Ősmagyar gyümölcsünk, a füge...
2020. október 16. 06:30 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor
A nyár vége, ősz eleje egy különleges gyümölcsöt tartogat azoknak a szerencséseknek, akiknek a kertjében megterem: a fügét (Ficus carica). Izgalmas növény, kultúránkba is beszivárgott a „fügét mutat” kifejezés formájában, története pedig hosszú, számos vallás is ismeri. Szíriában már i. e. 4000 évvel termesztették, a fáraók gyógynövényként használták. Az ókori Rómában a Romulust és Remust szoptató farkasnak egy fügefa adott árnyékot. A gyümölcs a római légionáriusok alapélelmiszere volt, hátizsákjukban gyakran vitték magukkal szárított formában. Indiában a fügefa szent, a muszlinoknál is szent a gyümölcs. A Bibliában több helyen megtalálható, az Énekek Énekében a termékenység és az érzékiség szimbólumaként jelenik meg.
Nálunk bokor, máshol fa
A fügét a törökök hozták magukkal Magyarországra, bár egyes elméletek szerint már korábban hozzánk került. Négy kultúrfaja van, ezek közül nálunk a közönséges vagy adriai füge él meg, amelynek gyümölcsei megtermékenyítés nélkül érlelik be a mag nélküli termést. A gyümölcs körte alakú, 3-10 cm hosszú, sárgás-zöldes, bronzos, lilás vagy sötét bíborvörös színű.
A füge a Földközi-tenger mellett alacsony méretű fa, de ha kedvezőek a feltételek, elérheti a 10-12 méteres magasságot is. Nálunk jókora bokorrá nő. Meleg, déli fekvésű, védett helyen érzi jól magát, sok napfényt igényel. Vízigényes, szárazabb időszakokban érdemes öntözni. Köves, sziklás, száraz talajon is szépen fejlődik, de meghálálja a jó földet, a trágyázást és a gyomtalanítást. Nálunk évente kétszer hoz termést: július végén és augusztus végén -szeptember közepén.
A fügefa a téli takaráson kívül nem kíván más különleges ápolási munkát. Télen -15 C fokos hidegben elfagy, ezért mindenképpen takarni kell. Megfigyeltem, hogy a földben levő része nagy hidegben is áttelel és újra kihajt ugyan, de a fagyást követő két évben alig hoz termést.
Hogyan szaporítsuk a fügét?
A füge tősarjak szétültetésével és dugványozással könnyen és gyorsan szaporítható. Azt azonban ne felejtsétek el, hogy magvetéssel hazai magból nem lehet szaporítani, mert a nálunk termő példányok nem hoznak csíraképes magot. A külföldről hozzánk érkező aszalványokban találhatunk ugyan csíraképes magvakat, de az ezekből fejlődő növények nem öntermékenyülő típusok lesznek, mint amilyen a Magyarországon honos füge. Beporzásukhoz szükségük lenne a fügedarázsra, de az nálunk nem él meg.
Érdekes gondolatok a füge-levélmolyról
Világszerte károsítja a fügét – egyebek mellett – a mozaikvírus, a füge-levélmoly, a viaszos pajzstetű és a fügefa kéregmoly. Érés idején, előszeretettel károsítják a darazsak is a terméseket.
Szakmai munkám során, egyre több helyen találkozom a füge-levélmoly (Choreutis nemorana) kártételével.
E kártevő, Európa déli területein igen elterjedt faj. Hazánkban először 1955-ben írták le Csepelen, vélhetően behurcolták, majd több évig nem bukkant fel.
Mediterrán területeken jelentős kártevő, Magyarországon eddig nem volt számottevő a jelenléte. Egyre jobban tapasztalható hazánkban is a jelenléte, mely több tényezőnek köszönhető. A klímaváltozás, felmelegedés kedvez a faj terjedésének, szaporodásának. A faj mind gyakoribb felbukkanását elősegíti az országhatárokon történő mozgás, és az esetleges ellenőrizetlen csemete szállítmányok is. Az enyhe telek is kedveznek a füge-levélmoly áttelelésének.
Hazánkban két nemzedéke fejlődik. Az áttelelt lepkék, már kora tavasszal repülnek. Petéiket csomókban helyezik, a füge levelek színére.
A lepke kisebb méretű (15-20 mm-es szárnyfesztávolságú), az elülső szárny vörösesbarna, sárgás színezettel, két világosabb harántsávval díszített. A hátsó szárny sötét barna színű, rajta két apró sárgás folt található. A hernyójának a színe sárgászöld színű, melyen fekete szemölcsök találhatóak, hossza kb. 20 mm.
A kikelt hernyók május közepétől károsítják a leveleket, összesodorják, majd egy csónak alakú fehér szövedékben bábozódnak a levélzetben vagy ágcsomókban. A leveleken fekete csomócskák láthatók, ezek a hernyó ürülékei. Az első nemzedék imágói június végétől repülnek, virágporral táplálkoznak. A második generáció hernyói július végétől októberig fejlődnek, majd bebábozódnak, és védett helyen telelnek át a lepkék.
A védekezés nehéz. Magyarországon jelenleg termő fügében nincs engedélyezett növényvédőszer. A hernyók megjelenése esetén célszerű kézzel leszedegetni őket. Az ősszel lehulló leveleket gyűjtsük össze, ezzel is megakadályozzuk a terjedést.
Fogyasztása és kedvező élettani hatásai
A fügét fogyaszthatjuk nyersen, készíthetünk belőle lekvárt, bort, pálinkát, chutneyt, süteményt. Az érett, friss gyümölcs hűtőben tartva 2-3 napig is eláll. Csomagoljuk be vagy takarjuk le, így megakadályozhatjuk, hogy elnyelje más élelmiszerek szagát. A még nem érett fügét szobahőmérsékleten, közvetlen naptól védve kell tárolni. Fogyasztás előtt mossuk meg! A szárított gyümölcsöt tárolhatjuk szobahőmérsékleten vagy hűtőben is, de mindenképpen tárolóedényben érdemes tartani, hogy megakadályozzuk a kiszáradást.
A füge élettani szempontból nagyon értékes gyümölcs. Fehérjét, B-vitaminokat, vasat, magnéziumot, mangánt, antioxidánsokat és rostokat is tartalmaz. Kalciumtartalma a gyümölcsök között kiemelkedő.
A termésben és a fiatal levelekben található bioaktív anyagok emésztést elősegítő, lágyító, nyugtató, gyulladásgátló, méregtelenítő és köptető hatásúak. Leveleivel kezelhető a cukorbetegség. A füge tejnedvét hagyományosan külsőleg kisebb fájdalmak enyhítésére használják. A gyümölcs enyhíti a szájüregben lévő afták okozta kellemetlen érzést és csillapítja a köhögést. Sok benne a kálium, ami segíti a szívverés szabályozását, valamint csökkenti a vérnyomást. A B-vitaminok az emésztést és a táplálék felszívódását támogatják, cinktartalma pedig a prosztatabántalmakban szenvedőknek nyújthat enyhülést.
Kedves Barátaim, fogyasszatok fügét, de ne feledkezzetek meg hashajtó hatásáról! Ha pedig valaki eddig csak aszalt formában találkozott vele, ismerkedjen meg a friss gyümölccsel, ég és föld a különbség!
Forrás és képek: siposgazda.hu
Cikk megosztása
