Lerövidíti a kórházi ellátás hosszát és gyorsítja a gyógyulást a koronavírus elleni új kezelés
2023. február 7. 06:30 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor
Klinikai vizsgálat igazolta a fluvoxamin terápia eredményességét a COVID-19 gyógyításában: a betegek a készítmény hatására közel egy héttel hamarabb elhagyhatták a kórházat, és gyorsabban váltak tünetmentessé – közölte a Semmelweis Egyetem (SE) hétfőn az MTI-vel.
Lezárult az a Semmelweis Egyetem egyetem kutatóinak vezetésével végzett, több mint másfél éves klinikai vizsgálat, amelyben 66 középsúlyos – kórházi kezelésre és oxigénre szoruló, de gépi lélegeztetést még nem igénylő – koronavírusban szenvedő beteg négy hónapon keresztül kapott fluvoxamin kezelést – tájékoztatta az egyetem az MTI-t.
„Lerövidíti a kórházi ellátás hosszát és gyorsítja a gyógyulást” – összegezte a közleményben a kutatás legfőbb megállapításait Fekete Andrea, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi docense, a kutatási program vezetője.
Hozzátette: azok a koronavírussal fertőzött betegek, akik a klinikai kezelés részeként négy hónapon keresztül fluvoxamin gyógyszert kaptak – szájon át, napi kétszeri adagolásban – öt nappal korábban hagyhatták el a kórházat, a teljes tünetmentességet pedig mintegy egy héttel hamarabb érték el, mint a placebót kapott betegek. A betegek gyorsabb gyógyulásán túl annak is kiemelt jelentősége van, hogy a kórházi ellátás rövidülése egyúttal az ellátórendszer kapacitását is növelheti és csökkenti a költségeket – tette hozzá Fekete Andrea.
„A vizsgálatba bevont 66 középsúlyos állapotú, oxigén terápiában részesülő beteg átlagéletkora 55 év volt. A kezelés különösen hatékonynak bizonyult azoknál a magas rizikójú pácienseknél, akik diabétesszel, magas vérnyomással vagy krónikus tüdőbetegséggel küzdenek” – ismertette a kutató, aki szerint a másfél évig tartó fázis II-es klinikai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a kezelés mérsékelheti a gyulladásos folyamatokat és a tüdő károsodást is, valamint enyhíti a szubjektív tünetek egy részét, például a kínzó köhögést.
Az alapötlet a magyar kutatócsoport korábbi felfedezésén alapul, mely szerint a Sigma-1 receptor serkentése gyulladáscsökkentő és hegesedést gátló hatású lehet a tüdőben. Korábbi neurobiológiai kutatások kimutatták, hogy a Sigma-1 receptor aktiválása csökkenti az agyban a gyulladásos folyamatokat, ezáltal hat jótékonyan a szervezetre.
Fekete Andrea kutatócsoportja ismerte fel, hogy több szerv – például a tüdő, a vese vagy a szem – esetében is igazolható a központi idegrendszerhez hasonló védő mechanizmus. Felfedezésüket – miszerint a Sigma-1 szerepet játszik a vese oxigénhiányos károsodásában, így jó célpontja lehet az ilyen irányú gyógyszerfejlesztéseknek – elsőként publikálták 2016-ban, ez azóta Európán kívül már az USA-ban, Japánban, Kínában, Kanadában és Izraelben is szabadalmi védettséget kapott, eredményeiket több neves szaklap közölte.
„A most zajlott klinikai vizsgálat sikeres lebonyolítása azért is kiemelkedő eredmény, mert nagyon ritkán fordul elő a magyar gyógyszerkutatásban, hogy egy hazai gyógyszerkutatási szabadalom itthon jut el a klinikai vizsgálatok kettes fázisába” – mondta Fekete Andrea.
A közlemény szerint mivel a fluvoxamin egy régóta alkalmazásban lévő antidepresszáns gyógyszer, amelynek ezúttal új terápiás hatásait vizsgálták a kutatók, ezért a kezelés folyamatos szoros megfigyelés mellett történt. Az eredmények azt mutatják, hogy a szer biztonságosan adható, súlyos mellékhatást nem regisztráltak a vizsgálat során.
„A fázis II-es klinikai tanulmány tanulságait, eredményeit rövid időn belül szeretnénk publikálni egy nívós nemzetközi lapban, illetve a szerzett tapasztalataink alapján a további vizsgálatokat a tüdő gyulladásának és károsodásának kezelésével kapcsolatban az idiopátiás tüdőfibrózisban szenvedő betegek körében kívánjuk folytatni” – hangsúlyozta Fekete Andrea.
A klinikai vizsgálat indításához szükséges megelőző kísérletes vizsgálatokat a Semmelweis Egyetem-MTA Lendület Diabétesz Kutatócsoportja végezte el együttműködve a PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetével. A mérések és a vizsgálatok a Semmelweis Egyetem, a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a SigmaDrugs Kutató Kft. együttműködésében valósultak meg a Semmelweis Egyetemen és egyes hazai járványkórházakban. Mint írták, a kutatás sikeres lebonyolításában kiemelt szerepet játszottak Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának vezetője és Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, valamint a vizsgálatban résztvevő orvosok és betegek.
Forrás: MTI
Kép: semmelweis.hu
Kép: semmelweis.hu
Cikk megosztása
