Kína felpörgeti a vakcinadiplomáciát 2021-ben
2021. január 12. 06:45 Közélet | Szerző: Dudás Róbert
Az amerikai társadalom megosztottsága az egyik legnagyobb politikai és gazdasági kockázati tényező 2021-ben – vélik az Eurasia Group globális politikai-gazdasági kockázatelemző cég elemzői. A legitimitás hiánya nemcsak az új vezetés kezét köti meg, hanem az ország külpolitikai mozgásterét is csökkenti. Az idei év még a kínai vakcinadiplomáciáról és a zöld technológiák területén kialakuló beruházási versenyről is szól majd. A szakértők szerint a technológiai cégekre nehezedő politikai nyomás 2021-ben enyhül, azok csak még erősebbek lesznek.
Ahogy minden év elején, idén is rangsorolta a világ előtt álló legnagyobb geopolitikai kockázatokat az Eurasia Group. Az elemzés még a szerdai események előtt készült, amelyek ha ismertek, minden bizonnyal néhány pontban változtattak volna az alapforgatókönyvön, de a tendenciákon nem.
Az elmúlt évtizedekben válságok idején a világ az Egyesült Államok felé fordult iránymutatásért, de a mostani helyzet eltér a korábbiaktól. Amerika nemcsak egy mély gazdasági válsággal, hanem példátlan politikai megosztottsággal is küzd, és ennek külpolitikai kihatásai is lesznek.
A világ első számú gazdasági hatalmának új vezetését a választók fele nem tartja legitimnek a választási anomáliák miatt. Erre korábban még nem volt példa a világ fejlett országaiban.
Minél polarizáltabb az amerikai belpolitika, annál nehezebb lesz kompromisszumra jutni olyan fontos külpolitikai kérdésekben, mint a Kínával szembeni fellépés. A több évtizedes szenátusi múlttal rendelkező elnöknek azonban együttműködésre kell törekednie a republikánusokkal – írták. Az új vezetés eközben a nemzetközi kapcsolatokban is igyekszik Amerika vezető szerepét megerősíteni, de ezt a belpolitikai megosztottság hátráltathatja.
A koronavírus velünk marad
A koronavírus-járvány elleni vakcina reményt adott, hogy visszatérhet az élet a normális kerékvágásba, de a vírus és annak gazdasági következményei 2021-ben sem tűnnek el. A gazdasági kilábalás sem lesz egyforma régiónként. Leginkább Latin-Amerika, a Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia és Európa déli államai kerülhetnek bajba.
Ezeknek az országoknak kisebb a pénzügyi mozgástere, mint a fejlett gazdaságoknak, ahol jelentős pénzügyi és monetáris élénkítő csomagokkal tompították a negatív hatásokat. Ha a fejlődő országok mégis az eladósodás mellett döntenek, akkor az emelkedő kamatokhoz, tőkekiáramláshoz és pénzügyi válsághoz vezethet. A pandémia általánosságban a kormányon lévőket erősítette 2020-ben, de a negatív gazdasági hatások miatt ez megváltozhat idén.
„Fegyverkezési verseny” a zöldtechnológiában is
A világ összes vezető hatalma kötelezettséget vállalt arra, hogy az évszázad közepére karbonsemlegessé teszik országaikat. Joe Biden győzelmével az Egyesült Államok is visszatérhet a párizsi klímaegyezményhez. A magánszektor számára is óriási lehetőségeket rejt a zöldgazdaságba történő átmenet, és nem csak az Egyesült Államokban.
Az Eurasia Group szakértői arra számítanak, hogy a politikai együttműködés helyett egyre inkább a globális verseny színterévé válik ez a piac. A szakértők a fegyverkezési versenyhez hasonló rivalizálását vizionálnak a zöldtechnológiai befektetésekben élen járó Kína és a felzárkózni igyekvő Egyesült Államok között. Példaként felhozták az 5G technológiai szembenállást az Egyesült Államok és Kína között.
A zöldgazdaságba történő technológiai átmenet a versenyelőnyök miatt ipari és nemzetbiztonsági kérdéssé válik – jósolták.
A piaci mellett politikai tényezők is meghatározzák, hogy kik lesznek ennek a versenynek a győztesei.
