Hírek / Közélet

Orbán Viktor Tusnádon: Három területen is megrendült a nyugati civilizáció

Július 24. 06:30 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor

A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede lesz a következő, korábban megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai repedeznek a nyugati civilizációnak – jelentette ki a miniszterelnök a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) tartott előadásában Tusnádfürdőn szombaton.
 
Nagyot fordult a világ, amióta utoljára találkoztunk. 2019-ben egy rendkívül optimista és bizakodó tábor volt Tusnádfürdőn, ma egy sokkal bizonytalanabb helyzettel kell szembenéznünk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tusnádfürdői rendezvényén.
 
A kormányfő szerint a veszélyek korába léptünk és három területen is megrendült a nyugati civilizáció. A tudomány területén a nyakunkba kaptuk a koronavírust, azt gondoltuk, hogy Európában már nem lesz háború és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, most mégis úgy tűnik, hogy a világ számos vezetője azon dolgozik, hogy blokkvilágba szervezze az életünket.
 
Orbán Viktor rámutatott, ha a világot adatokon át szemléljük, egyre jobbnak tűnik, mi viszont ezzel ellentétes tendenciákat tapasztalatunk.
A hírek tónusa egyre sötétebb és egyfajta világvége-várás zajlik. Egy alapvetően nyugati életérzésről van szó, aminek az oka, hogy a Nyugat befolyása és tekintélye egyre csökken.
 
Amikor sokak száz évvel ezelőtt a nyugat hanyatlásáról beszéltek, ők demográfiai és szellemi visszaszorulásról beszéltek, míg ma hatalmi és anyagi visszaszorulásról van szó – fejtette ki a kormányfő. Hangsúlyozta: a nyugatin túl más civilizációk is fejlődnek, erősödnek. Átvették a nyugati technológiákat, de az értékeket eszük ágában sincs.

A Nyugat elveszíti az „anyagcsatát”

A világ többi része rájött arra, hogy éppen azért kell modernizálódnia, hogy ellenállhasson a nyugati típusa demokráciaexporthoz hasonló törekvéseknek.
 
Az energiahordozók elvesztése sokat mutat a nyugati világ helyzetéről: 1990-ben a kőolaj, a földgáz és a kőszén 90 százalékát Európa tartotta kézben, ma az USA és Európa együttvéve 35-öt. A nyersanyagok tekintetében is hasonlatos a helyzet, az afrikai nyersanyagok 50 százaléka Kínába megy.
 
A Nyugat elveszíti az „anyagcsatát”, hiszen az erőforrások nagy része a nyugati világon kívülre esik – fejtette ki a kormányfő.
 
Hozzátette: ez minket, magyarokat különösen érint. A 2013-ban meghirdetett amerikai biztonságpolitikai doktrína értelmében megpróbálják külpolitikai fegyverként használni az energiát, miközben másokat vádolnak ezzel.
 
Épp emiatt szigorúbb szankciós politikát hirdettek és erre biztatják szövetségeseiket, csak a különbség, hogy ők képesek függetlenek maradni, míg szövetségeseik ennek kárvallottjai.
 
Az európaiak nem akarták ezt az állapotot fenntartani és igyekeztek védeni a német-orosz energiaszállítási tengelyt, ezt veri szét a nemzetközi politika. A németek vezényletével újabb válasz született, aminek lényege a fenntartható energia, csakhogy annak hatásfoka és ereje nem elegendő az átálláshoz – mondta a miniszterelnök.
 
Brüsszel legújabb javaslatáról szólva a miniszterelnök elmondta, hogy a bizottsági javaslat el akarja venni a gázt azoktól, akiknek van, ahelyett, hogy a németeknek nem engednék leállítani az atomerőműveiket és ezzel orvosolnák is a problémát.
 
A Nyugat kezében már csak a katonai erő és a tőke van, de kérdés, mire lehet ezzel menni a mai világpolitikai helyzetben – mondta a kormányfő.
 
