Lemondott Novák Katalin
Február 10. 17:35 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor
Novák Katalin bejelentette lemondását, miután hatalmas közfelháborodást váltott ki azzal a döntésével, hogy kegyelmet adott egy pedofilügyben érintett elítéltnek. Az új államfőt az Országgyűlésnek az elnöki megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztania.
A köztársasági elnök kifejtette: azért vállalta a köztársasági elnöki feladatot, mert szenvedélyesen szereti Magyarországot, hisz a csendes többségben, a becsületben, az egyenes tartásban, a szeretetben. Novák Katalin elismerte, a kegyelmi döntésről elmondható, érthető, hogy magyarázatot várnak, a kegyelmezési jogkör mind közül a legérzékenyebb.
„Hibáztam. A kegyelmi döntés és az indoklás hiánya alkalmas volt arra, hogy kételyeket ébresszen. Itt nincs és nem is lehet kétely. Soha nem adnék kegyelmet annak, aki gyermekeket bántalmaz. A gyermekek védelme közös felelősségünk" – fogalmazott Novák Katalin, hozzátéve: magyar emberként azt várná a köztársasági elnöktől, hogy ne hibázzon, ha mégis, vállaljon felelősséget, akár azzal, hogy lemond a tisztségről.
Bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam, és minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette. Államfőként ma utoljára szólok önökhöz, lemondok a köztársasági elnöki tisztségről. – jelentette be Novák Katalin.
A kegyelmi ügy
A napokban nagy vihart kavart a köztársasági elnöknek az a döntése, hogy végrehajtási kegyelmet adott annak a jogerősen elítélt egykori igazgatóhelyettesnek, aki segített főnökének eltussolni pedofilbotrányát.
Mint ismeretes, K. Endre helyettese volt annak az igazgatónak, aki a bicskei gyermekotthonban több kiskorú fiút abuzált regnálása idején. A beosztott próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak. Ezek okán K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozástól és közügyek gyakorlásától is.
Novák Katalin Ferenc Pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek, akinek akkor még kilenc hónap volt hátra a büntetéséből.
A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, az ügyben többen megszólaltak, és sokan a lemondását követelték, pénteken demonstráció volt a Sándor-palotánál, Orbán Viktor miniszterelnök pedig alkotmánymódosítást nyújtott be.
Sorra mondtak le a tanácsadói
Gundel Takács Gábor műsorvezető, Lackfi János költő, valamint Szörényi Levente zenész is bejelentette, hogy a kegyelmi döntés, valamint az azt övező felháborodás után távozik a köztársasági elnök tanácsadó testületéből. Tomán Szabina üzletasszony nem jelentette be kilépését, de azt üzente, hogy nem lesz cinkos.
Máté Bence természetfotós ugyanakkor közölte, hogy marad Novák Katalin tanácsadó testületének tagja, és továbbra is szívesen megosztja véleményét a köztársasági elnökkel olyan témákban, melyekben elegendő gyakorlati tudással rendelkezik.
Két évet sem töltött a pozícióban
Novák Katalint 2022-ben választotta meg az Országgyűlés köztársasági elnöknek, Áder Jánost követte az államfői székben. Az ülésen a hatpárti ellenzék jelöltje, Róna Péter 51 szavazatot kapott, míg Novák Katalin 137-et öt érvénytelen voks mellett.
Novák Katalin a rendszerváltás utáni Magyarország első női államfője volt, aki az eddigi legfiatalabb köztársasági elnök is egyben, ugyanis mindössze 44 évesen lett a legmagasabb magyar közjogi méltóság.
Karrierje villámgyorsan ívelt felfelé: közgazdász-végzettségű Novák Katalin kezdetben főként külügyi vonalon építette a karrierjét, bejárta a külügyi tárca különböző főosztályait, majd 2010-től miniszteri tanácsadó lett a tárcavezető kabinetjében. Alighogy 2020 őszén kinevezték családokért felelős tárca nélküli miniszterré, másfél évvel később már ő lett Magyarország új, frissen megválasztott köztársasági elnöke.
Az államfő – akinek megbízatása öt évre szól – többek közt törvényt kezdeményezhet, kitűzi a választások napját, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, a választási eredmény után javaslatot tesz az Országgyűlésnek a miniszterelnök személyére, valamint feloszlathatja a parlamentet. Az államfő a képviselők által elfogadott törvényeket az Alaptörvénnyel való összhangjuknak vizsgálatára elküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti a parlamentnek.
Hazatérés Katarból
Szombaton reggel fél nyolckor felszállt Dohából, és elindult Magyarország felé a Magyar Honvédség HUAF122 jelű gépe, mellyel korábban Novák Katalin köztársasági elnök Katarba utazhatott. A gép nem sokkal 13 óra előtt érkezett meg Budapestre.
Az eredeti tervek szerint Novák Katalinnak még vasárnap is hivatalos programja lett volna Katarban.
Az Alaptörvény szerint államfőnek bármely, harmincötödik életévét betöltötte magyar állampolgár megválasztható. Az elnököt legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani; ezért sem jelölhették ismét Áder Jánost 2022-ben.
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény értelmében az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez azonban szükség van az Országgyűlés elfogadó nyilatkozatára is. A parlament tizenöt napon belül kérheti az államfőt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha az elnök elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
A köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban szűnik meg.
Az új államfő megválasztásáig az elnöki tisztséget ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Kövér László látja el. Az Ő helyét pedig a visszatéréséig valamelyik helyettese tölti be.
Az új államfőt a korábbi elnök megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani. Az új államfő megválasztását jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.
Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, akkor második szavazást kell tartani. A második szavazás alapján, amelyen a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, a megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha netán a második szavazás is eredménytelenül zárul, akkor ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
Forrás: index.hu
Kép: hirado.hu
Kép: hirado.hu