Vakcinadiplomácia és az amerikai–kínai kapcsolatok
Donald Trump amerikai elnök távozásával átmenetileg enyhülhet Peking és Washington között a viszony, de új feszült gócpontok alakulhatnak ki. Amíg a távozó elnök egyeztetés nélkül lépett fel Kínával szemben, addig a Biden-adminisztráció a nemzetközi színtéren keres partnereket ehhez, elsősorban Japán, az Európai Unió és India irányába.
A két nagyhatalom között a rivalizálás színtere lesz a vakcinadiplomácia. Kína ebben nyerésre áll, hiszen jobban kezelte a világjárványt.
Másrészt az olcsó, könnyen tárolható és biztonságos kínai oltóanyag Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és a Szaharától délre fekvő afrikai országokban az egyetlen megoldás. Peking a vakcinát geopolitikai célokra, politikai befolyásának növelésére használja. Ez a nyomulás további feszültségekkel jár. Hasonló várható a zöldtechnológiák versenyében is, ahol most Kína a világelső, ugyanakkor számos országban befektetőként a szennyező iparágakban is jelen van Peking. Tajvan, Hongkong vagy az ujgurok kérdése pedig továbbra is napirenden marad.
Vége a nyakló nélküli globális adatáramlásnak
Az ötödik legnagyobb kockázati tényező a szakértők szerint, hogy a kormányok ellenállása miatt lelassulhat az digitális adatok határokon átnyúló áramlása. A kormányok világszerte megpróbálják megakadályozni, hogy állampolgáraik személyes adatai az ellenfelek kezébe kerüljenek, amelyekkel később visszaélhetnek.
Az elmúlt évek technológiai hidegháborújának következménye, hogy Kína a kibertér kontrolljára és „adatszuverenitásra” törekszik, míg az Egyesült Államok arra, hogy véletlenül se kerüljön semmilyen amerikai adat a kínaiakhoz.
A TikTok körül vitákra hivatkozva azt írták, hogy követőkre találhat más országokban az amerikai tiltás. Az adatvédelmi kérdések vagy a technológiai cégek megadóztatása Brüsszel és Washington közötti viták tárgyát képezi. Összességében az adatáramlások korlátozása rossz hír a globális technológiai cégeknek, de visszavetheti az orvosi célú adatmegosztást is.
Fordulópont a kibertérben
A szakértők szerint nagy a kiberkonfliktusok soha nem látott technológiai és geopolitikai kockázatot jelentenek 2021-ben. A távmunka kiszolgáltatottabbá tette a cégeket és a magánszemélyeket, így bárki célponttá válhat. Az 5G technológia elterjedésével soha nem látott számú eszköz csatlakozik majd a világhálóra.
Az olcsó eszközök megfelelő védelmének hiánya további veszélyforrást jelent. A nemzetállamok által koordinált kibertámadásokra továbbra is számítani kell. A „rosszfiúk” jól ismertek, Kína, Észak-Korea, Irán és Oroszország. Washington várhatóan keményebben lép majd fel az oroszokkal szemben, ez pedig újabb konfliktusokat vetít előre. A kvantumtechnológia a jövőben szintén felhasználható lesz az üzleti folyamatok felforgatására. Kína új kvantumszámítógépe állítólag tízmilliárdszor gyorsabb, mint a Google hasonló prototípusa. Ez az új technológia sokak számára tudatosíthatja az ebben rejlő veszélyeket.
Törökország az év végén elkerülte a gazdasági összeomlást, de a gazdasági bajokra adott válaszok átmenetinek bizonyulhatnak. A koronavírus rossz kezelése és a gazdasági problémák folyamatosan erodálják a két évtizede hatalmon lévő török elnök választói bázisát. Recep Tayyip Erdoğan külpolitikával próbálja a növekvő társadalmi feszültségekről a figyelmet elterelni.
Angela Merkel német kancellár távozásával Emmanuel Macron francia elnök lehet Európa legmeghatározóbb politikusa, aki többször is nyíltan összeszólalkozott Erdogannal.
Ankara újabb szankciókra számíthat Brüsszel és Washington irányából. Az iráni szankciókat kijátszó török állami bank elleni eljárás mellett a másik sarkalatos pont a kétoldalú kapcsolatokban, hogy a NATO-tag Törökország a nyomás ellenére sem hajlandó kihátrálni az orosz fegyvervásárlásból.
Összességében ezek mind kedvezőtlen gazdasági hatásokkal járnak. Törökország még mindig a nyugati pénzügyi forrásoktól függ, hiába próbál Kína felé nyitni. A kockázati prémiumok növekedése miatt fizetésimérleg-válság is fenyegeti az országot.
