Pakisztán lekapcsolta az internetet
2023. május 16. 07:15 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor
Zavargások törtek ki a volt miniszterelnök letartóztatása miatt, a belügyminisztérium ezért elérhetetlenné tette a világhálót. Az Imran Khan támogatói és a nagyhatalmú pakisztáni hadsereg közötti csata ezen a múlt héten két fronton - az utcán és a közösségi médiában - dúlt. Az egyik csatatéren pedig egyértelműen a volt miniszterelnök van fölényben.
A múlt héten Imran Khan letartóztatását követően néhány órával azonnal országos tiltakozások törtek ki. A könnygázfelhőkben kővel dobálózó tüntetők képei a közösségi médiában és a WhatsApp-csoportokban terjedtek. A letartóztatásról készült videó - amelyen Khant félkatonai csapatok veszik körbe egy iszlámábádi bíróság épületében - vírusként terjedt. Pártja, a Pakisztáni Tehrek-e-Insaf (PTI) Twitter-oldalán gyorsjelentéseket tett közzé. Válaszul a pakisztáni kormány lecsapott az ország internetére, hogy elnyomja az ellenállást. Országszerte leálltak a közösségi oldalak - az emberek nehezen tudták betölteni a Facebookot, a YouTube-ot és a Twittert. Egyes helyeken a mobilhálózatokat is blokkolták, ami teljes kapcsolatkimaradást eredményezett, máshol csak az internet sebességét korlátozták.
A kimaradás bekövetkezése a legtöbb pakisztáni számára nem volt váratlan. Akik tehették, VPN-re váltottak - a felhasználók internetes tartózkodási helyét átirányító szolgáltatások iránti kereslet 1300%-kal ugrott meg. A mobil hozzáféréssel rendelkezők WhatsAppon folytatták. Az internet leállítása az utóbbi években - különösen Dél-Ázsiában - a tekintélyelvű kormányok egyik ismert lépése lett. Szakértők szerint a diktatúrák azért szeretik offline állapotban tartani az országot, hogy ellenőrizzék az információáramlást és elnyomjanak minden eltérő véleményt vagy tiltakozást.
Pakisztánban a lépésnek azért van különös hatása, mert az országban a "valós hírek" egyetlen helyének az internetet tekintik. A katonai hatóságok a független újságírók és lapok elleni évtizedes támadásokkal elérték, hogy a mainstream média teljesen a szolgálatukba álljon. Az emberek az interneten tájékozódnak arról, hogy "mi történik valójában", hiszen nem igazán érdemes tévét nézni, mert a hadsereg szabályozza, hogy mit lehet és mit nem lehet elmondani. Így amikor olyan hírekről van szó, mint Khan letartóztatása, az emberek YouTube-csatornák és a közösségi média felé fordulnak. Természetesen a közösségi média híreire való hagyatkozással járó összes szokásos probléma is jelen van. Pakisztán keservesen bonyolult politikai színterén a félretájékoztatás, a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek mind-mind burjánzanak, és gyakran maguk a politikai szereplők terjesztik őket.
Egyértelmű, hogy az online hozzáférés korlátozása az alapvető jogok durva megsértése, a hatóságok általános tilalma sérti a szólásszabadságot, az információhoz való hozzáférést és a gyülekezési jogot, amelyek mindegyike szerepel a pakisztáni alkotmányban. Az internet-hozzáférés az ENSZ által elismert emberi jog. A pakisztániak számára azonban egyre gyakoribbá váltak az internetcenzúra napjai, mióta Khan kormánya tavaly áprilisban megbukott. A karizmatikus politikus azóta konvojjal járja az országot és hangosan állítja, hogy eltávolítása törvénytelen volt, az ellene felhozott vádak pedig hamisak. Ezreket buzdított arra, hogy részt vegyenek a gyűlésein.
