Négy bolygó és a Hold látványos hajnali együttállása
2022. április 26. 07:20 Kultúra | Szerző: Varga György
Az április végi hajnalok igazán lenyűgöző bolygósorakozóval kecsegtetnek: a négy legfényesebb bolygó egymás után, egy vonalban várakozik majd a hajnali égbolton. A Jupiter, Vénusz, Mars és Szaturnusz színes láncként díszítik a narancssárga hajnalpírt. Ráadásul április 24-e és 27-e között a Hold is meglátogatja őket. A gyönyört tovább fokozza, hogy még a Nemzetközi Űrállomás is megtiszteli a planétákat: április 25-én a Naprendszer lámpásai felett szeli át a hajnalpírt.
Ráadásul május elsején a bolygókirály Jupiter és a szerelmes Vénusz közeli frigyre készül: ritka szoros együttállásukra készülhetünk!
A tavaszi bolygók izzósora
A Naprendszer bolygói 2022 tavaszán-nyarán éppen úgy mozdulnak el, hogy egymáshoz nagyon közel látsszanak. Ez egy kivételes alkalom, a planéták ugyanis folyamatosan vándorolnak az égbolton a csillagokhoz képest, így hol este, hol hajnalban, hol az éjszaka közepén látszanak, hol a Nap ragyogásában bújnak el szemünk elől. Az pedig, hogy egymáshoz képest hogyan helyezkednek el tőlünk nézve, tényleg véletlenszerűnek tűnik.
A mostani alkalom fényét az is emeli (szó szerint), hogy a Hold is csatlakozik a bolygókhoz. De ne teliholdra számítsunk: április 25-én az egyharmadát éri majd napfény, így egy csökkenő holdsarlóhoz lehet szerencsénk, és a megvilágított rész a következő napokban 10-10%-kal csökken.
Az sem véletlen, hogy egy vonalban helyezkednek el a bolygók – a Naprendszer maga jó közelítéssel egy síkot alkot (a fizika törvényei ezt igen kedvezőnek tartják), és minden nagybolygó szinte pontosan ebben mozog. Ha a Földről látható égboltunkon nézzük ezt a síkot, az egy vonalat fog belőle kimetszeni, ezt hívjuk ekliptikának, és a bolygók pedig szorosan ennek mentén mozognak.
Természetesen az, hogy ilyen közel látszanak egymáshoz az égitestek, nem azt jelenti, hogy a valóságban is közel lennének egymáshoz, ugyanis továbbra is több száz millió km választja el őket egymástól.
Ezekhez a bolygókhoz lehet szerencsénk:
- Vénusz: Földünk belső szomszédja, egy kietlen, felhőzet alá bújó kőzetbolygó. A legfényesebb bolygó az égbolton, így a Nap és a Hold után a harmadik legfényesebb égitest. Mivel közelebb helyezkedik el a Naphoz, mint a Föld, csillagunktól legfeljebb egy bizonyos távolságra láthatjuk kitérni. Éppen ezért ismert Esthajnalcsillag néven is – vagy az esti égbolton, nyugaton követi nem sokkal Napunkat, vagy hajnalban előzi meg őt egy kevéssel, és éllovasaként ragyog a hajnalpírban.
- Mars: Külső bolygószomszédunk, a Vörös Bolygó valóban vöröses színűnek látszik szabad szemmel is. Ugyanis olyannyi vas-oxid (magyarul rozsda) borítja, hogy ez még a szabad szemmel látott színét is befolyásolja.
- Jupiter: A Naprendszer legnagyobb bolygója, egy hatalmas gázóriás. Távcsőben is látványosak a felhősávjai, valamint a négy legnagyobb holdja, a Galilei-holdak már akár kézi távcsőben is látszanak.
- Szaturnusz: Talán a legékesebb bolygó, gyönyörű gyűrűjével ragadja rabul csodálóját. Már kistávcsövekben is látszik a gyűrű, ami valójában gyűrűk rendszere: rendkívül vékony, és megszámlálhatatlan törmelék alkotja. Számos holdja is látható.
- Neptunusz: Még a legtávolabbi, legjegesebb bolygó is beáll a sorba! A Jupiterhez közel, a Vénusz irányában helyezkedik majd el. Szabad szemmel nem látható, és távcsővel is könnyen átsiklik felette a gyakorlatlan szem – egészen nagy nagyítás kell ahhoz, hogy ne csak egy csillag tűhegynyi fénypontját lássuk bele, hanem a kiterjedt korongját is észrevehessük. Sötétkékes színe árulkodhat, de ismerni kell helyzetét a csillagok között, és a távcsövet pontosan oda kell irányítani ahhoz, hogy észrevegyük.
- A Merkúr és az Uránusz sajnos most nem látszanak, ugyanis a Naphoz közeli irányban, csillagunk túloldalán helyezkednek el éppen. Május végén már mindketten átvándorolnak a hajnali égboltra, így júniusban lesz egy olyan alkalom, amikor mindegyik bolygó egyszerre látszik majd, a Holddal együtt!
Mit és mikor láthatunk?
Négy fényes, csillagra hasonlító, pontszerűnek tűnő bolygót és a Holdat láthatjuk egy sorban. Április végén, a napkelte előtt (4:45-5 óra között) lehet ahhoz szerencsénk, hogy a Nap még nem ragyogja be egészen az égboltot, de már eléggé magasra emelkedtek a bolygók. A keleti-délkeleti láthatár felett 5-10 fokkal, tehát kinyújtott karral nagyjából egy ökölnyinek megfelelő távolsággal, eltéveszthetetlenül sorakoznak majd a fénypettyek.
A sorrend a következő lesz, a Naptól mérve: Jupiter–(Neptunusz)–Vénusz–Mars–Szaturnusz. A legfényesebb természetesen a Hold lesz, majd a Vénusz és a Jupiter, halványabbak a Mars és a Szaturnusz. A fényesség látszatát megzavarhatja az, hogy az alacsonyabban lévő bolygók mögött hamarabb világosodik az égbolt háttere, így a kontraszt kicsit felborulhat az itt felállított sorrendhez képest.
Forrás és fotó: svabhegyicsillagvizsgalo.hu
Cikk megosztása
