Ma tartják csíksomlyói búcsút
2023. május 27. 08:30 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor
Szent hely az égig érő erdélyi hegyek közt megbúvó Csíksomlyó, népünk Istenfélő hitének talán legfontosabb kegyhelye. Fél évezredes történelme során a magyar nemzet legelső búcsújáró helyévé vált, kegyszobra pedig, a Napba öltözött Mária, több mint ötszáz éve a ferences szerzetesek templomából óvja, védi magyar népet. Évről évre százezrek zarándokolnak Jézus Krisztus szülőanyjának székelyföldi kegyszobrához, hogy a szomszédos hegyoldalban, a Nyeregben, részt vegyenek a hagyományos pünkösdi szentmisén.
Csíksomlyó legelső írásos említése 1335-ből maradt fenn, templomát pedig legelőször 1352-ben említik. A gótikus istenházát egy századdal később, 1442 és 1448 között ferences szerzetesek építették, mégpedig Sarlós Boldogasszony tiszteletére.
Az építkezést Hunyadi János is támogatta, az adományt pedig a törökök felett 1442-ben aratott marosszentimrei győzelme során megszerzett zsákmányból fedezte. Legendás győzelmet aratott ebben a csatában a nagy, törökverő hős, mégpedig azért, mert az ütközet előtt páncélt cserélt Kamonyai Simonnal, s a törökök azt hitték, hogy a magyar főerő az ál-Hunyadi vezetésével szemből támad, pedig a valódi Hunyadi a valódi főerővel megkerülte az ellent és hátulról indított rohamot. A csel bevált, a magyarok szétverték a török sereget, még a fővezérük, Mezid bég is holtan maradt a csatatéren.
A templom történelméhez a dicsőséges múlt mellett a pusztítás és pusztulás is társul, hiszen Erdélyt a török korban számtalan támadás érte. A csíksomlyói ferences templom azonban mindezt túlélte.
Mégsem erről híres, hanem a főoltár mögött őrzött Mária-szoborról, amelyet 1510 körül egy darab hársfából faragtak. Magassága 2,27 méter, alkotója ismeretlen. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból álló koszorú látható. Királynőként a fején korona, jobb kezében jogar, bal karján pedig a szintén koronás kis Jézus.
A festett faszobrot a művészettörténészek a középkori székelyföldi szobrászművészet remekeként tartják számon.
A századok során számtalan csoda és csodás esemény fűződik e kegyszoborhoz.
Orbán Balázs a Székelyföld leírása című 1868-ban megjelent monumentális művében ezt írja: „A főoltáron foglal helyet Somlyó fő nevezetessége, a csudatevő Mária-szobor, egy gazdagon aranyozott, byzanczi stílban készült régi faszobor, mely ezelőtt sirt, s nagyszerü csudákat tett. Losteiner szerint e szobor a mohácsi vész után egyenest az égből szállott alá, hogy Csikot megvédje (…) Losteiner különben sokhelyt érdekes s valódi történeti becscsel biró, fennebb emlitett munkájának legalább is egy harmadát ezen szobor bámulatos csudatételeinek elbeszélése tölti be. Ő valójában szerelmes volt e szoborba, mely, mint mondja, kellemét nem a művész vésőjétől, hanem Istentől nyerte, s oly nagy bájjal birónak mondja lenni, hogy senki sem tud e szoborra nézni anélkül, hogy szent szerelem ne gerjedjen e szobor iránt szivében (…) Ha Csíkot vész fenyegette, a szent szobor előre bus fájdalmas arczot öltött és könyezett.”
A szobor eredetileg a négy mellékoltár egyikén állott, Damokos Kázmér házfőnök 1664-ben helyeztette a főoltárra. A ferencesek feljegyzése szerint mindez azt követően történt, hogy az Erdélyt rontó szakadatlan tatárdúlás egyikeként, 1661-ben Csíksomlyót is felprédálta az ellen. A tatár vezér a Madonna-szobrot a lándzsájával szerette volna ledönteni, de amikor csapni készült, a karja megbénult. A szobor megmaradása is csodálatosnak tűnik, a Szűzanya szobra ugyanis annak ellenére is sértetlen maradt, hogy a templomot felgyújtották és körülötte minden leégett.
Az évszázadok során a szobor arca semmit sem veszített eredeti szépségéből, noha ma is láthatók a sérülések, karcolások, melyek nagyobbrészt a 17. századi török és tatár betöréskor keletkeztek. A hagyomány úgy tartja, hogy Papp Miklós oltárépítő, szobrász 1848-ban a Mária jobb arcán lévő, valószínűleg kardvágás által keletkezett sebet megpróbálta befesteni, de nem sikerült.
Az idei csíksomylói búcsú, melynek a jelmondata „Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!” (Assisi Szent Ferenc) május 26-án a 18-kor a nyitómisével kezdődik.
Péntekről szombatra virradóan virrasztás lesz a kegytemplomban.
Május 27., szombat*
- 6.30: Szentmise a kegytemplomban.
- 9.00: Ünnepélyes rózsafüzér a Hármashalom-oltárnál.
- 9.30: A kegytemplom előtti térről elindul a kordon a Nyeregbe.
- 11.30: Ünnepi szentmise a Hármashalom-oltárnál.
- 16.00: Csángó mise a Szent Péter és Pál-plébániatemplomban, amelyet Mariut Felix forrófalvi plébános mutat be.
- 17.00: Pünkösdi vigília-szentmise a kegytemplomban.
- Szombatról vasárnapra virradóan virrasztás lesz a kegytemplomban.
Május 28., pünkösdvasárnap, a Szentlélek eljövetele
- A szentmisék sorrendje a kegytemplomban: 6.00, 7.00, 9.30 és 17.00 óra.
- A 9.30-kor kezdődő szentmise szónoka Massimo Fusarelli OFM, a ferences rend miniszter generálisa lesz. Ünnepi üzenetét olasz nyelvről Orbán Szabolcs ferences atya fordítja.
Május 29., pünkösdhétfő
- A szentmisék sorrendje a kegytemplomban: 7.00, 9.30 és 17.00 óra.
*Az időpontok magyar idő szerint értendőek
Forrás és kép: hirado.hu
Cikk megosztása