A regnáló kormánynak ez nyilván nem tetszik: a Netblocks brit internetfigyelő szervezet legalább három nagyobb, Khan gyűléseihez kapcsolódó internetes fennakadást számolt össze a letartóztatása előtt. "Ez talán a legsúlyosabb cenzúra, amelyet az utóbbi időben Pakisztánban tapasztaltunk" - nyilatkozta Alp Toker, a Netblocks kutatója. "Mértéke és az a tény, hogy a zavarás több formáját is magában foglalja - mind a mobilhálózatok, mind a közösségi platformokat érinti -, a narratíva irányítására irányuló összehangolt erőfeszítésekről tanúskodik." A Netblocks azonosította, hogy a mobilhálózatok Punjab - Khan fellegvára és Pakisztán legnépesebb tartománya - teljes területén leálltak. A távközlési hatóság később megerősítette, hogy a belügyminisztérium utasítására cselekedtek így.
Pakisztán jelenlegi kormánya számára az internet leállítása jelentős eszkaláció, amelyet nem lehet félvállról venni. A kommunikáció ellehetetlenítése elvágja a lakosság hozzáférését az egészségügyi, sürgősségi és pénzügyi szolgáltatásokhoz. Nagy csapást mért az amúgy is bajban lévő gazdaságra, hiszen minden vállalkozást érint. Pakisztániak tízmilliói - a futároktól a távmunkásokig - az internetre támaszkodnak megélhetésükhöz. Tiltakozásul több száz pakisztáni üzleti vezető és polgárjogi képviselő írt alá egy nyílt levelet, és félelmüknek adtak hangot, hogy az negatív hatással lesz az ország IT-szektorára, az egyetlen olyan területre, amely komoly külföldi befektetéseket vonz be.
A 220 milliós dél-ázsiai országban az elmúlt évben megtorpant a növekedés és az infláció a 40 százalékot ostromolja. Mivel a pakisztáni rúpia meredeken leértékelődött és a devizatartalékok egyre fogynak, az országnak még az élelmiszerimport is nehézséget okozott, sokan éheznek, ami halálos tömegverekedésekhez vezetett az elosztóközpontokban. Hónapok óta tartanak attól, hogy Pakisztán államcsődöt jelent be, de a zavargások a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi mentőövének biztosítására irányuló erőfeszítéseket is megnehezítik.
Politikai megfigyelők szerint azonban egyértelmű, hogy a hatóságok hajlandóak mindezt feláldozni azért, hogy elvágják Khan legnagyobb előnyét, az online dominanciáját. Pártja, a PTI szavazóbázisa a riválisoknál jóval fiatalabb, technológiai ismeretekkel bír és közösségi médiagépezete - amelyet a 2018-as győzelme eredményének tulajdonítanak - mérföldekkel a versenytársak előtt jár. A hadsereg és a kormány aggódik amiatt, hogy a párt a közösségi médiát "hadseregellenes politikai mozgósításra" használja. A hadsereg a Twitteren megjelenő retweetek és like-ok mértékét a politikai erő jelének tekinti.
A PTI-nek kilencmillió követője van a Twitteren, őket óránként értesítik az újdonságokról. Magának Khannak több mint 19 millió követője van a Twitteren - a hadseregnek mintegy hatmillió, a jelenlegi miniszterelnöknek, Shehbaz Sharifnak pedig 6,6 millió követője van. De a hadsereg vezetőit még jobban zavarja, hogy Khant árulónak tartják, mert amikor 2018-ban hatalomra került, akkor a tábornokok közösségi jelenlétük kiépítésének feladatát a PTI-re bízták. De amikor Khan és a hadsereg összeveszett, a PTI-nek sikerült eloroznia online követőik nagy részét. A hadsereg azóta visszaszorult az online szférában és küzd a narratíva irányításáért. A YouTube-fiókjukat érő támadások hatására a hadsereg először megpróbálta moderálni Khan támogatóinak kommentjeit, de végül inkább egyszerűen kikapcsolták a hozzászólási lehetőséget.
A közösségi média blokkolása azonban csak az egyik szintje a zavarásnak. A tüntetők szervezési erőfeszítései szempontjából sokkal fontosabb a WhatsApp, mert az üzenetküldő alkalmazás az ország információáramlásának gerince. Mindkét politikai oldal ezen az alkalmazáson keresztül terjeszti üzeneteit, és itt a PTI szintén fölényben van. Rengeteg munkát fektettek abba, hogy létrehozzanak rajta közösségeket és csoportokat, amelyeken keresztül terjeszthetik az információkat. Khant óvadék ellenében szabadon engedték, de arra számít, hogy újra letartóztatják.
Forrás és kép: sg.hu
Cikk megosztása