Magyarországra kitérve a kormányfő arról beszélt, hogy a demográfia továbbra is kulcskérdés. A világon kétfajta csoport van, az egyik képes önmagát reprodukálni, a másik nem, hozzátette: mi az utóbbiak vagyunk, kedvező folyamatok vannak ugyan, de áttörés nincs.
 

Többségben lesznek a nem-európaiak a „poszt-nyugati” világban

A migráció további kihívást jelent: kettéválasztotta Európát. Egyik fele olyan világ, ahol európai és nem-európai népek élnek együtt, megszűntek nemzetállamnak lenni és 2050-re a demográfia számai alapján többségben lesznek a nem-európaiak ebben a „poszt-nyugati” világban.
 
Közép-Európa a másik fele, akik megmaradnak önmaguknak, a Nyugat szellemi értelemben Közép-Európába költözött. Azonban a poszt-nyugati világ ezt nem hajlandó elfogadni és nyomást is gyakorolnak ránk. Kiemelte: Soros és a hozzá köthető szervezetek Magyarországot bíróság elé citálták, amiért nem akarja befogadni a migránsokat.
 
A mostani ukrán menekülthelyzet miatt ezt az ügyet félretették, de a napirendről nem vették le.
 
A poszt-nyugati embert nem akarjuk mindig szembesíteni azzal, hogy a végzetükbe rohantak, mi csak azt szeretnénk, hogy nekünk ne kelljen ugyanazt csinálnunk – mondta a miniszterelnök.
 
Orbán Viktor hangsúlyozta: szemfényvesztés az internacionalista baloldal azon mondása, amely szerint Európában kevert fajú népek élnek és a kontinens kevert fajú világ.
 
Ugyanis az európai népek együtt, egymás között keveredve nem lesznek kevert fajú népek, ezért harcoltunk Nándorfehérvárnál, ezért állítottuk meg a törököket Bécsnél.
 
Az Európa felé irányuló iszlám világ terjedése tagadhatatlan, és gyermekeinknek azzal is szembesülniük kell, hogy nem csak délről, hanem majd nyugatról is védekezniük kell az iszlámmal szemben.
 
A gyermekvédelmi törvényről szólva elmondta, hogy bíróság elé vitték Magyarországot. A genderügyi-vitát Varga Juditnak köszönhetően sikerült leválasztani az uniós pénzekről szóló vitáról. Hangsúlyozta: mi ebben sem kérünk mást a nyugattól, csak azt, hogy hagyjanak bennünket, ne kényszerítsenek arra, amit ők csinálnak.
 
Valójában a nagy történelmi csata, amit vívunk az a migráció, a demográfia és a gender kérdésén fog eldőlni. A háború, a gazdasági válság, a háborús infláció mind-mind lényeges, de a valódi történelmi csatát nem itt vívjuk.
 
Hogy ebben győztesek legyünk, szövetségesekre van szükségünk. A poszt-nyugatiak mindent megtettek, hogy szétverjék a V4-eket, de a kapcsolatok „elnehezülése” például a lengyelekkel a háború miatt történt, holott a stratégiai érdek azonos: békét akarunk, és nem akarjuk, hogy az oroszok közelebb jöjjenek hozzánk.
 
A baj a szívvel van, a magyar-lengyel kapcsolatokban szív probléma van.
 
A lengyelek úgy vannak vele, hogy az oroszok és ukránok közötti háborúban ők is benne vannak, viszont Magyarország abból ki akar maradni, mivel ez nem a mi háborúnk.
 
A cseheknél és szlovákoknál kormányváltások történtek és jó pontokat gyűjtenek Brüsszelben, amely döntés olyan, mint amikor az ember égő istállóba köti be a lovát – értékelt a miniszterelnök.
 

A legfőbb kötelességünk elérni azt, hogy magyar szülőnek ne kelljen elesett fiait siratni

A háború kapcsán a kormányfő kifejtette, hogy a legfőbb kötelességünk elérni azt, hogy magyar szülőnek ne kelljen elesett fiait siratni. Azzal vádolnak minket, hogy nem állunk ki eléggé Ukrajna mellett, holott ebben a háborúban a minket kritizáló országok népei közül egyedül a magyarok vére folyt.
 
„Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúba, a bennünket kritizálók egyet sem. Ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás” – fogalmazott.
 
A jövőben is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy ez nem a mi, hanem két szláv ország háborúja. Magyarország a NATO tagja és a szövetség erősebb, mint Oroszország, így utóbbi soha nem fogja megtámadni azt.

A nyugati szövetségi rendszerhez tartozunk

Azok, akik szankciókat vetnek ki vagy fegyvert szállítanak, azok de facto hadviselő féllé válik, a mi dolgunk pedig az, hogy egyensúlyozzunk, a brüsszeli intézkedések ne veszélyeztessék a moszkvai kapcsolatainkat, de legyen tiszta, hogy a nyugati szövetségi rendszerhez tartozunk.
 
Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, amit írásban is közöltek az Egyesült Államokkal és a NATO-val. Az oroszok nem akarják, hogy Ukrajna NATO-tag legyen, és nem akar NATO-fegyvereket a közelében látni. A Nyugat ezzel nem foglalkozott, így az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni az érdekeinek.
 
Ha ekkor Donald Trump lett volna az amerikai elnök és Angela Merkel marad a német kancellár, akkor a háború soha nem tör ki.
 
A Nyugatnak 4 stratégiai állítása van a háborúval kapcsolatosan:
  • Ukrajna képes nyugati kiképzőkkel és fegyverekkel legyőzni Oroszországot
  • A szankciók destabilizálják a moszkvai vezetést
  • A szankciók gazdasági hatásai az oroszoknak fájnak majd jobban
  • A világ pedig mögöttünk sorakozik fel, mert nekünk van igazunk
  • Csakhogy ez a stratégia egy olyan autóhoz hasonlít, aminek mind a négy kereke defektet kapott.
 
A gazdasági hatások máris fájnak, négy kormány bele is bukott ebbe Európában. A moszkvai vezetés stabil maradt és a nyugati fegyverekkel sem tudják az ukránok legyőzni az oroszokat. És a világ sem állt mellénk, Kína, India, Afrika mind-mind kimarad ebből a konfliktusból, inkább törődnek a maguk dolgával – fejtette ki a kormányfő.
 
A kormányfő kiemelte: a háborúban annak a szava dönt, aki erősebb. Hiába látjuk jól a dolgokat, hiába tudjuk előre a következményeket, erő nélkül nem tudjuk érvényesíteni az álláspontunkat, de elmondhatjuk a véleményünket és is tesszük: békére van szükség.
 
Hangsúlyozta: az EU-nak nem arra van szüksége, hogy az ukrán vagy orosz fél mellé álljon, hanem békére és közvetítői pozícióra.
 
Az oroszok nyíltan megmondták, hogy hajlandóak minél nyugatabbra tolni a frontot annak érdekében, hogy ukrán részről ne érhessen támadás orosz területet – azaz a nyugat minél modernebb fegyvereket szállít, annál nyugatabbra tolódik a front.

Orosz-ukrán béketárgyalás nem lesz

Oroszország biztonsági garanciákat akar, ehhez pedig Amerikával kell tárgyalnia. Mi, európaiak ebben nem tudunk közvetíteni, ugyanis eljátszottuk az esélyünket. A minszki megállapodást tető alá hoztuk, csak éppen annak érvényesítését nem sikerült kikényszeríteni. Újra eljött az idő, amikor Európának nincs szava a háborúban, hanem Amerika és Oroszország dönt a kontinensről – fogalmazott a miniszterelnök
 
Brüsszel azon törekvései, amelyek a külpolitikát közös szintre akarja emelni és elvenni a nemzetállamok saját külpolitikáját, imperializmus.
 
Az Európai Unió ahelyett, hogy világpolitikát akarnak játszani, inkább a saját háza táján kellene az ügyeit elintéznie a háború, a határvédelem és a balkáni bővítés tekintetében – hangsúlyozta a kormányfő.