Közel-Kelet és az olajpiac
A Közel-Kelet és Észak-Afrika nyersanyag kitermelő országai 2020-ban a globális energiaigény összeomlásával szembesültek. Az olajbevételektől függő államok gazdaságai, Algériától Iránig megsínylették a kőolajárak összeomlását. Az Eurasia Group szakértői szerint 2021-ben is alacsony szinten maradhatnak a jegyzések. Ez további nyomás alá helyezi a kormányokat, mivel elmaradnak a várt költségvetési bevételek. Ez és a növekvő munkanélküliség a politikai instabilitás melegágya. Az energiaárak kérdése a bonyolult közel-keleti geopolitikai kapcsolatrendszerre is meghatározó hatással lesz.
A Merkel utáni korszak
A kilencedik legnagyobb kockázati tényező Angela Merkel távozása a politikából. A német kancellár közbenjárására sikerült tető alá hozni a következő hétéves költségvetést és helyreállítási alapot, ezzel elkerülve egy példátlan belső szakadást az Európai Unión belül. A német kormánypárt az új pártvezető kiválasztásával és az őszi választással lesz elfoglalva.
Így átmenetileg az európai ügyek irányítása Emmanuel Macron kezébe kerül, de a francia elnököt szintén lekötik a belpolitikai ügyek és a 2022-es elnökválasztásra való felkészülés.
Ez pedig egyfajta vezetési vákuumhoz vezet, miközben Európa a járvány után próbál talpra állni, de a növekedési kilátások szerények. A helyreállítási alapot követően szükség lehet egy újabb pénzügyi csomagra a délieknek, de a takarékos államok részéről kicsi a hajlandóság erre. A merkeli kompromisszumos politikát egy keményebb, konfrontatív politika válthatja francia nyomásra Törökországgal szemben is.
Társadalmi problémák Latin-Amerikában
A koronavírus lecsengésével Latin-Amerika országai ugyanazokkal a politikai, társadalmi és gazdasági problémákkal szembesülnek majd, mint a válság előtt, csak súlyosabb formában. A térség országai nehezen viselik majd a pandémia újabb hullámát, amire számítani kell, mivel csak az év végére érhetik el a tömeges immunitást az oltásokkal. Argentínában és Mexikóban parlamenti választásokat tartanak, míg a chilei, ecuadori és perui szavazók új elnököt választhatnak. A társadalmi elégedetlenség a kormányon lévő politikai erők számára jelent veszélyt.
Vörös heringek
A Capital Economics szakértői ide három olyan tényezőt soroltak, amelyek elvonhatják a figyelmet az alaptrendektől, akár egy csali, de meghatározó jelentőséggel bírnak. A kifejezés eredete, hogy a vadászkutyák figyelmét állítólag büdös heringgel terelték el.
Donald Trump korábbi szoros szövetségesei, mint Erdogan, Jair Bolsonaro brazil elnök, Boris Johnson brit kormányfő vagy éppen Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu a távozó amerikai elnök után egyes kérdésekben pragmatikus álláspontot vehet fel, keresve az együttműködést az új amerikai vezetéssel.
Az amerikai törvényhozók várhatóan mégsem hirdetnek háborút a nagy techcégekkel szemben. Kétszer is meggondolják, hogy levágják-e az aranytojást tojó tyúkot – írták.
Európában a digitális cégek megadóztatására készülnek, de Washington kézzel-lábbal ellenzi ezt a törekvést. A tech óriáscégek szerepe a gazdasági kilábalásban nélkülözhetetlen lesz, és várhatóan az idei évet erősebb pozícióban zárják, mint 2020-at.
Az amerikai–iráni kapcsolatokban is óvatos előrelépés várható Donald Trump távozásával.
Joe Biden a 2015-ös iráni atomalkuhoz való visszatérést ígérte, ami politikai kockázatokat is hordoz. Irán várhatóan a júniusi elnökválasztás után tér vissza a tárgyalóasztalhoz az atomvitában, célja a szankciók enyhítése. Izrael várhatóan fokozza a nyomást Washingtonon, de Biden várhatóan Obama kottája szerint játszik majd, és pénzügyi, biztonságpolitikai együttműködéssel próbálja megnyugtatni az iráni atomfegyvertől tartó izraeli kormányt.
Forrás: hirado.hu
Cikk megosztása
