Cikk megosztása
Bejelentették, kik az idei Boldog Gizella-díjasok Vásárhelyen
2023. augusztus 11. 10:27 Közélet | Szerző: Megyeri József
Sonkoly Tibor festőművész és Imre Mihály irodalomtanár, professzor kapja meg idén a Boldog Gizella-díjat Hódmezővásárhelyen. A kitüntetést hatodik alkalommal adja át Szent István napja alkalmából a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány. Kószó Péter kuratóriumi elnök pénteken sajtótájékoztatón elmondta: az elismeréssel minden évben olyan vásárhelyieket jutalmaznak, akik életútjukkal, munkáságukkal példát mutatnak a városban élőknek. A díjátadót augusztus 19-én, szombaton este 6 órakor tartják meg a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.
„Természetesen figyelembe vettük Vásárhely polgárainak ajánlásait, ezek alapján döntött a kuratórium. Csaknem ötven személyt terjesztettek fel a lakosok a díjra, de idén is csak kettő személyt tudtunk kiválasztani” – tette hozzá Kószó Péter.
Markó Csaba kuratórumi tag ismertette: a kitüntetettek emlékplakettet és nettó egymillió forint tiszteletdíjat kapnak. A gálaműsoron ünnepi beszédet Miklósa Erika operaénekes és Lázárné Megyeri Zita, a Tiszta Szívvel Egyesületért Alapítvány kuratóriumi elnöke mond. Fellép a Szejke-Bajka testvérpár, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművészek, valamint lányuk, Kelemen Hanna színésznő.
Sonkoly Tibor
Sonkoly Tibor 1943. május 10-én született Hódmezővásárhelyen.
Általános iskolai tanulmányai során Csikós Miklós festőművész szakkörébe járt, majd középiskolás korában Füstös Zoltán, majd Fodor József vezette Városi Képzőművészeti Kört látogatta.
1961-ben és 1962-ben kétszer felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára. Közben térképészeti hivatalnál rajzolóként, a Szegedi Nemzeti Színháznál díszletfestőként dolgozott.
Pályájának elején segítségére voltak a Vásárhelyen és Mártélyon élő, illetve az idelátogató művészek. A hatvanas évektől széleskörű kapcsolatokat ápolt a Képzőművészeti Főiskola végzős növendékeivel. A helyi képzőművészeti élet példát mutatott számára.
Sonkoly Tibor 1964-ben szerzett diplomát a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban Hódmezővásárhelyen, majd öt évig dolgozott is ebben a szakmában. 1970-1974 között elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz- földrajz szakát. Közben reklámgrafikusként és a megyei Moziüzem Vállalatánál plakátfestőként dolgozott.
Sonkoly Tibor 1974-től 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a Szántó Kovács János Általános Iskolában rajzot tanított.
Nyaranta kilenc éven keresztül látogatta a megyei szervezésű ásotthalmi alkotótábort. Az évente rendezett kiállításokon ötször kapott alkotói díjat.
1974 óta vett részt országos kiállításokon, 1989-ben hívták meg először a Vásárhelyi Őszi Tárlatra. Vásárhelyi képzőművészekkel csoportos kiállításokon is szerepelt bel- és külföldön egyaránt. 1994-től tagja lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és azóta is az egyesület művésztelepén alkot. A szakma számára ekkor vált ismertebbé.
Sonkoly Tibor munkásságát végigkíséri városi közéleti tevékenysége. Számos gyermekrajz kiállítás zsűrizésében, rendezésében vett részt. Szerepet vállalt városi rendezvények dekorációinak, színpadi díszleteinek megvalósításában. Öt évig vezette a Városi Képzőművészeti Kört, illetve több kiállítás rendezésére, megnyitására kérték fel.
Sonkoly Tibor 2005-ben Signum Urbis Honorantis városi elismerésben részesült. Tagja lett az önkormányzat Civil Senatus kulturális bizottságának és a Közalapítvány a Hódmezővásárhelyi Művészetekért kuratóriumának.
Dr. Imre Mihály
Imre Mihály 1946. június 10-én született Hódmezővásárhelyen, ahol alsó és középfokú tanulmányait is végezte.
1970-ben Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen magyar-történelem szakos gimnáziumi tanári diplomát szerzett. Tanulmányai befejezése után Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Gimnázium tanára lett. A tantestület összetétele, kiváló tudóstanárai nagyon jelentős mértékben segítették Imre Mihály kulturális-szakmai identitásának újraalkotását.
Imre Mihály 1981-től 1988-ig Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén dolgozott adjunktusként, oktatta a régi magyar irodalmat és aktívan részt vett a tudományos életben. Ebben az időszakban tapasztalatokat szerzett a felsőoktatás feladatairól, lehetőségeiről, amelyek további ösztönzéseket adtak tudományos-szakmai pályájának kibontakozásához.
Életútjának két meghatározó tudományos kutatási területe Szőnyi Benjámin és Szenci Molnár Albert munkássága volt. A Szőnyi-kultusz széles körű szakmai tudatosítására két konferenciát is szervezett is szülővárosában, születésének és halálának háromszázadik évfordulója alkalmából, amelyeknek anyaga önálló kötetben jelent meg.
Akadémiai doktori értekezése Szenci Molnár Albert munkásságáról szólt, összességében mintegy három könyvre valót publikált is róla. Külföldi tudományos útjainak célpontja Heidelberg, Marburg, Herborn, Zürich voltak, ezek a városok mind szorosan kapcsolódtak Szenci Molnár Albert tanulmányaihoz, munkásságához. Egy zürichi konferencián előadást tartott a – régebben Szenci Molnár tulajdonában lévő – Vásárhelyen őrzött Biblia példányáról és annak magyar jelentőségéről.
Imre Mihály első monográfiája Magyarország panasza címmel jelent meg, amely a nemzetközi toposzkutatás eredményeinek hazai forrásokra való alkalmazása volt, jelentős szakmai elismerést kiváltva.
1988-ban meghívták a Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Intézetébe, ahol nyugdíjazásáig egyetemi adjunktusként, docensként majd egyetemi tanárként dolgozott, és jelenleg is az Egyetem professor emeritusa.
Cikk megosztása
