Ma kiderül, meglátja-e a medve az árnyékát és jön-e a tavasz?
2023. február 2. 07:15 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor
Február 2-án ünnepli a katolikus egyház Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. A népi hiedelem szerint ha ma fénylik az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek. Egy másik hiedelem szerint ha a medve ma előbújik a vackából és meglátja az árnyékát a napsütésben, még hosszú telünk lesz.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus hívők arra emlékeznek, amikor Szűz Mária negyven nappal a születése után a jeruzsálemi templomban bemutatta a kis Jézust.
A jeles naphoz többek között időjóslások is fűződnek. Úgy vélték, hogyha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ahogy a mondás is tartja: „Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a Nap süssön.”
A legelterjedtebb néphagyomány szerint ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától és visszabújik a vackára. A korai, csalóka napfény ugyanis azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát, a zord idők java még hátravan. Ha azonban borús felhők takarják el az eget, az a medvének azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek.
E népi hiedelem gyökere Erdélybe vezet vissza, és onnan is tovább Jókai Mórhoz, mert egyes nézetek szerint az időjós medve alakja az író Az új földesúr című regényében született meg.
A sok évszázados megfigyeléseken alapuló népi regula megfogalmazása szerint „ha fénylik gyertyaszentelő, az iziket (a takarmány hulladékát) is vedd elő” – vagyis ha február 2-án melegít a nap, sugaraitól ragyog a hó és a jég, a tél hátralévő része még nagyon hideg lesz.
A Drávaszögben ezen a napon gyertyát szúrtak a földbe, és úgy tartották, hogy amilyen mélyre le lehet dugni a sárba, olyan mélyen lesz még fagyott a föld.
Forrás: hirado.hu
Kép: Wikipédia
Cikk megosztása
