Mindent bevetnek a válság ellen a kormányok és a jegybankok
2020. március 26. 09:08 Közélet | Szerző: Dudás Róbert
Az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) példátlan döntést hozott hétfőn. Felső korlát nélkül folytatja a mennyiségi lazító programját, hogy biztosítsa a likviditást a hitelpiacokon. Az Európai Központi Bank (EKB) szintén rekordösszeggel járul hozzá a piacok megsegítéséhez. A 2009-es válsághoz képest azonban újdonság, hogy az egyes tagállamok is megnyitották a pénzcsapokat, és akár az adósság növelésével, a költségvetés terhére biztosítják a forrásokat a gazdasági szereplők számára.
Miután a piacok mélyrepülése a múlt héten is folyatódott annak dacára, hogy a Fed rendkívüli kamatvágásokat jelentett be, pár napon belül kétszer is, az amerikai jegybankárok előtt nem volt más lehetőség, minthogy tovább szélesítsék a központi bank eszközvásárlási programját.
A döntés értelmében korlátlan mennyiségben vásárolnak kincstárjegyeket és jelzálogleveleket.
Az amerikai pénzpiacok működése a világgazdaság működése szempontjából sem mellékes, ha itt gondok adódnak, azt a globális gazdaság is megsínyli, mint ahogy az 2008-2009-ben történt. A válság után több mennyiség lazító programot is indítottak, hogy biztosítsák a hitelpiac stabilitását és likviditását.
Ennek hatására a Fed mérlegfőösszege rekordszintre 4500 milliárd dollárra nőtt, ami az éves amerikai GDP mintegy 20 százaléka. Az elmúlt időszakban ennek visszaépítése történt.
A pénzpiacok stabilitásának biztosítása mellett a Fed a jövőben további 300 milliárd dollárt biztosít új hitelek kihelyezésére, valamint új hitelprogramot indít a kis- és középvállalkozások támogatására, ennek részletein még dolgoznak.
Európában is példátlan költségvetési gazdaságélénkítő lépések történtek eddig a monetáris politikai intézkedések mellett.
Mentőövet dobott az EKB
Egy hete az EKB 750 milliárd eurós értékpapír-vásárlási programot jelentett be. A monetáris lazító program havi szinten 80 milliárd eurós likviditásbővítést jelent. Ez többszöröse annak az összegnek, amit a 2008-2009 válság idején a piacba pumpáltak.
Az intézkedés célja a hitelezési költségek minél alacsonyabb szinten tartása, hogy ezzel tompítsák a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek drasztikus hatásait. A frankfurti székhelyű EKB elnöke, az IMF volt vezetője, Christine Lagarde szerint rendkívüli helyzetekben rendkívüli lépésekre van szükség.
A költségvetési hiány növelése sem akadály
A mostani helyzet abban különbözik, hogy a tagállamok egymástól függetlenül sorra jelentik be költségvetési intézkedéseiket, hogy életben tartsák a válság által leginkább sújtott ágazatokat, és megmentsék a munkahelyeket.
Ezt támogatandó az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzetre tekintettel
felfüggeszti az államháztartási hiányra vonatkozó szigorú szabályokat.
A deficitszabályoktól való eltéréssel a tagállamok számára megnyílik az út, hogy a költségvetési hiány növelése árán finanszírozzák gazdaságukat.
A német gazdaság kibocsátása a becslések szerint már az első negyedévben csökken, amely a következő negyedévekben tovább mélyülhet. Egyes becslések szerint idén az EU legnagyobb gazdasága akár 5 százalékkal zsugorodhat, a tavalyi 0,6 százalékos növekedés után. A szövetségi kormány a koronavírus-járvány előtti utolsó prognózisában egyszázalékos növekedéssel számolt idén.
