Hírek / Közélet

Kiszelly Zoltán: A vétójog eltörlésének főpróbája zajlik Brüsszelben

Július 21. 08:30 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor

Az Európai Bizottság gázfogyasztás korlátozására vonatkozó javaslata a gazdasági szükségszerűség felismerése mellett a vétójog eltörlésének főpróbája is – árulta el Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, a hirado.hu-nak adott interjújában.
 
Kiszelly Zoltán kifejtette, hogy a gázbeszerzés az ipari teljesítmény alapja, annyi nyersanyag pedig nincs és várhatóan nem is érkezik télig, ami az iparnak és a lakosságnak egyaránt elegendő. Épp ezért akarják korlátozni már most, nyáron a felhasználást, mert ha az iparnak nem jut elegendő gáz, akkor az bedönti a nettó befizető országok gazdaságát és vele együtt az eurót.
 
Ha a német, osztrák és holland ipar – ami viszi a hátán az eurót – nem kap elegendő nyersanyagot, akkor a déli országok finanszírozása is veszélybe kerül.
 
A németek esetében már odáig jutottak, hogy negatívra fordult a kereskedelmi mérleg, azaz többet fizetnek az energiáért, mint amennyit a kész termékért kapnak. Az első közgazdászok már az „exportorientált német gazdasági modell végéről” beszélnek.
 
Az Európai Bizottság azért lép fel, hogy megmentse az északi országok, elsősorban a németek gazdaságát és ezzel helyezi uniós szintre az alapvetően német problémát. A vakcinabeszerzésnél próbálkoztak hasonló közös beszerzési megoldással, de annak kudarcából nem tanultak, sőt még nagyobb erővel munkálkodnak azon, hogy brüsszeli szintre helyezzenek át bizonyos jogköröket.
 
A politológus arról is beszélt, hogy a németek az elmúlt 20 évben elrontották az energiapolitikájukat, de ezt nem vallják be, hanem inkább európai szintre delegálják a problémát.
 
Ezzel a német politikai elit elkerülheti az arcvesztést, hiszen a migránsválsághoz hasonlóan egy német problémából sikerül európait csinálniuk, továbbá azt sem kell kimondaniuk, hogy a szankciós politika hibás volt.
 
Az orosz gázt nem tudják kiváltani, bármennyi LNG-t vesznek, olyan mennyiségben és árban nem tudnak vásárolni nyersanyagot, mint a Gazpromtól. Az oroszok érdeke viszont pontosan az, hogy felfelé hajtsák az árakat, ezért késleltetik most a nyugat-európai gáztározók feltöltését.
 
Manfred Weber kötelező gázelosztásról szóló felvetése és az Európai Bizottság javaslata pontosan arról szól, hogy ne engedjék a német, az osztrák és a holland ipart bedőlni az egekben lévő energiaárak miatt. A német gazdaság gázellátását kell most európai szinten megvédeniük, mert ha a német gazdaság bedől, akkor az magával rántja az eurót is.
 
Kiszelly Zoltán szerint Brüsszel a mostani javaslattal már azért szeretné korlátozni nyáron a gázfelhasználást, hogy a szűkös készletekből minél több maradjon télre, de nem a lakosság, hanem elsősorban az ipar számára.
 
A németek és a belgák már most több gázt vesznek ki a tározókból, mint amennyit beletesznek, tehát máris élik fel a készleteiket.
 
A mostani helyzet hasonlít ahhoz, ami Görögországgal történt a 2008-as világgazdasági válság során, hogy egy tagállam problémáit uniós szintre emelve próbálták kezelni, csakhogy most nem egy pénzügyi, hanem energiaválsággal állunk szembe. Pénzt bármennyit lehet nyomtatni, de gázt nem, így az akkor alkalmazott megoldások nem húzhatóak rá egy az egyben a jelenlegi helyzetre. Rengeteg infrastrukturális probléma is van, nincsenek gázvezetékek, nincs megfelelő számú kikötő és LNG-terminál, tehát a probléma megoldása korántsem egyszerű.
 
A brüsszeli javaslat értelmében akár Magyarországot is köteleznék arra, hogy gázt adjon el más tagállamoknak, de a kérdés igazából nem az, hogy mennyiért lesz gáz, hanem hogy egyáltalán lesz-e?
 
A magyar iparnak és lakosságnak is szüksége van a gázra, de a bizottsági javaslat értelmében a „szolidaritás” jegyében a felelős országoknak el kellene adniuk gázt azoknak, amelyek saját magukat lavírozták nehéz helyzetbe.
 
Magyarán az energiabiztonságra ügyelő Magyarországnak kéne készleteivel az elhibázott német energiapolitikát helyre billentenie.
 
Frans Timmermans életvezetési tanácsai a ruhaszellőztetésről és a télen 17-18 fokra fűtött lakásokról pontosan azt vetítik előre, hogy a felelősen gondolkodó országoknak muszáj legyen átadni gázt a többi tagállam számára, hiszen ha egy német vagy belga el tud éldegélni a 18 fokos lakásban, akkor egy magyar is – ez a brüsszeli álláspont.
 
A vétójog eltörlésének főpróbája is ez egyben, hiszen ha ezt át tudják verni az unión, akkor a jövőben is alkalmazni fogják ezt a metódust, miközben az alapszerződéseket totálisan figyelmen kívül hagyják.
 
Kiszelly Zoltán példaként említette a Maastrichti szerződést, amiről már a franciák is azt mondják, hogy „elévült”, az életben soha nem fogják az előírt 60 százalék alá vinni az államadósságot, holott az egyértelmű feltételként szerepel a szerződésben, de ugyanezt csinálják a költségvetési hiány tekintetében is nagyon régóta.
 
Brüsszel most azon töri magát, hogy milyen mechanizmusokkal tudja leépíteni a tagállami vétót, ez a politikai sík, gazdasági síkon pedig az elhibázott német energiapolitika kijavítása az elsődleges cél
– mondta el a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán.
 
Forrás: hirado.hu
Kép: origo.hu


next 5

A mi világunk

Hírek

Banner