Sipos Gazda tanácsai: kerti és konyhai hulladék újrahasznosítása
2022. augusztus 20. 09:00 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor
"Nagyszüleim mindig figyeltek arra, hogy minél kevesebb dolog vesszen kárba a ház körül. Ami felesleges hulladéknak tűnt, ők azt is fel tudták használni. Ez a környezetünket tisztelő, hagyományos gondolkodásmód ma már a fenntartható gazdálkodás egyik alappillére, amelyre mezőgazdászként, növényorvosként is igyekszem felhívni a figyelmet" - írja a szakember.
"A kerti és konyhai hulladék nagy része alkalmas arra, hogy a kertben újrahasznosítsuk. Ha így teszünk, akkor ezeket az értékes anyagokat benn tartjuk a természetes körforgásban, és a szén-dioxid-kibocsátást csökkentjük. A következő tanácsokkal a ház körül termelődő hulladék kerti hasznosításában szeretnék segíteni."
Talajtakarás és komposzt
A mulcshoz használhatunk fűnyesedéket, lehullott leveleket, szalmát vagy akár felaprított vékony ágacskákat, sőt kartonpapírt is. Segítenek megőrizni a talaj nedvességtartalmát, elfojtják a meglévő gyomokat, és – legalábbis egy időre – megakadályozzák az újak növekedését.
Az újrahasznosítás egyszerű módja, amikor fűnyírásnál a gyepen hagyjuk a nyesedéket. Ez jó a gyepszőnyegnek, csökkenti a szemétlerakóba kerülő hulladék mennyiségét, és még időt is megtakaríthatunk azzal, hogy nem kell bezsákolni és elszállítani a levágott füvet. A fűszálak legfeljebb egyharmadát vágjuk le, lehetőleg akkor, amikor a magasságuk 7-10 cm között van. Győződjünk meg róla, hogy a fűnyírópenge éles, és a fű száraz tapintású.
A komposzthoz a kerti és háztartási hulladék közel harmadát felhasználhatjuk. A leggyakoribb anyagok, amelyeket a komposztkupacba tehetünk, a fűnyesedék, a lehullott levelek, a kezeletlen gyümölcs- és zöldséghulladék, a kukoricaszár, a fűrészpor, a fahamu, a kávézacc, a zúzott tojáshéj vagy a karton. A komposzt érlelésének bizonyos gyógynövények is jót tesznek, de csak egészen kis mennyiségben, épp csak „fűszerként” használva. Ezek a pitypang, a csalán, a cickafark, a macskagyökérvirág, a kamilla és a tölgyfakéreg – érdemes kipróbálni a belőlük készített keveréket.
A tojáshéj, mint biohulladék
Nagyanyám a főzésnél használt tojáshéját is mindig félretette. Tőle tudom, hogy a porrá tört tojáshéj természetes tápanyagforrásként és növényvédő szerként is hasznos. A tudományos magyarázat egyszerű: a tojáshéjat nagyrészt kalcium-karbonát alkotja, a kalcium pedig nagyon fontos a növények sejtfalának felépítésében, és elősegíti a növekvő szövetek megfelelő működését.
A tojáshéjat mossuk le, majd hagyjuk megszáradni. Törjük finom porrá, és felhasználásig tároljuk papírzacskóban. Szórjuk a virágok és a növények köré. A meztelencsigákat és a hernyókat is távol tartja, s többek között segít megelőzni a paradicsomnál jelentkező virágrothadási problémákat.
Kávézacc és teafű
A kávézacc és a teafőzés után maradt tealevelek sok nitrogént és számos más olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek támogatják a talaj és a növények egészségét. De vigyázzunk: savas kémhatásuk hatással lehet a talaj pH-értékére, ezért azt javaslom, hogy egyszerre csak keveset dolgozzunk be a földbe a növények körül. A savanyú talajt kedvelő növényeknek – rododendronnak, hortenziának, páfránynak, azáleának, örökzöldeknek – többet is adhatunk. A kávézaccot azért is érdemes az ágyások köré szórni, mert a csigák messzire elkerülik.
Nitrogéntartalma miatt a zacc a gyepnek is hasznos, főként nyáron, amikor a fű folyamatosan növekszik. Húsz liter vízhez adjunk két csészényit, hagyjuk állni egy-két napig, majd permetezzük a fűre.
A kávézaccot vetőmagokhoz is keverhetjük: amikor a földbe kerülve bomlani kezd, nitrogént, foszfort, káliumot bocsát ki, s ezzel táplálja a növényt, amelyről egészséges termésre számíthatunk.
Banánhéjat a rózsáknak
A banánhéj káliumban gazdag szerves trágya, amely megfelelően előkészítve kiegészítő tápanyag lehet a növényeknek. A kálium mellett jelentős a magnézium- és kalciumtartalma, és kisebb mennyiségben nitrogén és kén is található benne. A banánhéjat aprítsuk fel, mielőtt a növények köré helyezzük, majd dolgozzuk be a talajba.
A rózsatermesztők évszázadok óta használják: a héjat az ültetőgödörbe teszik, ahol az hamar lebomlik, így a fejlődő rózsatövek gyorsan tápanyaghoz jutnak.
Banánhéjjal a levéltetveket is távol lehet tartani: néhány darabkát temessünk a megtámadt növények alá, a földbe. A levéltetvek ki nem állhatják a héj lebomlásakor keletkező gázok szagát, ezért hamar tovább állnak.
Fontos: mivel a déligyümölcsök héját manapság sokszor gombaölő szerrel kezelik, ha fogyasztásra szánt növényt akarunk trágyázni vele, csak a kezeletlen, például bio minősítésű banánhéját használjuk!
Forrás és kép: siposgazda.hu
Cikk megosztása
