Szenteste napja még a böjti időszakhoz tartozott a 18. és a 19. században – tájékoztatta a Rádió 7-et Terendi Viktória. A hódmezővásárhelyi néprajzkutató elmondta: ilyenkor jellemzően halételeket, mákos gubát és rizskását fogyasztottak eleink Vásárhely környékén. Csak az éjféli mise után lehetett megkezdeni a karácsonyi menüt, ami szármából, vagyis töltött káposztából, hurka-kolbászból és pecsenyéből állt.
„Az édességek sem hiányozhattak: a néphagyományok szerint ilyenkor kalácsnak kellett készülnie. Ugyanakkor ez még nem az a recept, mint ami alapján a bejgli készül. A bejgli később, a 19. század második felében jelent meg a népi étkezés kultúrájában” – tette hozzá a néprajzkutató.
Fotó: Illusztráció