Sipos Gazda: veszélyes és elterjed kártevő a mezei pattanóbogár
2021. szeptember 25. 06:30 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor
A mezei pattanóbogár (Agriotes ustulatus) a bogarak (Coleoptera) rendjének pattanóbogár-félék (Elateridae) családjába tartozó rovarfaj. Nevét onnan kapta, hogy az imágók hátukra fordítva valóban képesek „szaltót” ugrani. A bogárfaj Magyarországon gazdaságilag jelentős kártevőnek számít. Mezőgazdasági területeink drótféregállományának több mint 45 százalékát ennek a fajnak lárvái alkotják, sőt egyes években ez a szám a 75 százalékot is elérheti.
Kizárólag a lárvák károsítanak, amelyek több évet is eltöltenek a talajban, és eközben komoly károkat okozhatnak növényeink föld alatti részeiben. Veszélyesek, több tápnövényű kártevők, többek között a kukoricára, napraforgóra, cukorrépára, gabonára, burgonyára, paradicsomra, paprikára, salátára, sárgarépára, a hüvelyesekre. A megtámadott növény elhervad, majd hamarosan elpusztul.
Ismerjük meg a pattanóbogarat!
A pattanóbogár 7-11 mm nagyságú, barnás-fekete alapszínű, igen változatos színű. Feje boltozott, pontozott, csápjai sárgásbarnák. Hosszúkás, középtájon kiszélesedik. Petéje piszkosfehér, körülbelül fél mm. A kifejlett lárva 28 mm.
A nappal aktív, kiválóan repülő imágók nyáron rajzanak. Az előbb felsorolt tápnövények levelein vagy virágokon találjuk meg őket, különösen kedvelik a vadmurok (Daucus carota) virágait. A nőstények néhány nappal a párzási időszak után elkezdik lerakni a petéiket – nagyjából 50-100 darabot – a talaj felső rétegébe, legfeljebb 10 cm mélyre. Száraz talajban a peték elpusztulnak, ha azonban vízhez jutnak, megduzzadnak, és a körülményektől függően 2-4 hét múlva kikelnek.
A bebábozódásig több lárvastádium zajlik le. Továbbá több évig fejlődnek a talajban, ehhez bizonyos hőmennyiségre is szükségük van. A drótféreg típusú lárvák táplálkozásukkal okozzák a legnagyobb kárt. Először humuszt fogyasztanak ugyan, de azután felfalják az előbb felsorolt tápnövények gyökereit, és a csírázó magvakat is elpusztítják. Eközben mozognak is: vízszintesen a tápnövényhez kötötten, függőlegesen pedig akár 50-60 cm mélyre is képesek lejutni, ha csak ott találnak elegendő nedvességet. A károsodást jelzi a hiányos vetés, később pedig a sárgulás és a kiszáradás.
Így tudunk védekezni a pattanóbogár ellen
A pattanóbogár életmódjának megismerése sokat segít a védekezés stratégiájának kidolgozásában. A legfontosabb annak megakadályozása, hogy rajzáskor a bogarak lerakják a petéiket. Ilyenkor hatékony lehet a talaj kiszárítása, hiszen a pattanóbogarak kedvelik a nedves talajt. Érdemes azt is tudni, hogy a növények gyökérzete közelében a talajba helyezett sárgarépa és burgonya összegyűjti a drótférgeket. Ha már kikeltek a lárvák, akkor gyűjtsük össze és semmisítsük meg azokat, amik ásásnál a felszínre kerülnek. Jó tudni, hogy a mezei pattanóbogarak a feromon csapdákra is igen érzékenyek. Ezt többször vizsgáltam már.
Az, hogy szükség van-e talajfertőtlenítő szerek bevetésére, attól függ, mennyi lárvát találunk. Ennek felmérésére többféle módszer van, a műveletet nyár végén-ősz elején érdemes elvégezni. Gyenge fertőzöttségről beszélünk, ha 1 lárvát találunk négyzetméterenként, közepesről, ha 1-2 kerül elő, és erős a fertőzöttség, ha egy négyzetméterre 3-4 lárva jut.
Kémiai védekezés – a vetőanyagok csávázása rovarölő szerrel, talajfertőtlenítés, sorkezelések – közepes vagy erős fertőzöttségnél indokolt. Elérhetők olyan mikrobiológai szerek is, amelyek a pattanóbogár természetes parazita szervezeteit, például gombatörzseket tartalmazzák. Erősen fertőzött területeken, facéliát, mustárt, egynyári hüvelyeseket és keresztes virágú olajos növényeket ajánlatos vetni. A vetésváltás is elengedhetetlen, érdemes lehet például áttérni a kevésbé érzékeny gabonafélékre.
Nagyon lehangoló azt látni, hogy munkánk gyümölcse a kártevők miatt kárba vész. Természetesen mégsem tehetünk mást, mint hogy védekezünk ellenük. Tekintsük ezt a napi rutinnak, a munka velejárójának, így könnyebb lesz elviselni. Közben pedig gyönyörködjünk gyönyörű növényeinkben, amik lám, a kártevőknek is tetszenek!
Forrás és kép: siposgazda.hu
Cikk megosztása
