal érték el a szín-fény effektusokat, ezt Seurat a festményt kellő távolságban szemlélő nézők recehártyáján végbemenő szintézissel helyettesítette.
 
Seurat divizionista esztétikai elméletét és festési módját követték a fiatal festők, Paul Signac, Henri-Edmond Cross, Albert Dubois-Pillet (1846-1890). 1884-ben megalapították a „Függetlenek társaságát” (Salon des Indépendants) miután a Salon visszautasította Seurat „Fürdőzés” c. képét. Seurat haláláig elnöke volt az egyesületnek, majd Paul Signac követte, Signac halála után Maximilian Luce elnökölt. Paul Signac révén Camille Pissarro-val is összeismerkedett Seurat.
 
Georges Seurat leglelkesebb művészetkritikusa Félix Fénéon volt, sokat tett a divizionista festészet meg- és elismertetése érdekében. Seurat halála után 9 évvel, 1900-ban retrospektív kiállítást rendezett műveiből a „Revue blanche” c. lap szerkesztői helyiségeiben, valamint Paul Signac és Maximilien Luce segítségével elkészítette Seurat életművének leltárát.
 
Forrás: Wikipédia
Kép: Google


next 5

A mi világunk

Hírek

Banner