Rendkívüli lépésekre készül Berlin
Berlin is a költségvetési politika lazításával próbálja meg enyhíteni a válság negatív hatásait. Ennek összege egészen elképesztő. A Reuters beszámolója szerint Olaf Scholz pénzügyminiszter Peter Altmaier gazdasági miniszterrel egy 750 milliárd eurós mentőcsomagon dolgozik.
A GDP 20 százalékát kitevő fiskális program jelentősen meghaladja az előzetes várakozásokat, amelyek még 350 milliárd euróról szóltak. Ennek részeként a költségvetési hiány idén történelmi rekordra, 156 milliárd euróra növekedhet, a tavalyi 20 milliárdos többlet után.
Vita az eurókötvényről
Németország a 2008-as válság idején, majd a soron következő adósságkrízisek esetén sem támogatta egy közös eurókötvény kibocsátását, amit nem egy tagállam, hanem az eurózóna államai közösen bocsátanak ki. Ez a gyengébb gazdasági hátterű országok számára jelentene előnyt, amelyek amúgy is drágábban jutnak forrásokhoz a kötvénypiacon, mert a kamatok ebben az esetben alacsonyabbak lennének.
A járvány padlóra küldte Európa harmadik legnagyobb gazdaságát
Olaszországban két hete rendeltek el a teljes boltzárat, a napokban pedig leállították a nem létfontosságú termelési tevékenységeket. Olaszország már a válság előtt is Európa egyik leggyengébben teljesítő és egyben legnagyobb adósságteherrel küzdő gazdasága is volt. Az olasz bruttó adósság a GDP 135 százalékán volt már a válság előtt, de az elmúlt hetekben az olasz államkötvények hozamai megugrottak, ami megdrágította az adósság finanszírozását.
Az olasz kormányfő, Giuseppe Conte felvetette, hogy az országát sújtó koronavírus-járvány olyan súlyos gazdasági következményekkel fog járni, hogy közös európai segítséget kérnek. És ennek része lehet az eurókötvény is, de ehhez szükséges lesz Berlin jóváhagyása.
A V4-ek is mindent bevetnek
A közép-európai térség országainak mindegyike nyitott gazdaságként nagyban függ a külkereskedelemtől, amelynek érteke a GDP száz százalékát is meghaladja. Ezen belül a kereskedelmi kapcsolatok Németországgal, Kínával és Olaszországgal a teljes bruttó hazai termék 50 százalékát is eléri.
Az Euromoney elemzése szerint a térség feltörekvő, nyitott gazdaságait súlyosan érintheti a válság. A nyugat-európai ellátási láncokba mélyen beágyazódott Magyarország, Csehország és Szlovákia.
A három országban az export a GDP több mint 80 százalékát teszi ki, és nagyban függnek a Németországgal való kereskedelemtől.
Elemzők szerint a költségvetés helyzete a V4-országokban lehetővé teszi az állami kiadások növelését, és ahogy az elmúlt napok eseményeiből látható, az első kormányzati intézkedések is erről szóltak.
A térség leginkább veszélyeztetett országa Szlovákia lehet – vélik szakértők, mivel nagyban függ az autóexporttól az exportra kivetett 45 százalékos hozzáadott érték miatt.
A koronavírus terjedése miatt a pozsonyi Volkswagen és a nagyszombati PSA Peugeot-Citroën felfüggesztette a gyártást, és a Nyitra melletti Jaguar Land Rover is tartalék üzemmódban működik. A KIA Motors Slovakia is hamarosan szünetelteti a gépkocsigyártást.Az autóipar az ipari termelés közel felét adja, és részesedése az ipari exportból 35 százalék.
A Szlovák Nemzeti Bank friss elemzése szerint idén akár 10 százalékkal is visszaeshet a szlovák gazdaság kibocsátása, és akár 75–130 ezer ember is elveszítheti munkáját, amely a jelenlegi, mintegy 5 százalék körüli munkanélküliséget 10 százalék fölé tornázhatja fel.
Forrás: hirado.hu
Cikk megosztása