Európa rosszul jár

Az energiaválság tekintetében Orbán Viktor arról beszélt, hogy a legegyszerűbb kérdés az, hogy ki jár jól ezzel a háborúval.
 
Az, akinek van energiája, azaz az oroszok, akik sokkal kevesebb energiát, jóval több pénzért ad el. Jól jártak a kínaiak, akik korábban az arab világra voltak szorulva, most tudnak az oroszoktól importálni. És jól járnak az amerikaiak is. Rosszul jár viszont az Európai Unió.
 
Ez Magyarországon a rezsicsökkentést jelenti, ami egy nagyon komoly politikai tett és társadalmi eredmény. A jövedelem jelentős hányadát elvitte a közszolgáltatások ára, ezért vezette be a kormány a rezsicsökkentést, hogy a családok tehermentesíthesse.
 
A cél továbbra is ez, épp ezért az átlagfogyasztásig megmarad a teljes támogatás. Aki ezt átlépi, az sem a piaci árat fizeti, hanem az állam kompenzálja őket a lakossági tarifával.
 
A mostani gazdasági környezetben az elsődleges cél, hogy befejezzük a futó beruházásokat, és amíg a helyzet bizonytalan, ne indítsunk meg újakat. További feladat a gázfüggőség csökkentése, ugyanis számunkra az áram jóval kisebb terhet jelent Paksnak köszönhetően.
 
Az európai országokban szinte biztosra vehető a gazdasági visszaesés, ami politikai viharokat is okozhat. A globális recesszióban lehetséges-e lokális kivétel – ezt a kérdést kell feltennünk, ami nagyon ambiciózus, de a kormány számára ez a prioritás. Nem látjuk, hogy mi jön a következő négy évben, de a kulcs a kimaradás.
 
Ki kell maradnunk a háborúból, a migrációból, a genderőrületből, a globális minimumadóból és az általános európai recesszióból.
 
2010-ben és 2020-ban sikerült kimaradnunk, mindegyik válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk – mondta a miniszterelnök.
 
Hangsúlyozta: új megállapodásokat kell kötnünk a partnereinkkel, az EU-val, az oroszokkal, Kínával és az Egyesült Államokkal.
 
Ha mindenkivel sikerül a nemzeti érdekeinknek megfelelő megállapodásokat kötni, akkor 2024-re a magyar gazdaság visszatérhet a régi növekedési pályára.
 
A kormányfő szerint a céldátumunk 2030. Várhatóan nagyon komoly válság lesz az Egyesült Államokban, a nyugati világ problémái pedig ekkor bukkannak elő igazán.
 
Az eurózóna bajai és feszültségei is ekkor törhetnek felszínre és az unión belüli politikai erőviszonyok is felborulhatnak, hiszen Közép-Európa nettó befizetővé fog válni. Az erőviszonyok megváltoznak és új helyzet lesz az Európai Unióban. Akkor kell majd az erő, akkor kell a csúcspontunkon lennünk.
 
Magyarország több tényezőre is építhet, hogy lokális kivétel lehessen a globális válságban:
 
  1. Megvan a határvédelmünk,
  2. működik a családpolitikánk,
  3. hadi fejlesztésekbe fogtunk,
  4. diverzifikáljuk az energiaforrásainkat,
  5. a technológiai váltásokat okosan kihasználjuk,
  6. a külföldi tőke nyugatról és keletről is egyaránt érkezik,
  7. fontos tranzitország vagyunk, amit meg akarunk őrizni,
  8. a politikai stabilitás kézzelfogható, a jobboldal pedig levezényelt egy komoly generációváltást,
  9. megvannak a szellemi alapjaink,
  10. és az ambíció a nemzet együtttartására, Erdélyben és például Kárpátalján is
– sorolta a miniszterelnök.
 
Orbán Viktor végül a szokásos „hajrá, Magyarország! hajrá, magyarok!” fordulattal zárta beszédét.
 
Forrás és kép: hirado.hu


next 5

A mi világunk

Hírek

Banner